Sátoraljaújhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely címere
Sátoraljaújhely címere
Sátoraljaújhely zászlaja
Sátoraljaújhely zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállás város (1899)
Polgármester Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3980
Körzethívószám 47
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség13 122 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség200,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület73,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′ 39″, k. h. 21° 39′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 39″, k. h. 21° 39′ 22″
Sátoraljaújhely (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sátoraljaújhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sátoraljaújhely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A Sátoraljaújhelyi járás és kistérség székhelye. Borvidék és 2002 óta világörökségi helyszín; a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj része, "Zemplén fővárosa", Hegyalja legnagyobb települése, Zemplén vármegye egykori székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A város Észak-Magyarországon, a Zempléni-hegység, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik, Miskolctól közúton 82 km-re. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja „kapuja”.

A hegyek lábánál a Bodrog, a Ronyva és a Bózsva-patak árvízjárta völgyei találhatók. A város a hegyek és a vizek közé szorítva helyezkedik el.

Sátoraljaújhely látképe a Magas-hegyi kilátóból

Településrészek[szerkesztés]

Csatolt települések[szerkesztés]

A városhoz tartozik 1981 óta Rudabányácska, Széphalom és 1985 óta Károlyfalva, mint csatolt települések.

Széphalom községet a rudabányácskai bányászok alapították, először 1440-ban említik Kysbanya néven. Itt élt 1806-tól haláláig Kazinczy Ferenc. Az akkoriban Kisbányának, Kisbányácskának nevezett községet Kazinczy nevezte el Széphalomnak, bár hivatalosan csak 1886-ban kapta meg a nevet. Itt található a Kazinczy emlékcsarnok, a kertben Kazinczy Ferenc sírja és a 2008-ban létrehozott Magyar Nyelv Múzeuma. Széphalomhoz 1940-ben hozzácsatolták Hosszúlázt, majd 1981-ben az egészet Sátoraljaújhelyhez.

Károlyfalvát német telepesek alapították az 1750-51-es években, akiket az új tulajdonos, Trautson János herceg hozott a Fekete-erdő vidékéről a Sárospatak melletti elkobzott, kiürült volt Rákóczi-birtokra. A települést a herceg Károly nevű fiáról nevezte el (Carolfalve, Karlsdorf). A megélhetést kereső jövevények – 16 család – nehéz munkával teremtették meg az irtványtelepülést, s tartották fenn magukat a két város között földművelésből, állattartásból, szőlőművelésből, építettek maguknak templomot és iskolát, községházát és parókiát, lassan asszimilálódva, s a 20. század viharaiban egyértelműen ragaszkodva a magyar földhöz.

Városrészek, lakott külterületek[szerkesztés]

A csatolt települések mellett számos külterületi lakott terület található. A földrajzilag, történetileg kialakult elkülönült városrészeket a helyi rendeletben településrészként tartják nyilván, az alábbi felsorolás szerint:[3] Alsóesztáva, Barátszer, Bányi hegy, Cerkó, Feketehegy, Hecske, Kácsárd, Károlyfalva,[4][5] Kiscepre, Köveshegy, Nagycepre, Némahegy, Popelyás, Rudabányácska, Széphalom, Torzsás, Várhegy

Más szempontból csoportosítja a területrészeket Sátoraljaújhely települési arculati kézikönyve: Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom, Alsóváros, Barátszer, Belváros, Bodadűlő, Boglyoska, Borsiszer, Cerkó – Mocsárdűlő, Dörzsik, Felsőváros, Hatház, Hecske, Ipartelep, Keleti városrész, Kertváros, Májuskút, Pázsit, Ronyvakert, Szárhegy, Szarvaskert, Torzsás, Újváros, Várhegy, Zsólyomka[6]

Hegyei[szerkesztés]

Sátoraljaújhely látképe a Bodrogköz felől

Sátoraljaújhely a Zempléni-hegység keleti peremén, egykori vulkáni kaldera körül kialakult, 300-500 méter magasságú hegyek lábánál fekszik. A fontosabb hegyek, magasságuk csökkenő sorrendjében:[7]

  • Magas-hegy, 512,7 m
  • Kecske-hát, 483 m
  • Sátor-hegy (Koporsó-hegy), 459,7 m
  • Borz-hegy, 379,2 m
  • Feketehegy, 370,3 m
  • Várhegy, 334,3 m
  • Kis-Szárhegy, 341,6 m
  • Tatárka-hegy, 279,4 m
  • Kopaszka, 223,9 m
Sátoraljaújhely hegyei

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a közeli Sátor-hegyekről kapta, eredetileg Sátorhalmának (Saturhalma) hívták.

