Bächer Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bächer Iván
Bächer Iván, 2012
Bächer Iván, 2012
Élete
Született 1957. március 25.
Budapest, Magyarország
Elhunyt 2013. december 2. (56 évesen)
Budapest, Magyarország
Nemzetiség magyar
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bächer Iván témájú médiaállományokat.

Bächer Iván (Budapest, 1957. március 25.Budapest, 2013. december 2.) magyar író, újságíró, publicista, tanár.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Bächer Mihály zongoraművész, édesanyja építész, dédapja Thury Zoltán író, újságíró volt. Apai nagyanyjának, Thury Erzsébetnek a húga pedig Thury Zsuzsa író.

A kispesti Wekerletelepen nőtt fel, ami később folyamatos visszatérő motívuma lett írásainak. Az ELTE történelem–pedagógia szakán végzett 1981-ben. 1981–1988 között a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanított történelmet, később egy ideig óraadó tanár volt. 19891991 között a Magyarország, 1991 óta a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa volt.

2013. december 2-án, hosszú, súlyos betegség után egy budapesti kórházban érte a halál.

2013. december 21-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkert szóróparcellájában vettek tőle végső búcsút.[1]

Publicisztikai és egyéb tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1981-től kezdődően jelentek meg szépirodalmi igényű írásai az Élet és Irodalom, az Új Tükör és a Magyarország hasábjain. A Népszabadság Hétvége rovatának állandó szerzője; az utolsó előtti oldalon rendszeresen jelentek meg benne írásai, de tárcával, publicisztikával is jelentkezett olykor, amelyben nem titkolta baloldali érzelmeit.[2]

2009 nyarán erős hullámokat keltett egy írása, amelyben kemény kritikával illette az MSZPSZDSZ-kormányt, korrupcióval vádolva őket, majd arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a „fasisztákra” kell szavaznia. Az írást a Magyar Hírlap a szerző engedélye nélkül jelentette meg.[3]

2005-től kezdődően önálló esteken is szerepelt, ahol műveiből adtak elő részleteket az ő zongorajátéka mellett. Ilyen a Spinoza Házban előadott Kocsmázás és Pár történetek, az IBS Színpadon előadott Hatlábú est vagy a Konyha-mazurka. Ezekben általában Gyabronka József volt a partnere.[4]

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zsál (Ab Ovo Kiadó, 2013)
  • Utóíz (Ab Ovo Kiadó, 2013)
  • Kurgast ((Ab Ovo Kiadó, 2012)
  • Idegen ország (Ab Ovo Kiadó, 2012)
  • Hatlábú (sőt több) (Ab Ovo Kiadó, 2012)
  • Sétatárs (Ab Ovo Kiadó, 2011)
  • Kószáló ((Ab Ovo Kiadó, 2011)
  • Emberevő (Ab Ovo Kiadó, 2011)
  • Igazad van, Loncikám (Ab Ovo Kiadó, 2010)
  • Megyek Budára (Ab Ovo Kiadó, 2010)
  • Ököllel a zongorát (Ab Ovo Kiadó, 2010)
  • Emma asszony szakácskönyve (Vince Kiadó, 2009)
  • Világörökség (Bookart Kiadó, 2009)
  • Újlipócia (Teknős Miklós fényképeivel, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2009)
  • Kocsmazaj (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2009)
  • Névsorolvasó (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2008)
  • Intőkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2008)
  • Vendégkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007)
  • Ruccanások (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007)
  • Klétka (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2006)
  • Zónázó (Népszabadság Könyvek, 2006)
  • 150 év. Megannyi budapesti íz (Jaffa Kiadó, 2006)
  • Hatlábú – Ebkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2005)
  • Kutya Mandovszky (Göncöl Kiadó, 2005)
  • Nagypapa hűlt helye (Göncöl Kiadó, 2004)
  • Hogyan kell a nőkkel bánni (Göncöl Kiadó, 2003)
  • Kezdőbetűk – A város – Levélregény (Göncöl Kiadó, 2002)
  • Haláltánc (Göncöl Kiadó, 2002)
  • Az elhagyott falu (Göncöl Kiadó, 2001)
  • A zongora helye (Göncöl Kiadó, 2001)
  • Elindulni három nővel (Göncöl Kiadó, 2000)
  • Vándorbab (Göncöl Kiadó, 1999)
  • Helyek (Molnár Gál Péterrel, Göncöl Kiadó, 1998)
  • Rötúr (Göncöl Kiadó, 1997)
  • Budapest (Révész Tamás fotóművésszel, Herald Kiadó, 1996)
  • Íz-lelő (Greger Média, 1993)
  • Kék Duna keringő (Budapest, 1991)
  • Levélregény (Kozmosz Könyvek, 1990)
  • A város (Kozmosz Könyvek, 1986)

