Elvis Presley

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elvis Presley
Elvis a Fehér Házban 1970-ben
Elvis a Fehér Házban 1970-ben
Életrajzi adatok
Születési név Elvis Aaron Presley
Született 1935. január 8.
USA Tupelo, MS USA
Származás Tupelo, Mississippi, USA
Elhunyt 1977. augusztus 16. (42 évesen)
USA Memphis, TN USA
Házastársa Priscilla Presley
Pályafutás
Műfajok rock and roll, pop, rockabilly, country, country rock
Aktív évek 19541977
Hangszer ének, gitár, zongora, basszusgitár, dob, ukulele
Díjak Grammy Lifetime Achievement Award (1971)
Kiadók Sun, RCA Victor, RCA Camden

Elvis Presley aláírása
Elvis Presley aláírása

Elvis Presley weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Elvis Presley témájú médiaállományokat.

Elvis Aaron Presley (Tupelo, Mississippi, 1935. január 8.Memphis, Tennessee, 1977. augusztus 16.) amerikai énekes, zenész és színész. Mint kulturális ikon, Elvis, a Rock 'n' Roll királya, vagy egyszerűen csak a Király néven ismerik. Tizennégyszer jelölték Grammy-díjra, ebből hármat meg is nyert, mindhármat egy- egy Gospel albumáért vehette át. Emellett a Grammy Életműdíját is neki ítélték 1971-ben.

Karrierje 1954-ben kezdődött, amikor a Sun Recordsal dolgozott. Ő volt a rockabilly egyik legelső énekese, mely a gyors tempójú country, és a rhythm and blues keveréke. Később a RCA records adta ki dalait és első kislemeze, a Heartbreak Hotel 1956-ban jelent meg, hatalmas sikert aratva. Ezt további slágerek, sőt filmes szerepek követték. 1958-ban katonai szolgálatot teljesített és emiatt átmenetileg felhagyott a zenés karrierrel.

Visszatérése a hatvanas években felemásra sikerült, ugyanis javarészt filmszínészként foglalkoztatták, azonban filmjeit és a hozzájuk tartozó filmzenei albumokat (néhány kivétellel) a kritikusok nem értékelték túl pozitívan. 1968-ban végül visszatért a zenei színpadra, és hét év kihagyás után ott folytatta, ahol abbahagyta. 1973-ban az ő koncertjét közvetítették először műholdon keresztül. Élete vége felé gyógyszerfüggőségtől szenvedett, amely megviselte szervezetét. Negyvenkét éves korában, 1977-ben hunyt el. Magyar vonatkozás, hogy 2011-ben a Fővárosi Önkormányzat Budapest díszpolgárává avatta az 1956-os forradalom melletti kiállásáért.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elvis Presley a Mississippi állambeli Tupelóban született 1935. január 8-án, Gladys Love Smith (1912-1958) és Vernon Elvis Presley (1916-1979) gyermekeként[1]. Lehetséges cigány származását ma már többen nem fogadják el. Egyedül csak skót, ír és francia-normann gyökerei bizonyítottak. Születésekor ikertestvére, Jessie Garon halva született. A Presley család nagy szegénységben élt, sem a villany, sem a víz nem volt hozzájuk bekötve. Gyerekkorában szülei átköltöztek a Tennessee állambeli Memphisbe. Protestáns szülei vasárnaponként gyakran jártak templomba, ahol az ottani gospel kórus nagy hatással volt a fiatal Elvisre. A család itt is nehéz körülmények között élt. Tizenegy éves korában kapta első gitárját, melyen hamarosan megtanult profin játszani. Tinédzserkorában kezdte el hordani jellegzetes hajviseletét. amiért kezdetben az iskolában kinevették, olykor meg is verték. Zenét sohasem tanult, az iskolai órákon kívül, s énektanárhoz sem járt sohasem. Tehetségét kizárólag a rádióban illetve lemezekről hallgatott zeneszámokra alapozta, főként blues, rhythm and blues dalokra koncentrálva.[2][3] Szintén ekkor festette haját feketére -ugyanis eredeti hajszíne szőkésbarna volt- és ezt élete végéig folytatta.

