Hajdúvid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Koordináták: é. sz. 47° 45′ 01″, k. h. 21° 30′ 09″ Hajdúvid Hajdúböszörményhez tartozó egykori település Hajdú-Bihar megyében. Hajdúböszörmény központja és Hajdúdorog között félúton, a két várost összekötő út és vasútvonal mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

II. Rákóczi Ferenc mellszobra
Trianon emlékmű
Kulturház
Park
Fasor

Vidről az első írásos emlék 1313-ból származik, jelentős falu volt a középkor folyamán. A tizenöt éves háború során 1594-ben teljesen elpusztult, és a 17. század háborús pusztításainak következtében nem is települt újjá.

1605-ben egyike volt a Bocskai István erdélyi fejedelem által a hajdúk letelepítésére kijelölt és szabadságokkal felruházott első hajdúvárosoknak, de ténylegesen nem települt be. Ehelyett területét pusztaként a Hajdú kerülethez tartozó Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház és Hajdúnánás használta megosztva, majd az 1870-es években az új községi törvény alapján e települések között osztották fel.

A puszta teljesen nem volt néptelen, sőt a 19. században és a 20. század első felében egyre gyarapodott a népessége.

A település 1952-ben önálló községgé alakult az erre alkalmas tanyaközpontokat faluvá fejlesztő politikai programnak köszönhetően.

Hajdúvid tipikus szocialista falu, egy lakásépítő iroda tervezte és építette. A település lakói mezőgazdaságból éltek, fő termékeik a baromfi, a búza és a kukorica voltak. Később egy baromfifeldolgozó üzem is települt a községbe, ami a 90-es években bezárt, de mára ismét folyik a munka.

1978 végén, 27 évnyi önállóság után Hajdúböszörményhez csatolták, ahova ma is tartozik.

  • 1950. A falu helyét kijelölik. Új kéttantermes iskola és tejcsarnok épül.
  • 1951. Az első betelepülő Balogh Márton.
  • 1952-től hét termelő szövetkezet működik a falu körül: Kinizsi 1952-1966. Petőfi 1952-1966. Újélet 1952-1966. Bocskai *1952-1958. Rákóczi 1956-1971. Búzakalász 1957-1958. Előre 1957.
  • 1954. Megalakul az úttörőcsapat. Aggregátoros mozi kezdi működését az ocskaiskolában.
  • 1955. Bevezetik a villanyt, a házak 95%-ba be is kötik.
  • 1957. 40x40-es betonlapokból járdát építenek. 5000 db facsemetét kap a falu parkhoz, utcákra stb.
  • 1958. Megépül a nagybolt, a kocsma. Piacot alakítanak ki, és megindul a csorda.
  • 1960. Megépül a pártház.
  • 1961. Újabb kéttantermes iskola épül.
  • 1961-1962. Kultúrház épül II. Rákóczi Ferenc Művelődési Otthon néven.
  • 1964. Felavatják II. Rákóczi Ferenc mellszobrát a parkban és megkezdik a kövesút építését.
  • 1967. A Rákóczi Tsz. engedélyt kap egy mélyfúrású kútra.
  • 1969. Megépül a tűzoltószertár és a falu határában a dögkamra és zsizsiktelenítő.
  • 1970. Orvosi rendelő épül.
  • 1971. Négyintézményes szolgáltatóház épül.
  • 1972. Húsbolt és presszó épül egy épületben.
  • 1973. Hajdúsági Kév Bt. Baromfifeldolgozó indul. 1988-ban az üzem új szociális épületet kap. 1993-ban Hajdú Bét. Rt. néven fut. 1997.dec. 31. megszűnik a termelés. 2002-ben új tulajdonosa lett, telephelynek használja. 2007-ben gazdát cserél, 2008-ban Hungavid Kft néven víziszárnyas-feldolgozóként újra indul. 2012-ben Toll 96 Kft. néven folytatódik a baromfi-feldolgozás.
  • 1975. Átadják az óvodát, a vasútállomást közelebb hozzák a faluhoz, bővítik a kövesút hálózatot.
  • 1979. Hajdúvidet közigazgatásilag Hajdúböszörményhez csatolják.
  • 1984. A faluban a buszmegállót áthelyezik és fedett buszvárót alakítanak ki.
  • 1992. Tovább bővül a kövesút hálózat.
  • 1993. Felavatják a szabadság kopjafáját.
  • 1996. Vezetékes gázhálózat épül.
  • 1998. Megalakul a Vidi-Ér Vidért Közhasznú Egyesület.
  • 2000. Felavatják a haranglábat, átadják a játszóteret.
  • 2001. Első fogathajtó verseny megrendezése.
  • 2002. Megjelenik a falu első képeslapja.
  • 2003. A Vidtelke utca folytatásában új telkeket osztanak ki, felállítják a víztornyot.
  • 2006. Helytörténeti kiállítás a Művelődési Házban.
  • 2007. Elkészül a szökőkút.
  • 2008. Második képeslap Hajdúvid és Érolaszival közösen.
  • 1999-2000-2001. Gyűjtés az árvízkárosultaknak.
  • 2010. Gyűjtés a vörösiszap károsultjainak.

Rendezvények[szerkesztés]

  • Március 15-én az általános iskolások ünnepséget rendeznek.
  • Március 8-án Nőnapi bált szoktak a nők rendezni.
  • Húsvéti buli.
  • Május 1-jén Majális.
  • Gyereknap.
  • Vid napja (falunap).
  • Szüreti utcabál.
  • Karácsonyi ünnepség, amit az iskolások rendeznek.
  • Szilveszteri buli.
  • Farsangi buli.
  • Hagyományos disznóölés.

Intézmények, infrastruktúra[szerkesztés]

A településen régóta működött tanyasi iskola, amit az 50-es években először 8-as, majd Hunyadi János Általános Iskolának hívtak, amihez óvoda is tartozott. Mára az iskola felső tagozatát Hajdúböszörménybe helyezték át, és tagintézménnyé vált. Az óvodát Csillagvárnak nevezik.

1955-ben minden 100-ból 95 házban már volt villany.

1961-ben művelődési otthonnal gazdagodott Hajdúvid. A művelődési házban ma már számítógépes terem működik.

Népességszám[szerkesztés]

Kapcsolódó irodalom[szerkesztés]

  • Janó Ákos: Hajdúvid. Egy szocialista falu kialakulása. (1963, Debrecen)
  • ((H Fekete Péter)) Vid Középkori Falu Története.

Külső hivatkozások[szerkesztés]