Szentendrei járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szentendrei járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
MegyePest megye
Járási székhely Szentendre
Települések száma 13
városok 4
Népesség
Teljes népesség 77 720 fő (2013. jan. 1.)[1]
Népsűrűség238 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület326,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
A Szentendrei járás elhelyezkedése Magyarországon
A Szentendrei járás elhelyezkedése Magyarországon

A Szentendrei járás Pest megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Szentendre. Területe 326,58 km², népessége 77 720 fő, népsűrűsége pedig 238 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én négy város (Szentendre, Budakalász, Pomáz és Visegrád) és kilenc község tartozott hozzá.

A Szentendrei járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1940-től, amikor a Pomázi járás székhelyét Szentendrére helyezték és nevét ennek megfelelően módosították. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott.

Települései[szerkesztés]

Település Rang
(2013. július 15.)
Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Szentendre járásszékhely város Szentendre Szentendrei
25 274
43,82
Budakalász város Szentendrei
10 450
15,17
Pomáz város Szentendrei
16 445
49,03
Visegrád város Szentendrei
1 795
33,27
Leányfalu nagyközség Szentendrei
3 483
15,37
Csobánka község Szentendrei
3 178
22,76
Dunabogdány község Szentendrei
3 113
25,50
Kisoroszi község Tahitótfalu Szentendrei
946
10,94
Pilisszentkereszt község Szentendrei
2 193
17,21
Pilisszentlászló község Szentendre Szentendrei
1 193
17,75
Pócsmegyer község Szentendrei
1 919
13,08
Szigetmonostor község Szentendrei
2 235
23,51
Tahitótfalu község Tahitótfalu Szentendrei
5 496
39,17

Története[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország 2013-as közigazgatási helynévkönyve

A Szentendrei járás az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután Pest megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Szentendre volt. Ezen a néven 1940-től működött, amikor a Pomázi járás székhelyét Pomázról Szentendrére helyezték és nevét ennek megfelelően megváltoztatták. 1983. december 31-ével szűnt meg az összes magyarországi járással együtt.

Története[szerkesztés]

A Szentendrei járás elődje a Pomázi járás volt, melynek neve 1898-ig Pilisi felső járás volt és a 19. század közepén az addigi Pilisi járás feldarabolásával jött létre.

1940-ben az 1934-ben lecsökkentett területű Pomázi járás székhelyét Pomázról a rég városi ranggal rendelkező, jobb közlekedési helyzetben lévő, a térség tényleges központjává vált Szentendrére helyezték át és elnevezését is ehhez igazították. A járás határai ekkor nem módosultak.

A Szentendrei és a Budakörnyéki járás határát 1949-ben igazították ki a közlekedési lehetőségek figyelembe vételével oly módon, hogy Piliscsaba és Pilisliget (az addigi Klotildliget) az előbbiből az utóbbiba került, míg Üröm megfordítva, a Szentendrei járásba. Ez az elhatárolás azonban csak mintegy másfél évig maradt érvényben.

1950. január 1-jével több más településsel együtt Budapesthez csatolták Békásmegyert, létrehozva Nagy-Budapestet. Az 1950-es megyerendezés folytán februártól a járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyett Pest megyéhez tartozott, majd 1950-es járásrendezés során Pilisborosjenőt és Ürömöt elcsatolták a Budakörnyéki helyébe lépett Budai járáshoz. Ezután a járás határai több mint 33 éven át, megszűnéséig nem változtak többé.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Szentendrei járás helyét a Szentendrei városkörnyék vette át. 2013. január 1-től ismét a Szentendrei járás a hivatalos megnevezés, ezzel egy időben Pilisszántó község átkerült a Pilisvörösvári járásba.

Községei 1940 és 1983 között[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Szentendrei járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

A tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Szentendre jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartozott.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Békásmegyer 1940 Pomázi járásból 1950 Budapesthez csatolták
Budakalász 1940 Pomázi járásból 1983 Szentendrei városkörnyékhez
Csobánka 1940 Pomázi járásból 1983 Szentendrei városkörnyékhez
Dunabogdány 1940 Pomázi járásból 1983 Szentendrei városkörnyékhez
Kisoroszi 1940 Pomázi járásból 1983 Szentendrei városkörnyékhez
Klotildliget 1940 Pomázi járásból 1948 Budakörnyéki járáshoz
Leányfalu 1949 Pócsmegyer határából 1983 Szentendrei városkörnyékhez
Pilisborosjenő 1940 Pomázi járásból 1950 Budai járáshoz
Piliscsaba 1940 Pomázi járásból 1948 Budakörnyéki járáshoz
Pilisszántó 1940 Pomázi járásból 1983 Szentendrei városkörnyékhez
Pilisszentkereszt 1940 Pomázi járásból 1983 Szentendrei városkörnyékhez
Pilisszentlászló 1940 Pomázi járásból 1983 Szentendrei városkörnyékhez
Pócsmegyer 1940 Pomázi járásból 1983 Szentendrei városkörnyékhez
Pomáz 1940 Pomázi járásból 1983 Szentendrei városkörnyékhez
Szigetmonostor 1940 Pomázi járásból 1983 Szentendrei városkörnyékhez
Tahitótfalu 1940 Pomázi járásból 1983 Szentendrei városkörnyékhez
Üröm 1949 Budakörnyéki járásból 1950 Budai járáshoz
Visegrád 1940 Pomázi járásból 1983 Szentendrei városkörnyékhez

Történeti adatai[szerkesztés]