Az első sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karrierje 1954-től kezd felívelni, amikor a Sun Records tulajdonosa,Sam Philips az afroamerikaiak zenéjét szerette volna népszerűsíteni, és Elvisben megtalálta az erre a célra kitűnően megfelelő előadót. Elvis eredetileg azért ment a stúdióba hogy édesanyjának rögzítsen egy dalt, és hogy felkeltse Philips érdeklődését, amely idővel sikerült is neki, bár eleinte nem ment könnyen a felvétel, hiszen Elvis nagyon izgult. Majd az egyik szünetben elkezdte játszani Arthur Crudup blues énekes That's All Right (Mama) c. eredetileg blues dalát, kissé más stílusba. Ez Philips- nek megtetszett és fél is vették, majd - mivel egy kislemeznek 2 oldala volt- a B oldalra is egyet, ez volt a Blue Moon of Kentucky. A kislemezt 1954-ben sietve kiadták(helyi kiadó lévén csak Memphis-ben) és nagy siker lett, az első napokban több ezer példányban fogyott. Sokan először azt hitték hogy Elvis fekete, énekstílusa miatt. Hivatalosan is ezt tartják a Rock 'N Roll születésnapjának. Elvis volt a rockabilly egyik legelső énekese, a gyors tempójú country és rhythm and blues keverékéé. Hamarosan megismerkedett Tom Parker ezredessel, aki a menedzsere volt éveken keresztül, és ekkortól az RCA records adta ki dalait. Első (egész országban megjelenő) kislemeze, a "Heartbreak Hotel" 1956-ban jelent meg. Ez a lemez elsöprő sikert aratott és meghozta Elvisnek a népszerűséget. Az embereknek rendkívül tetszett zenéje, mellyel egy új műfajt teremtett: a rock and rollt.[2] – Elvis az 1956-os forradalom idején kiállt a magyarok mellett: 1957 januárjában egy televíziós műsorban a „Béke a völgyben” (Peace In The Valley) című dal éneklésekor műsorvezetőjével arra kérte a nézőket, adakozzanak a nehéz helyzetbe került magyaroknak, és küldjenek nekik csomagokat.[4][5]

Anyja 1958-ban hunyt el szívbetegségben. Ugyanebben az évben Elvist behívták katonának a németországi Friedbergbe, itt megismerkedett az ezredes mostohalányával, a nála tíz évvel fiatalabb Priscilla Ann Beaulieu-val. A lemezkiadónak persze volt elég anyaga ahhoz, hogy fennmaradjon az érdeklődés Elvis iránt.[3]

A filmes karrier időszaka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1960-ban leszerelt. Priscillának hat évig udvarolt, mígnem 1967-ben feleségül vette. Az esküvő után kilenc hónappal megszületett egyetlen lánya, Lisa Marie Presley 1968. február 1-jén. Leszerelése után a '60 -as évek elején több filmben is szerepelt, amelyek, mint például a Blue Hawaii, vagy a G.I. Blues nagy sikerek voltak, és a hozzájuk tartozó filmzenei albumok is No.1. helyezést értek el az Egyesült Államokban. Több- ma már védjegyévé vált- dala is ekkor keletkezett, mint a Can't Help Falling In Love, Are You Lonesome To-night?, vagy az It's Now or Never. 1963-tól azonban filmjei ellaposodtak és a listákról is lejjebb csúszott. (Egyik ekkor kiadott filmzenei albuma csak 82-ik lett a Billboard listáján, ekkor nagyrészt csak filmzenei albumokat adott ki). Ezt nagyrészt három tényező okozta: a Beatles 1963-as feltűnése, és a Beatlemánia; az hogy egyáltalán nem koncertezett ; illetve hogy filmjei sablonosak, unalmasak lettek. Ez a 3 dolog együtt majdnem derékba törte karrierjét. Ekkortól filmjeit és a hozzájuk tartozó filmzenei albumokat a kritikusok nem értékelték túl pozitívan. Mindösszesen 33 filmet készítettek az ő szereplésével, ebből 2 koncert-dokumentumfilm volt. [2]

