1973

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
1973 más naptárakban
Gergely-naptár 1973
Ab urbe condita 2726
Bahái naptár 129 – 130
Berber naptár 2923
Bizánci naptár 7481 – 7482
Buddhista naptár 2517
Burmai naptár 1335
Dzsucse-naptár 62
Etióp naptár 1965 – 1966
Hindu naptárak
Vikram Samvat 2028 – 2029
Shaka Samvat 1895 – 1896
Kali-juga 5074 – 5075
Holocén naptár 11973
Iráni naptár 1351 – 1352
Japán naptár 2633 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4669–4670
Kopt naptár 1689 – 1690
Koreai naptár 4306
Muszlim naptár 1392 – 1393
Örmény naptár 1422
ԹՎ ՌՆԻԲ
Thai szoláris naptár 2516
Zsidó naptár 5733 – 5734

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek2000-es évek2010-es évek2020-as évek

Évek: 19681969197019711972197319741975197619771978

Események[szerkesztés]

Határozott dátumú események[szerkesztés]

  • január 1.
  • január 5.
    • Magyarország 5 millió forint gyorssegélyt nyújt a Vietnámi Demokratikus Köztársaságnak.
    • Az amerikai Aerosmith rockegyüttes kiadja debütáló albumát.
  • január 7. – A balassagyarmati túszdráma: két felfegyverzett testvér a Geisler Eta Leánykollégiumban túszul ejt 20 fiatalkorú lányt és öt napig fogságban tartja őket. Ez volt az első ilyen incidens Magyarországon.
  • január 8. – Átlagosan 28%-kal emelkednek a tej- és tejtermékárak Magyarországon.
  • január 11. – Bemutatják a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült Petőfi ’73 c. filmet.
  • január 14. – A világon először Elvis Presley koncertjét közvetítik műholdon keresztül. Az Aloha From Hawaii című, Hawaii-ról sugárzott koncertet közel 2 milliárd ember látja.
  • január 15. – Az Egyesült Államok beszünteti a katonai akciókat Észak-Vietnám ellen.
  • január 24. – Magyarországot felkérik, hogy vegyen részt az ENSZ Dél-vietnámi Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottságában.
  • január 27.Párizsban az Amerikai Egyesült Államok és Vietnám képviselői aláírják a békeszerződést, ezzel véget ér a vietnámi háború.
  • január 30. – Helvécia és Kecskemét-alsó vasútállomás között évek óta a legsúlyosabb közlekedési baleset történik, amikor egy sorompó nélküli vasúti átjáróban a személyvonat a Volán autóbuszával ütközik, 35 ember életét veszti.
  • január 31. – A NATO és a Varsói Szerződés 19 tagállama előzetes tárgyalásokat kezd Bécsben a haderők csökkentéséről.
  • február 19. – Prága Ruzyne repülőterén leszállás közben szerencsétlenség éri az Aeroflot szovjet légitársaság TU-154-es utasszállító gépét. A 100 utas közül 34-en túlélik a katasztrófát.
  • február 21.
    • Izraeli vadászgépek lelőnek egy eltévedt líbiai utasszállító repülőgépet a megszállt Sínai-félsziget fölött, 113 halálos áldozatot követelve.
    • Laoszban a heves harcok közepette kezdett tárgyalások fegyverszünet aláírására vezetnek a Patet Lao nemzeti felszabadítási mozgalom és a kormány között.
  • február 26. – Magyar gazdasági küldöttség kezd tárgyalásokat Kanadában és az USA-ban. Több mint két évtizede nem járt ilyen magas rangú küldöttség Észak-Amerikában.
  • február 28. – A lengyelországi Szczecin közelében, repülőgép-szerencsétlenség következtében életét veszti a lengyel és a csehszlovák belügyminiszter, valamint kíséretük tagjai.
  • március 1. – A Fekete Szeptember nevű arab terrorista szervezet tagjai megszállják Szaúd-Arábia kartúmi követségét.
  • március 2. – A bolíviai La Pazban letartóztatják Klaus Altmann üzletembert, aki a II. világháború idején Klaus Barbie néven Lyon város Gestapo-főnöke volt (a lyoni hóhér).
  • március 8.Észak-Írországban népszavazáson a lakosság 98%-a úgy dönt, hogy továbbra is Nagy-Britanniához kíván tartozni.
  • március 15. – A hivatalos ünnepségeken kívül középiskolás és egyetemista diákok tüntetnek Budapesten, a Váci utcában és környékén. A "nacionalista tüntetés" miatt a rendőrség 41 tüntetőt előállít.
  • március 1920. – Az MSZMP Központi Bizottságának kultúrpolitikai munkaközössége határozatot hoz az „antimarxista, jobboldali, revizionista” Lukács-iskola ellen.
  • március 22. – A csehszlovák szövetségi gyűlés ismét Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.[1]
  • március 26. – Oscar-díjat nyer A Keresztapa című film.
  • március 29. – Elhagyja az utolsó amerikai katona Vietnámot.
  • április 1. – Létrehozzák az Országos Testnevelési és Sporthivatalt.
  • április 3.Martin Cooper egy modern – bár meglehetősen nehéz – hordozható készülékkel kezdeményezi az első mobilhívást. (Az első mobilhívás indításakor Cooper a Motorola Kommunikációs Divíziójának igazgatója volt.)
