1957
Megjelenés
1957 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1957 |
Ab urbe condita | 2710 |
Bahái naptár | 113 – 114 |
Berber naptár | 2907 |
Bizánci naptár | 7465 – 7466 |
Buddhista naptár | 2501 |
Burmai naptár | 1319 |
Dzsucse-naptár | 46 |
Etióp naptár | 1949 – 1950 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2012 – 2013 |
Shaka Samvat | 1879 – 1880 |
Holocén naptár | 11957 |
Iráni naptár | 1335 – 1336 |
Japán naptár | 2617 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4653–4654 |
Kopt naptár | 1673 – 1674 |
Koreai naptár | 4290 |
Muszlim naptár | 1376 – 1377 |
Szeleukida naptár | 2268–2269 |
Örmény naptár | 1406 ԹՎ ՌՆԶ |
Thai szoláris naptár | 2500 |
Zsidó naptár | 5717 – 5718 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962
Események
[szerkesztés]Január
[szerkesztés]- január 14. – Rákosi Mátyás levélben kéri az Elnöki Tanács és az Országgyűlés elnökét, hogy tegyék lehetővé részvételét a testületek munkájában.[1]
- január 15. – A néphadsereget és a belügyi erőket is irányító fegyveres erők minisztere, Münnich Ferenc jóváhagyja a Magyar Néphadsereg újjászervezését, amely a miniszter alárendeltségébe tartozó – hadosztály-struktúrájú – 62 ezer fős haderő megtartását irányozza elő.[2]
- január 20. – A lengyel nemzetgyűlési választásokon – a szavazásra jogosultak 94,19%-a vesz részt és – a szavazatok 94,4%-át a Nemzeti Egységfront jelöltjei kapják. (A Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) a mandátumok 91%-át szerzi meg.)[3]
- január 29. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottsága (MSZMP IIB) ülésén párthatározat születik a Munkásőrség felállításáról.[4]
Február
[szerkesztés]- február 2. – Kádár János salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és árulónak nevezi.
- február 7. – A munkás-paraszt kormány elfogadja a Munkásőrség felállításáról szóló törvényerejű rendeletet, és az ezt szabályozó kormányhatározatot.[4]
- február 9. – Horthy Miklós halála a portugáliai Estorilban.[5]
- február 19. – Halas Lajost nevezik ki a Munkásőrség Országos Parancsnokságának élére.[4]
- február 26. – Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága úgy dönt, hogy Rákosi Mátyás öt évig nem térhet haza Magyarországra.[1]
Március
[szerkesztés]- március 6. – Ghána kikiáltja függetlenségét, az afrikai brit gyarmatok közül elsőként.
- március 15. – Megindul az Élet és Irodalom című irodalmi és politikai hetilap. Főszerkesztője Bölöni György.
- március 20–28. – A magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvában megállapodik a szovjet vezetéssel a volt főtitkár, Rákosi Mátyásnak a Szovjetunióban tartásáról.[1]
- március 21. – Megalakul a KISZ. (1989. április 22-én oszlik fel.)
- március 25.
- Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló dokumentumot.
- Rákosi Mátyás Hruscsovhoz írt levelében teljes politikai reaktivizálását követeli.[1]
- március 27. – Csehszlovákia barátsági és együttműködési szerződést ír alá a Kínai Népköztársasággal.[6]
Április
[szerkesztés]- április 15. – Vörösmarty Béla alezredes parancsnoksága alatt – részben Kecskeméten, részben Taszáron – megalakul a Repülő Kiképző Központ.
- április 17. – A Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Lengyelország kormánya egyezményt ír alá lengyel külszíni barnaszéntelepek feltárásában való együttműködésről.[3]
- április 18. – A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottsága határozatban erősíti meg a magyar pártvezetőkkel valómegállapodást Rákosi Mátyás kinntartásáról.[1]
Május
[szerkesztés]- május 2–3. – Bonnban – miniszteri szinten – ülésezik az Észak-atlanti Tanács és döntést hoz azon törekvések fokozására, amelyek a német újraegyesítést szabad választások útján szorgalmazzák.
- május 15. – Nagy–Britannia felrobbantja az első angol termonukleáris bombáját a Karácsony-szigeten.
- május 16. – A belga Paul-Henri Spaakot nevezik ki a NATO főtitkárának.
Június
[szerkesztés]- június 9. – A Broad Peak (tszf. 8047 m) első megmászása.
- június 25–27. – A jugoszláv munkástanácsok I. kongresszusa.[7]
Július
[szerkesztés]- július 29. – Berlinben nyilatkozatot ír alá a francia, az NSZK, a brit és az amerikai kormány, amelyben megerősítik, hogy azonos politikát folytatnak Németország újraegyesítése és az európai bizottság kérdésében.