A visszatérés a koncertekhez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a filmjei nem voltak olyan sikeresek, mint azt szerette volna ezért 1968-ban visszatért a zenei színpadra. Hét év kihagyás után ott folytatta, ahol korábban abbahagyta. Visszatérése több dolog miatt is nagyon sikeres volt: a Beatles és a hasonló műfajú zenekarok ekkorra nagyrészt feloszlottak, és ez vezetett (főként az Egyesült Államokban) egy Rock 'N Roll nosztalgiahullámhoz. Ezt segítették az ekkor Rock 'N Roll műfajban feltűnő előadók, zenekarok(pl. az egyik legnépszerűbb, a Creedence Clearwater Revival, akiktől Elvis is sok dalt feldolgozott). 1969-től aktív koncertezésbe kezdett, és haláláig több mint 1000 koncertet adott, az utolsót halála előtt 7 héttel. Első volt abban, hogy 1973-ban az ő koncertjét( Aloha From Hawaii) közvetítették először műholdon keresztül.[3]

Egészségkárosodása és halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973. október 9-én Elvis elvált (bár Priscillával már 1972. februárja óta nem éltek együtt. Egészségi, és fizikai állapotában ekkor kezdődött el a romlás, amely azonban csak néhány év elteltével éreztette hatását, és 1977-ben érte el tetőpontját). Az év során kétszer is túladagolta magát barbiturát-származékokkal, és Demerol-függőségtől is szenvedett. Ennek ellenére 1974-ben is intenzíven turnézott, bár fellépéseit egyre nehezebben bírta végigcsinálni. 1976-ban apja költségcsökkentésre hivatkozva kirúgta Elvis testőreit, a "Memphis Mafiát", az igazi ok azonban valószínűleg az lehetett, hogy kiszivárogtattak némi információt a drogfüggőségéről. Ugyanebben az évben otthagyta akkori barátnőjét, Linda Thompsont, és megismerkedett Ginger Aldennel. Jó néhány új dalt is rögzített ekkoriban, melyek albumokon is megjelentek. Nem arattak átütő sikert, de nagyon népszerűek voltak.[3][6]

1977-re állapota kétségbeejtővé vált. Önmaga groteszk figurája lett, elhízott, állandóan gyógyszereket szedett, mégis különféle betegségek gyötörték. Élete utolsó koncertjét június 26-án adta. Augusztus 1-jén elbocsátott testőrei egy könyvet jelentettek meg, melyben kitálaltak mindenről, Mi történt, Elvis? címmel. Elvis sikertelenül próbálta meg lebeszélni őket a megjelentetésről. Ekkor már számtalan különféle betegségben szenvedett: zöld hályog, magas vérnyomás, vesekárosodás. Ennek ellenére újabb turnét tervezett, csak hogy cáfolja a könyvben leírtakat. Az indulás előtt, augusztus 16-án azonban Ginger Alden eszméletlenül talált rá a fürdőszobában. Miután az újraélesztési kísérletek sikertelenek voltak, Elvist délután fél 4-kor hivatalosan is holtnak nyilvánították. Temetése két nappal később volt, és óriási érdeklődés övezte: legalább nyolcvanezren vettek részt rajta. Halála után kislemezei és albumai a lemezeladási listák élére ugrottak.[6]

Mindörökké Elvis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elvisnek élete során Az Egyesült Államokban 17 No.1 száma volt, köztük olyan slágerek mint a Heartbreak Hotel, Don't Be Cruel, All Shook Up, Jailhouse Rock, It's Now or Never, Are You Lonesome To-night?. És az utolsó, a Suspicious Minds 1969-ben. Ezek mára mind milliós számban fogytak. Az Elvis halála utáni két évben több lemeze kelt el, mint egész életében összesen. Jelenleg az eladott lemezek tekintetében a Beatles mögött a második, illetve a legsikeresebb szólóénekes, több mint egymilliárd eladott lemezzel. Sokan ma is úgy gondolják hogy Elvis nem halt meg csak megrendezte halálát, hogy nyugodtan élhessen. Mások szerint az Ufók rabolták el. Halála óta sokan vélték látni a világ más-más pontján. Bár halála évében még csak néhány imitátora volt, ma az ő számuk több százezer, és ilyen formában Elvis talán tovább él. 1977-ben Elvis arcképe volt a világon a második leggyakrabban reprodukált kép, Mickey egér után.

