Városkörnyék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A városkörnyékek községeket összefogó közigazgatási egységek voltak a tanácsrendszer időszakának második felében 1971 és 1990 között Magyarországon.

A városkörnyéki közigazgatás bevezetésére szovjet minta alapján került sor, közvetlen előzménye egyes községi tanácsoknak városi irányítás alá helyezése volt 1969-től. Erre azt követően került sor, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésével párhuzamosan a tanácsi igazgatás területén is reformkísérletek indultak. (Ennek volt része a nagyközségi tanácsi forma létrehozása is, szintén 1969-ben.) A kísérletek tapasztalataira is támaszkodott az 1971-ben elfogadott úgynevezett harmadik tanácstörvény, mely kissé módosult tartalommal és új elnevezéssel, városkörnyékként iktatta törvénybe az új megoldást.

A városkörnyék 1983-ig tulajdonképpen járás helyett városhoz beosztott községeket jelentett. A járástól az különböztette meg, hogy itt a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárát és szakigazgatási szerveit illették meg azok a hatáskörök, melyeket a járások területén a járási hivatal és annak elnöke gyakorolt.

1984 elején a járások megszűntek, és az eredeti politikai szándék szerint valamennyi községi és nagyközségi tanács közvetlenül a megyei tanácsok alárendeltségébe került. Gyakorlatilag azonban ennek azonnali végrehajtása lehetetlen volt – többek között a helyi tanácsok nagy száma miatt is –, ezért néhány éves átmeneti időszakban a helyi tanácsok megyei irányítása a városok (illetve városhiányos térségekben városi jogú nagyközségek) közreműködésével valósult meg. Ennek érdekében minden község valamely város (vagy városi jogú nagyközség) környékéhez lett beosztva.

A megyék nagy részében 1989-re megvalósult valamennyi helyi tanács közvetlen megyei irányítása, de négy megyében még 1990-ben is fennállt a városi közreműködés, így az átmeneti időszak lezárulta lényegében egybeesett a tanácsrendszer 1990 őszi megszűnésével. A városkörnyékek emellett a tanácsrendszer megszűnéséig megmaradtak közigazgatási egységként, ugyanis számos nem tanácsi szerv illetékességi területét ezek figyelembevételével határozták meg.

Városi irányítás alá helyezett községek (1969-71)[szerkesztés]

A harmadik tanácstörvény hatályba lépése (1971) előtt községi tanácsok városi irányítás alá helyezésére 1969-ben Hatvan és Kapuvár, majd 1970-ben Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Kiskunfélegyháza és Veszprém esetében került sor.

Kapuvár várossá nyilvánításával egyidejűleg a megszűnt Kapuvári járás négy községét a városi tanács alá rendelték, a többit a szomszédos Csornai és Soproni járások között osztották fel. Hatvan már korábban is város volt, egyébként itt is a megszűnő Hatvani járás három községét rendelték a városhoz, a többit a Gyöngyösi járáshoz csatolták. Kiskunfélegyháza esetében is ugyanez volt a helyzet: a megszűnő Kiskunfélegyházi járás nagy részét a Kecskeméti és a Kiskunhalasi járáshoz csatolták, a városhoz közeli négy községet sorolták a városkörnyékhez. Hajdúböszörmény és Hajdúszoboszló viszont korábban nem volt járási székhely, hanem a Debreceni járás egy-egy hozzájuk közel fekvő községét rendelték alá nekik.

Veszprém esete az előbbiektől eltérő volt: a város megye- és járásszékhely volt, és az is maradt a járások 1983 végi megszűnéséig. Itt a döntően ipari jellegű nagyközség, Balatonfűzfő tanácsát rendelték a városé alá, ahol a város és a község között intenzív gazdasági és munkaerővonzási kapcsolat volt.

Városkörnyékek 1983-ig[szerkesztés]

1983 elején Magyarországon 96 város volt, ezek közül 61 városhoz kapcsolódott városkörnyék. A korábban létrejött Hajdúböszörményi városkörnyék 1978 végén megszűnt, mivel egyetlen községét, Hajdúvidet Hajdúböszörmény városhoz csatolták.

A kezdeti időszakban jellemzően egy-egy megszűnő járás székhelye lett városkörnyékközpont. Néhány év után azonban járásszékhely városokhoz is hozzákapcsolták a közvetlen környezetükben lévő községi tanácsokat, így 1983 végén a városkörnyékközpont városok közül 38 egyben járási székhely is volt.