Augusztus
[szerkesztés]- augusztus 9. – Molotovszk kikötőjében vízre bocsátják a szovjet haditengerészet első 627 Kit (azaz Bálna), NATO-kódnevén November osztályú atomhajtóműves tengeralattjáróját, a K–3-at.[8]
- augusztus 15. – Az állami szervek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcére internálják Badalik Sándor veszprémi megyés püspököt.
- augusztus 26. – A Szovjetunió képessé válik interkontinentális ballisztikus rakéta indítására.
Szeptember
[szerkesztés]- szeptember 8. – A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum előtti Bolyai téren az iskola alapításának 400. évfordulóján leplezik le a Bolyaiak szobrát, Izsák Márton és Csorvássy István alkotását.
- szeptember 14. – Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közgyűlése elítéli a magyarországi szovjet intervenciót.
- szeptember 15. – A harmadik Bundestag-választás győztese a CDU, miután 87%-os részvétel mellett az érvényes szavazatoknak több mint felét (50,2%) megszerezte. Második 31,8%-os eredménnyel az SPD, míg a FDP 7,7%-kal a harmadik.
- szeptember 25. – Működésbe lép az első csehszlovák atomreaktor, melynek teljesítménye 2000 kW.[6]
- szeptember 29. – A szovjet Majak atomlétesítményben bekövetkezett robbanás miatt óriási mennyiségű radioaktív hulladék kerül a környezetbe.
Október
[szerkesztés]- október 2. – A lengyel kormány javaslatot tesz egy közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozására. (Az indítványt Adam Rapacki, lengyel külügyminiszter terjeszti be az ENSZ közgyűlésének 12. ülésszakán (Rapacki-terv). Az Egyesült Államok és az NSZK elutasítja, az NDK támogatja a tervet.)[3]
- október 4. – Pályára áll a szovjet Szputnyik–1, az első műhold.
November
[szerkesztés]- november 3. – A Szputnyik–2 műhold fedélzetén eljut az világűrbe az első élőlény, Lajka kutya.
- november 7. – Megkezdődik az NDK-s Trabant gépkocsi gyártása.
- november 14–18. – 12 kommunista és munkáspárt konferenciája Moszkvában. (A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (SKJ) nem írja alá a közös politikai nyilatkozatot, mert az nem szól arról, hogy a sztálinizmus ellen is harcolni kell. A 64 „testvérpárt” november 16–19. közötti találkozójának békenyilatkozatát aláírja.)[7]
- november 19. – Antonín Novotný-t választják a Csehszlovák Köztársaság elnökévé.[6]
- november 24. – Megnyílnak a T-Centralenben, Stockholmban az 1. és 2. metrók állomásai.
December
[szerkesztés]- december 4. – Jugoszlávia az új ötéves terv elfogadásával feladja a nehéz- és hadiipar-centrikus gazdaságfejlesztési politikát.
- december 16–19. – Párizsban, a NATO–országok – kormányfői szinten – üléseznek, ahol megerősítik az Atlanti Szövetség elveit és célját.
- december 18. – Az Amerikai Egyesült Államok első atomerőműve megkezdte működését Shippingportban.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- január – Feloszlatják a Lengyel Ifjúsági Szövetséget, melynek helyébe a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Falusi Ifjúsági Szövetség lép.[3]
- augusztus vége – Moszkvából – feleségével együtt – a Fekete-tenger közelében fekvő Krasznodarba költöztetik Rákosi Mátyást.[1]
Az év témái
[szerkesztés]- Nemzetközi geofizikai év
- október 4. - az első műhold, a Szputnyik–1 fellövése
- december 5. – Leningrádban vízre bocsátják a világ első nukleáris meghajtású felszíni hajóját, a Lenin atomjégtörőt
1957 az irodalomban
[szerkesztés]- Nagy László: Ki viszi át a szerelmet, versek
- Jack Kerouac regénye: Úton
- Borisz Paszternak regénye:Zsivago doktor
1957 a zenében
[szerkesztés]- Megalakul a Kingston Trio nevű amerikai folkegyüttes.
- szeptember 20-án Helsinkiben Jean Sibelius V. szimfóniáját adták elő. A szerző ezen a napon hunyt el.
- szeptember 26., Broadway. Leonard Bernstein: West Side Story című musical bemutatója.
- Elvis Presley: Elvis' Christmas Album
- Frank Sinatra: Close to You / A Swingin’ Affair! / Where Are You? / A Jolly Christmas from Frank Sinatra
- Juan Manuel Fangio nyeri a Formula–1 világbajnokságot, ez az ötödik bajnoki címe.
- A Budapesti Vasas SC nyeri az egyfordulós NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe.