Elvis és Priscilla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elvis először 1958-ban, németországi katonáskodása alatt találkozott az akkor 13 éves Priscillával akinek szépsége lenyűgözte a sztárt. Attól fogva egyre többet találkoztak. Az ezredes figyelmeztette is Elvist, hogy vigyázzon hiszen Priscilla akkor még kiskorú volt. A '60-as évek elején többször meglátogatta Elvist. Majd 1963-ban, mikor nagykorú lett, Memphis-be költözött. Ekkortól fogva azonban szembesült Elvis rossz oldalával is. A rengeteg nyugtatóval, és egyéb tablettákkal. A helyzetet csak rontotta az akkor Amerikát elérő Beatlemánia, és a Brit Invázió, mivel ekkortól Elvis lejjebb csúszott a listákon. Emellett rá kellett jönnie hogy nem ő az egyetlen nő Elvis számára, aki minden forgatásán flörtölt női színészpartnereivel(pl. Ann-Margret). Elvis végül 1967-ben Las Vegas-ban feleségül vette majd nem sokkal ezután megszületett egyetlen lányuk Lisa-Marie Presley. Ezek után azonban Elvis megszakította Priscillával a testi kapcsolatot. Priscilla nem sokkal később beiratkozott Chuck Norris karateiskolájába(ahová Elvis is járt), és itt ismerkedett meg Mike Stone-nal aki szeretője, majd később férje lett. Viszonyukat 1972-ig titkolták Elvis előtt. Az hogy ilyen sokáig tudták titkolni, sokat elárul házasságukról. Priscilla 1972 februárjában mindent elmondott Elvisnek, majd el is költözött tőle. Elvis ekkortól fogva zaklatta őket, többször kijelentette hogy mindkettőjüket meggyilkoltatja, és hogy bosszút áll. A fenyegetésekből azonban nem lett semmi. Valószínűleg Elvist édesanyja halála óta ez az eset viselte meg legjobban. És bár neki is nagy része volt a történtekben, ekkor kezdett egészségi állapota romlani. 1972-ben elváltak, mivel azonban Priscilla keveselte a gyermektartást, 1973. október 9-én magasabb gyermektartás mellett végleg elváltak útjaik, amit Elvis sosem hevert ki. Priscilla nem is akart Elvistől gyermektartást, de Elvis ragaszkodott hozzá. Priscilla 1979 óta Elvis hagyatékának és örökségének ellenőrzője.