  • április 4. – A kambodzsai baloldali erők, a vörös khmerek ostromgyűrűbe zárják Kambodzsa fővárosát, Phnom Pehnt. Az amerikaiak 10-én légihidat létesítenek a főváros ellátására.
  • április 6.Dél-Dakotában sziú indiánok tiltakoznak a rezervátumokban uralkodó állapotok ellen. 37 napi megszállás után kiürítik Wounded Knee-t, ahol 1890-ben az indiánok utolsó tömeges mészárlására került sor.
  • április 7. – A Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelőbizottság katonai megfigyelőit Huếból Lao Bao-ba szállító helikoptert rakétatalálat éri és lezuhan, ekkor veszti életét Dylski Aurél határőr őrnagy és Cziboly Csaba tartalékos százados.
  • április 10. – A Bejrútban és Szidonban végrehajtott izraeli kommandóakció során megölik a palesztin mozgalom három vezetőjét; Száeb Szalim libanoni miniszterelnök lemond, Libanon panaszt nyújt be az ENSZ-hez.
  • április 30. – A Watergate-ügy miatt Washingtonban lemond Richard Kreindienst amerikai igazságügy-miniszter.
  • május 7. – Tárgyalások kezdődnek Csehszlovákia és az NSZK között a kapcsolatok normalizálásáról.[2]
  • május 11.
  • május 17. – Megkezdi munkáját a Watergate-ügy kivizsgálására alakult szenátusi bizottság.
  • május 25. – A NASA Föld körüli pályára juttatja a Skylab-1 űrlaboratóriumot.
  • június 1.Görögország köztársasággá alakul.
  • június 7. – Willy Brandt az első német szövetségi kancellár, aki Izraelbe látogat.
  • június 13. – 13 évre szóló gazdaságfejlesztési tervet fogadnak el Jugoszláviában.[3]
  • június 18.Brezsnyev egyhetes látogatást kezd az Egyesült Államokban. Aláír több egyezményt, köztük az atomháború elkerüléséről, a SALT-II. tárgyalások gyorsításáról szóló dokumentumot.
  • június 20. – 17 évi emigráció után hazatér Argentínába Juan Perón, volt köztársasági elnök.
  • június 29.Chile fővárosában, Santiagóban jobboldali puccskísérlet zajlik le, sikerét a hadsereg akadályozza meg.
  • június 30. – Magyarország csatlakozik az általános Kereskedelmi és Vámegyezményhez a GATT-hoz.
  • július 3-7. – Helsinkiben 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével lezajlik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza, Magyarországot Péter János külügyminiszter képviseli.
  • július 1013. – Kádár János Jugoszláviában tárgyal.
  • július 17.Mohammad Daud Hán vezetésével államcsínyt hajtanak végre Zahir afgán sah ellen.[4]
  • július 31.augusztus 2.Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár csehszlovákiai látogatása.[5]
  • augusztus 18. – Az amerikaiak 44%-át nem győzi meg Nixon elnök Watergate-magyarázata.
  • szeptember 1. – A csehszlovákiai Liptószentmiklóson megkezdi működését a Csehszlovák–Szovjet Barátság Katonai Műszaki Főiskola, amelynek szervezetébe integrálják a már működő katonai középiskolát is; ugyanakkor Kassán megalakul a Szlovák Nemzeti Felkelés Légierő Katonai Akadémia, Turócszentmártonon a Katonai Vezetési és Műszaki Főiskola, valamint a Hadtáp és Technikai Biztosítás Katonai Főiskola Zsolnán.[6]
  • szeptember 3. – Nixon elnök Henry Kissingert nevezi ki külügyminiszternek.
  • szeptember 11.Chilében katonai puccs megdönti Salvador Allende szocialista elnök rendszerét, az államfőt meggyilkolják.[7]
  • szeptember 14. – Chilében Augusto Pinochet tábornok irányításával kezdetét veszi a katonai kormányzás. (Számos ellenzékit agyonlőnek, másokat megkínoznak.)[8]
  • szeptember 18. – Mindkét német állam az ENSZ tagja lesz.
  • október 6. – Egyiptom és Szíria megtámadja Izraelt, ezzel kezdetét veszi a negyedik arab-izraeli háború, a jom kippuri háború.
  • október 2326.Gustáv Husák csehszlovák pártfőtitkár látogatása jele az 1968 óta rossz jugoszláv-csehszlovák viszony javulásának.[9]
  • november 11. – Aláírják az egyiptomi-izraeli fegyverszünetet.
  • november 26.
  • december 11. – Csehszlovákia és az NSZK képviselői Prágában szerződést írnak alá a két ország közötti viszony normalizálásáról. (A szerződés leglényegesebb pontja a diplomáciai kapcsolatok felvétele és az 1938-as müncheni szerződés semmissé nyilvánítása.)[10]
  • december 14. – Péter Jánost Puja Frigyes váltja a külügyminiszteri székben.[11]
  • december 20. – Bombamerénylet következtében meghal Luis Carreró Blanco spanyol miniszterelnök. A merényletért az ETA baszk titkos szervezet vállalja a felelősséget.
  • december 21. – Magyarország és az NSZK diplomáciai kapcsolatot létesít.
  • december 18.VI. Pál pápa üresnek nyilvánítja az esztergomi érseki széket, és Mindszenty József bíboros-hercegprímást nyugállományba helyezi.
  • december 31. – Megszűnik a forgalom a Cegléd-Tiszajenő-Vezseny közötti 32 km-es keskeny nyomtávú vasútvonalon.