1957 a televízióban
[szerkesztés]- május 1. – Hivatalosan megkezdi működését a Magyar Televízió.
- július 2. – Hetente tíz percben jelentkezik a Képes Híradó, melyet 17 munkatárs készít 35mm–es mozifilmre.
Születések
[szerkesztés]- január 1.
- Cselenyák Imre, elbeszélő regényíró, zenész, dalszövegíró
- Ramaz Sengelija, U21-es Európa-bajnok szovjet-grúz labdarúgó († 2012)
- január 7. – Julian Solis, ökölvívó-világbajnok
- január 17. – Balla D. Károly, József Attila-díjas kárpátaljai magyar író, szerkesztő, blogger
- január 21. – Csongrádi Pál Sándor, tű. alezredes
- február 3. – Békés Csaba, magyar történész
- február 5. – Veres János, magyar közgazdász, politikus, az MSZP alapító tagja, volt pénzügyminiszter
- február 19. – Falco (szül. Johann Hölzel), osztrák popzenész († 1998)
- február 20. – Mario Grech, máltai egyházjogász, Gozo katolikus püspöke
- február 22. – Rohonczi István, magyar festőművész
- március 9. – Bajor Imre, magyar színész († 2014)
- március 10. – Oszáma bin Láden, militáns iszlamista, terrorista († 2011)
- március 11. – Kászem Szolejmáni iráni tábornok († 2020)
- március 13. – Artus de Penguern, francia színész, rendező († 2013)
- március 25. – Bächer Iván, magyar író, újságíró, publicista († 2013)
- március 29. – Christopher Lambert César-díjas francia színész
- március 31. – Janisch Attila, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró
- április 5. – Lázár Imre magyar orvos
- április 17. – Nick Hornby, angol író, publicista
- április 22. – Donald Tusk, lengyel kormányfő
- április 28. – Christopher Young, amerikai filmrendező
- május 5. – Małgorzata Kidawa-Błońska lengyel politikus, filmproducer, a Szejm elnöke (2015)
- május 10. – Lang Györgyi, magyar énekesnő, színésznő a Pa-dö-dő együttes tagja († 2023)
- május 20. – Lucélia Santos brazil színésznő, rendező, producer
- május 23. – Jimmy McShane, északír énekes, a Baltimora együttes tagja († 1995)
- május 26. – Hirnök József, magyarországi szlovén politikus († 2024)
- június 2. – Dióssy László, politikus, környezetvédő, üzletember
- június 13. – Rinat Daszajev, korábbi szovjet labdarúgó
- június 19. – Anna Lindh, svéd politikus († 2003)
- június 20. – Takáts Tamás Máté Péter-díjas magyar rock- és bluesénekes, Karthago együttes tagja
- június 27. – Geir Ivarsøy, az Opera Software egyik alapítója († 2006)
- július 5. – Egyed Emese, erdélyi költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, Egyed Ákos akadémikus, történész lánya, Egyed Péter költő testvére.
- július 19. – Patkó Béla Kiki Máté Péter-díjas magyar énekes, az Első Emelet frontembere
- augusztus 9. – Melanie Griffith, amerikai színésznő
- augusztus 10. – Básti Juli, Kossuth-díjas magyar színésznő
- augusztus 17. – Sas Tamás, magyar filmrendező, operatőr
- augusztus 19. – Sebestyén Márta, Kossuth-díjas magyar népdalénekes, előadóművész
- augusztus 26. – Szentandrássy István, Kossuth-díjas magyar-roma festőművész († 2020)
- szeptember 1. – Gloria Estefan, kubai származású amerikai énekesnő
- szeptember 3. – Steve Schirripa, amerikai színész
- szeptember 4. – Farkas Flórián, roma politikus
- szeptember 9. – Mucsi Zoltán, Jászai Mari-díjas magyar színész
- szeptember 14. – Steven Jay Russell, hírhedt texasi csaló
- szeptember 15. – Paweł Pawlikowski lengyel filmrendező, forgatókönyvíró
- szeptember 15. – Tölgyessy Péter, magyar politikus, az SZDSZ egykori elnöke
- szeptember 16. – Tari János, dokumentumfilm-rendező
- szeptember 18. – Tasnádi Márton, magyar színházi és filmrendező, műsorvezető († 2017)
- október 12.
- Csillag Endre, gitáros
- Rémi Laurent, francia színész († 1989)
- október 18.