Színdarab[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az én zsidó kabarém (bemutató: 2008, Spinoza Ház) [5][6]
  • Oszkár (bemutató: 1985) [7]
  • Ebéd (egyfelvonásos, bemutató: 1987)
  • New York-i kaszinó (egyfelvonásos, bemutató: 1987) [8]

Hangoskönyv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hatlábú (ebkönyv) (elmondja: Gyabronka József, Kossuth Kiadó, 2010)
  • Zene-Szó 1 – Vendég (elmondja: Gyabronka József, zongorázik: a szerző, Göncöl Kiadó, 2004)

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Komorok - Komor Vilmos nyomában Marosvásárhelyen (Duna Televízió) Riporter Bächer Iván, közreműködő Mestitz Júlia, Spielmann Mihály, Székely László, operatőr Bálint Arthur, rendező Sipos András
  • Kolozsvári mozaik - Négy történet a vészkorszak idejéből (Cinemafilm) Riporter Bächer Iván, közreműködő Ferencz Judit, Muresan Judit, Nussbaum László, Szilágyi Júlia, operatőr Xantus Gábor, rendező Sipos András
  • Séták Bächer Ivánnal Újlipóciában (Duna Televízió) Riporter Bächer Iván, közreműködő Angyal Ádám, Jász István, Kamondi, Törley, operatőr Mánfai Miklós, rendező Sipos András

Író[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Presszó [9] c. 2008-as magyar filmsorozat utolsó két epizódja (Búcsúbuli, Hadüzenet) [10]

Forgatókönyvíró[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bekerítve (magyar operafilm, 1990, rendező: Molnár György)

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bächer Iván családfája[11][12][13]
Bächer Iván
(Budapest, 1957. márc. 25. –
Budapest, 2013. dec. 2.)
író, újságíró, tanár
Apja:
Bächer Mihály
(Budapest, 1924. júl. 22. –
Budapest, 1993. ápr. 6.)
zongoraművész
Apai nagyapja:
Bächer Károly
(Budapest, 1888. jún. 6. –
Budapest, 1969. dec.)
textil kereskedő
Apai nagyapai dédapja:
Bächer Móric
(Böhmisch-Leipa, 1848. ápr. 27. –
Budapest, 1911.)
kereskedő
Apai nagyapai dédanyja:
Jónás Szidónia
(Pest, 1866. szept. 2. –
Budapest, 1943.)
Apai nagyanyja:
Thury Erzsébet
(Budapest, 1899. júl. 17. –
Budapest, 1971. ápr. 22.)
Apai nagyanyai dédapja:
Thury Zoltán[14]
(Kolozsvár, 1870. márc. 7. –
Budapest, 1906. aug. 27.)
író, újságíró
Apai nagyanyai dédanyja:
Márton Gizella
(Budapest, 1875. febr. 12. –
Budapest, 1958. dec. 5.)
Anyja:
Malecz Erika
(Budapest, 1926. jún. 28. –
Budapest, 1989. szept. 6.)
építészmérnök
Anyai nagyapja:
Szigevics Béla
(Budapest, 1893. márc. 28. –
Budapest, 1976. jún. 22.)
építészmérnök
Anyai nagyapai dédapja:
Szigevics Károly
nyomdász
Anyai nagyapai dédanyja:
Holczer Anna
Anyai nagyanyja:
Malecz Mária
(Budapest, 1904. febr. 19.-
Budapest, 1983. júl. 15.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Malecz Béla
(Usztye, 1878. ápr. 22. –
Budapest, 1956. máj. 15.)
szabómester
Anyai nagyanyai dédanyja:
Kornéli Rozália
(Tóváros, 1878. nov. 17.-
Budapest, 1909.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]