A városkörnyékek listája 1983-ig[szerkesztés]

  1. Komlói
  2. Mohácsi
  3. Pécsi
  4. Szigetvári
  1. Bajai
  2. Kalocsai
  3. Kecskeméti
  4. Kiskunfélegyházi
  5. Kiskunalasi
  1. Békéscsabai
  2. Békési
  3. Orosházi
  1. Kazincbarcikai
  2. Miskolci
  3. Ózdi
  4. Sátoraljaújhelyi
  1. Csongrádi
  2. Hódmezővásárhelyi
  3. Makói
  4. Szentesi
  1. Dunaújvárosi
  2. Székesfehérvári
  1. Csornai
  2. Kapuvári
  3. Mosonmagyaróvári
  4. Soproni
  1. Berettyóújfalui
  2. Hajdúszoboszlói
  3. Hajdúböszörményi
  1. Egri
  2. Gyöngyösi
  3. Hatvani
  1. Oroszlányi
  2. Tatai
  3. Tatabányai
  1. Salgótarjáni
  1. Barcsi
  2. Kaposvári
  3. Marcali
  4. Siófoki
  1. Kisvárdai
  2. Mátészalkai
  3. Nyírbátori
  4. Vásárosnaményi
  1. Mezőtúri
  2. Szolnoki
  3. Törökszentmiklósi
  1. Bonyhádi
  2. Dombóvári
  3. Szekszárdi
  1. Celldömölki
  2. Kőszegi
  3. Sárvári
  4. Szombathelyi
  1. Ajkai
  2. Balatonfüredi
  3. Pápai
  4. Tapolcai
  5. Várpalotai
  6. Veszprémi
  1. Nagykanizsai
  2. Zalaegerszegi
Városkörnyékek, 1983. január 1. (a számok megyén belül a felsorolás szerintiek)

Városkörnyékek 1984-től[szerkesztés]

A városkörnyékek listája 1984-ben[szerkesztés]

  1. Komlói
  2. Mohácsi
  3. Pécsi
  4. Siklósi
  5. Szigetvári
  1. Bajai
  2. Kalocsai
  3. Kecskeméti
  4. Kiskőrösi
  5. Kiskunfélegyházi
  6. Kiskunalasi
  1. Békéscsabai
  2. Békési
  3. Gyulai
  4. Orosházi
  5. Szarvasi
  6. Szeghalmi
  1. Encsi
  2. Kazincbarcikai
  3. Leninvárosi
  4. Mezőkövesdi
  5. Miskolci
  6. Ózdi
  7. Sárospataki
  8. Sátoraljaújhelyi
  9. Szerencsi
  1. Csongrádi
  2. Hódmezővásárhelyi
  3. Makói
  4. Szegedi
  5. Szentesi
  1. Dunaújvárosi
  2. Móri
  3. Székesfehérvári
  1. Csornai
  2. Győri
  3. Kapuvári
  4. Mosonmagyaróvári
  5. Soproni
  1. Berettyóújfalui
  2. Debreceni
  3. Hajdúnánási
  4. Hajdúszoboszlói
  1. Egri
  2. Gyöngyösi
  3. Hatvani
  4. Hevesi
  1. Dorogi
  2. Esztergomi
  3. Komáromi
  4. Oroszlányi
  5. Tatai
  6. Tatabányai
  1. Balassagyarmati
  2. Pásztói
  3. Salgótarjáni
  1. Ceglédi
  2. Dunakeszi
  3. Érdi
  4. Gödöllői
  5. Nagykőrösi
  6. Szentendrei
  7. Váci
  1. Barcsi
  2. Kaposvári
  3. Marcali
  4. Nagyatádi
  5. Siófoki
  1. Fehérgyarmati
  2. Kisvárdai
  3. Mátészalkai
  4. Nyírbátori
  5. Nyíregyházi
  6. Vásárosnaményi
  1. Jászberényi
  2. Karcagi
  3. Kisújszállási
  4. Mezőtúri
  5. Szolnoki
  6. Tiszafüredi
  7. Törökszentmiklósi
  1. Bonyhádi
  2. Dombóvári
  3. Paksi
  4. Szekszárdi
  5. Tamási
  1. Celldömölki
  2. Körmendi
  3. Kőszegi
  4. Sárvári
  5. Szentgotthárdi
  6. Szombathelyi
  1. Ajkai
  2. Balatonfüredi
  3. Pápai
  4. Sümegi
  5. Tapolcai
  6. Várpalotai
  7. Veszprémi
  8. Zirci
  1. Keszthelyi
  2. Lenti
  3. Nagykanizsai
  4. Zalaegerszegi
  5. Zalaszentgróti
Városkörnyékek, 1984. január 1. (a számok megyén belül a felsorolás szerintiek)