- Precious Wilson, jamaicai énekesnő
- Tömböl László, vezérezredes vezérkari főnök
- október 23. – Charles Betty, az Earthlink, egy nagy amerikai internetszolgáltató elnök-vezérigazgatója volt († 2007)
- október 23. – Paul Kagame, Ruanda elnöke
- november 5. – Jon-Erik Hexum, amerikai színész, modell († 1984)
- november 12. – Zsiborás Gábor, magyar válogatott labdarúgó († 1993)
- november 15. – Kevin Eubanks, amerikai jazz gitáros
- november 17. – Ifj. Tóth László, magyar festő- és grafikusművész
- november 19. – Ofra Haza, izraeli popénekes († 2000)
- december 1.
- Geréby György, magyar filozófus, egyetemi tanár, docens az ELTE Antik és Középkori Filozófiatörténeti Tanszékén
- Kovács Zoltán, FIDESZ-es politikus, Pápa polgármestere
- december 6. – Andrew Cuomo amerikai politikus, lakásügyi és városfejlesztési miniszter, New York állam kormányzója
- december 13. – Steve Buscemi, amerikai színész, rendező, producer, író
- december 19. – Cyril Collard, César-díjas francia zeneszerző, író, rendező és színész († 1993)
Halálozások
[szerkesztés]- január 4. – Rudnay Gyula festőművész (* 1878)
- január 14. – Humphrey Bogart amerikai színész (* 1899)
- január 16. – Arturo Toscanini olasz karmester (* 1867)
- február 1. – Friedrich Paulus német tábornok, egyetemi oktató (* 1890)
- február 8. – Neumann János matematikus (* 1903)
- február 9. – Horthy Miklós, Magyarország kormányzója (* 1868)
- február 13. – Jászi Oszkár társadalomtudós, szerkesztő, politikus (* 1875)
- február 18. – Henry Norris Russell amerikai csillagász (* 1877)
- március 8. – Esterházy János felvidéki magyar politikus (* 1901)
- április 15. – Alexandra Viktória schleswig-holstein-sonderburg-glücksburgi hercegnő (* 1887)
- május 13. – Fekete Mihály magyar-izraeli matematikus (* 1886)
- május 16. – Eliot Ness amerikai szövetségi ügynök, az Al Capone elleni küzdelemről ismert (* 1903)
- május 16. – Haám Artúr magyar földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő (* 1881)
- június 20. – Soós Imre színész (* 1930)
- június 27. – Malcolm Lowry angol író (* 1909)
- június 27. – Sass Árpád festő (* 1896)
- június 28. – Poldini Ede zeneszerző, zongoraművész (* 1869)
- július 2. – Patacsi Dénes magyar gazdálkodó, politikus, országgyűlési képviselő, államtitkár (* 1877)
- augusztus 4. – Laziczius Gyula nyelvész, irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1896)
- augusztus 29. – Ágoston Ernő festő, grafikus (* 1889)
- szeptember 3. – Heltai Jenő költő, író (* 1871)
- szeptember 15. – Mosshammer Ottó osztrák-magyar hárfaművész és hárfatanár (* 1872)
- szeptember 20. – Jean Sibelius finn zeneszerző (* 1865)
- október 3. – Szabó Lőrinc költő, műfordító (* 1900)
- október 11. – Rády József olimpiai bajnok vívó (* 1884)
- november 16. – Palotás József olimpiai bronzérmes birkózó (* 1911)
- november 24. – Diego Rivera mexikói festőművész (* 1886)
- november 29. – Erich Wolfgang Korngold osztrák zeneszerző (* 1897)
- november 29. – Bán Róbert 1956-os felkelő (* 1934)
- november 30. – Beniamino Gigli, olasz operaénekes (tenor) (* 1890)
- december 15. – Brenner János római katolikus pap, gyilkosság áldozata lett (* 1931)
- december 16. – Gellért Oszkár költő, újságíró (* 1882)
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai | Jang Csen-ning és Li Cseng-tao kínai fizikus |
Kémiai | Sir Alexander Robertus Todd skót kémikus |
Orvosi-fiziológiai | Daniel Bovet olasz pedagógus, fiziológus |
Irodalmi | Albert Camus francia író |
Béke | Lester Bowles Pearson kanadai diplomata |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 43-44. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ Helgert Imre: 165 év krónikája – A Budapesti Honvéd Helyőrség Parancsnokságai 1848-tól napjainkig (1945–1990) (3). In.: Honvédségi Szemle. 141. évf., 2013/6. sz., 116-117. p.
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Lengyelország, 190. o.
- ↑ a b c Kiss Dávid: A Munkásőrség felállítása és tevékenysége 1958 elejéig. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/4. szám, 942-959. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 152. o.
- ↑ a b Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 171. o.
- ↑ Litván Dániel: Naptárlapok. Atom a víz alatt. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. VII. évf., 8. sz., 10. p. – 2017. augusztus
Források
[szerkesztés]- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1957 témájú médiaállományokat.