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

  • május – Jugoszlávia jelentős kölcsönöket kap nyugati bankoktól a vasutak modernizálására.[12]
  • az év folyamán – Az Országos Vízügyi Hivatal létrehozza a Magyar Vízügyi Múzeumot.[13]

Az év témái[szerkesztés]

Államok vezetőinek listája 1973-ban[szerkesztés]

1973 a filmművészetben[szerkesztés]

1973 az irodalomban[szerkesztés]

1973 a zenében[szerkesztés]

Fontosabb külföldi nagylemezek[szerkesztés]

fontosabb magyar nagylemezek[szerkesztés]

1973 a közlekedésben[szerkesztés]

  • Felújítják a Budapesti Fogaskerekű Vasút teljes pályáját és új fogaskerekű szerelvényeket vezetnek be.
  • Buda, Pest és Óbuda egyesítésének centenáriumára felújítják és korszerűsítik a budai Váralagutat.
  • Megkezdődik az Ikarus 280-as autóbusz sorozatgyártása, mely a '70-es és '80-as években a világ csuklós autóbusz termelésének a ⅔-át tette ki.

1973 a tudományban[szerkesztés]

1973 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1973 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1973 a sportban[szerkesztés]

1973 a jogalkotásban[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjak[szerkesztés]

Fizikai Leo Esaki, Ivar Giaever, Brian David Josephson
Kémiai Ernst Otto Fischer, Geoffrey Wilkinson
Orvosi-fiziológiai Karl von Frisch, Konrad Lorenz, Nikolaas Tinbergen
Irodalmi Patrick White
Béke Henry Kissinger, Le Duc Tho
Közgazdasági Wassily Leontief

Források[szerkesztés]

  • Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, [Budapest] (1994). ISBN 963-8185-90-2 
  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 
  • Horváth Jenő: Évszámok könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
  • Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon (1945-2005). Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
  • A XX. század krónikája. Officina Nova, Budapest, 1994.
  • Népszabadság XXXI. évf. (1973)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 156. o.
  2. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 156. o.
  3. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 173. o.
  4. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 5. köt., CHR-DAV, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 405. p.
  5. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 156. o.
  6. Siposné dr. Kecskeméthy Klára: A szlovák katonai felsőoktatás. In: Honvédségi Szemle. 63. évf., 2. sz., 29. o. – 2009. március
  7. Bencze I., dr. et al. 101. o.
  8. Bencze I., dr. et al. 101. o.
  9. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 173. o.
  10. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 156. o.
  11. Bölöny–Hubai 216. o.
  12. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 173. o.
  13. Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 67. o, Kiadó: História folyóirat.  
  14. Bazala Csaba–Siposné Kecskeméthy Klára: Tolnay Dezső élete és munkássága. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/6. sz., 123. oldal, ISSN 2060-1506
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1973 témájú médiaállományokat.