Tom Parker ezredes szerepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Parker ezredes Elvis karrierjében betöltött szerepét ma is sok kritika és kérdés övezi. Sosem volt ezredes, még közlegény sem, megtetszett neki és felvette. 1956-tól Elvis haláláig volt a menedzsere. Kétségtelen hogy ő juttatta fel a csúcsra, de mindezt csak a saját jóléte miatt. 1977-re a jogdíjak felét ő kapta. Elvis halála után Graceland-be utazott majd a feravatalozott Elvis koporsója mellett(kalappal a fején, Hawaii ingben) kijelentette hogy semmi sem változott(!). Ezután a halott Elvis nevében kötött szerződéseket, olyan feltétellel hogy mindkét szerződő fél él(!). Egy másik dolga 1969 -ig vezethető vissza. Amikor Elvis 1969-ben Las Vegasban visszatért az aktív koncertezéshez- ami egyébként hatalmas siker volt, ezt dokumentálja a That's The Way It Is dokumentumfilm- azzal szintén az ezredes járt nagyon jól. Megállapodott az International Hotellel -amely akkor épült, és akkor a világ legnagyobbja volt - és az igazgatójával, Kirk Kerkoriannal, hogy Elvis a jövőben évente kétszer, négy héten keresztül lép fel a szálloda kB. 3 ezer fős nagytermében. Cserébe az ezredes a szálloda egy elegáns lakosztályában kapott szállást, és korlátlan hozzáférést a pókerasztalokhoz, játékgépekhez. Gyakorlatilag eladta Elvist a szállodának azért hogy ő jól éljen. Emellett nem engedte Elvist az Államokon kívül turnézni. Ez hozzájárult ahhoz, hogy ahelyett hogy Elvis a világ minden részén turnézzon, az Isten háta mögötti amerikai városokat járta, és hozzájárult elhízásához, önmaga elhanyagolásához. Ugyanis az ezredesnek nem volt amerikai útleve, mivel annak idején illegálisan érkezett az Államokba. Ha Elvis Amerikán kívül turnézott volna, akkor vagy nem mehetett volna vele -ezt nyilván nem engedhette meg- vagy útlevelet kellett volna igényelnie, de ebben az esetben -mint illegális határátlépőt- letartoztatták volna ezt szintén nem engedhette. Ebben az esetben szintén 'beáldozta' Elvist saját maga érdekében, feláldozta az évszázad legnagyobb ikonját. Gyakorlatilag Elvis életének megrontója volt. Nem lehet tudni hogy Elvis tudott-e ezekről a dolgokról, és ha igen miért nem vált meg az ezredestől. Végülis az ezredest 1981-ben bíróság elé állították, és -bár nem ítélték el- megfosztották vagyona legnagyobb részétől.

A Memphis Mafia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valójában nem volt maffia, a megnevezés Elvis legközelebbi barátaira vonatkozott, akiket még gyermekkorában ismert meg, és a legjobb barátai voltak. Fontosabb tagjai: Red West(akit sokszor lehetett Elvis oldalán látni, hiszen testőre is volt; korábban pedig tengerészgyalogos), Lamar Fike, Charlie Hodge. Elvis apja 1976-ban kirúgta őket, amit nehezen viseltek. Egyedül az Elvis kísérőzenekarában is bentlévő Charlie Hodge maradhatott.

Követői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többek között Luan Santana, akinek új DVD-jét ő ihlette. Az Elvis korában használt sminkekben jelennek meg a DVD felvételén szereplő fiatal lányok.[forrás?]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kevesen tudják róla de fekete öves(2-danos) karatemester volt. Amikor a '60-as évek végén újraalkotta színpadi technikáját, nagyban merített a karatéból. A színpadon nem egyszer mutatott be látványos karatemozdulatokat. A '70-es évek közepétől felhagyott vele, mivel súlyfeleslege miatt többé már nem volt képes rájuk.
  • 1961-es Blue Hawaii c. filmjének filmzenealbuma(rajta a Can't Help Falling In Love-val) lett '60-as évek második legjobban fogyó albuma. Az első a West Side Story filmzenealbuma volt.

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben lásd az Elvis Presley-diszkográfia lapon.
Csillaga a Walk of Fame-en
Stúdióalbumok
Elvis Presley a Börtönrock című filmben, 1957
Élő albumok

Filmográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Juliet Prowse és Elvis a Katonabluesban (1960)
Ursula Andress, Elvis Presley és Elsa Cárdenas az Acapulcói kaland című filmben (1963)

Koncertfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. InfoRádió: Elvis Presley a cigányok királya is? (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 8.) Egyes források szerint ősei németországi vándorló cigányközösségből érkeztek Amerikába.
  2. ^ a b c Elvis Presley életrajza (angol nyelven). elvis.com. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
  3. ^ a b c d Blogger:Bernadette: Elvis Presley életrajza (magyar nyelven). Világ és egyéb katasztrófák, 2010. augusztus 16. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
  4. Presley tér: nem tetszik a közakarat a fővárosnak (Index, 2011. március 16.)
  5. Elvis \'56 - Béke a völgyben (January 6, 1957) (YouTube)
  6. ^ a b Szigeti Kata: Elvis élt, és most is él (magyar nyelven). astronet, 2009. augusztus 16. (Hozzáférés: 2011. január 8.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Elvis Presley témájú médiaállományokat.