Jelképei[szerkesztés]

Címere[szerkesztés]

Arany koronával ékesített álló háromszögletű pajzs. A pajzs kék mezejében arany „V” betű. A betű szárai között szintén arany szőlőfürt lebeg.[8]

„A pajzs a felső élén nyitott, ötágú (három levél között két éken tölgymakkot mintázó ékítmény, a középső levél kereszt alakú) abroncsán geometrikus rajzolatokkal díszített aranykorona helyezkedik el. A korona emlékezetünkbe idézi, hogy királyi alapítású és birtoklású város volt Sátoraljaújhely, később is nagy forgalmú közigazgatási központként működött.

A kék mező az idők távolába vesző múltat szimbolizálja, hiszen ez a vidék ősidők óta lakott, Árpád vezér a honfoglaláskor "Sátorhalomtól egészen a Tolcsva vizéig az egész földet lakosaival egyetemben" Ketel vitéznek adta. A helyi vizekre (Ronyva, Zsolyomka, Bózsva patakok, Bodrog folyó) utal a kék szín a címerben.

A nagy V jelentései: az Újhely nevet, a betelepített vendégeket, a várost, a várat, később a vármegyei székhelyet is. A V-betű alakja - vadkanagyarat mintázva - az erdőségek legjellegzetesebb állatára is utalni kíván.

A szőlőfürt, mint régi keresztény jelkép, megjeleníti, hogy már a 13. század elején ágostonos szerzetesek éltek itt, a század közepén betelepedtek a pálosok is (II. József koráig), majd megjelennek a dominikánusok és ferencesek is. A korona levelei ismét csak a szőlőkultúrára, a levelek közötti makkok pedig az erdővel borított hegyekre utalnak.”

– Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek[9]

Zászlaja[szerkesztés]

Két egyenlő vízszintes sávból áll. A felső vörös, az alsó pedig arany (sárga) színű.

Története[szerkesztés]

A város panorámája
A katolikus templom és a Kossuth-szobor
A városháza főhomlokzata
A felújított városközpont, a Kossuth Lajos utca
A felújított városközpont, a Kossuth tér
A Széchenyi tér kávézói
A Szent István nagytemplom és a Hősök tere
A Szent István nagytemplom barokk belső tere
Kossuth tér a nagytemplom előtt

A kezdetektől a török hódoltságig[szerkesztés]

Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse, majd az Aba nemzetség birtokába került. 1110-ben Könyves Kálmán az Apuliából ideköltözött Casertai Rátold grófnak adományozta a területet.

Saturhalma a tatárjáráskor elpusztult. A túlélők – mivel ezt a lakóhelyet a Bodrog és Ronyva gyakori áradásai is állandóan veszélyeztették – nem építették újjá. Az új település („nova –villa”) helyéül a Ronyva patak jobb partját választották, a Sátorhegy tövénél. Ennek az első írásos említése IV. Béla 1256-ban készült okiratában történik. A pálos rend ekkor telepedett le az akkor még különálló településnek számító Barátszeren, a város legrégebbi részén.

Újhely 1261-ben kapott városi rangot V. István ifjabb királytól. Ekkor épült a vára is. III. Endre városnak („civitas”) nevezte „Saturala Wyhel” alakban.

I. Lajos király 1351-ben a legyőzött litván fejedelem fiának, Koriatovics Tódor hercegnek adományozta, aki rutén telepesekkel népesítette be. A 1314. század folyamán végig királyi, illetve királynői birtok volt. Luxemburgi Zsigmond 1429-ben Pálóczy György esztergomi érseket és fivéreit tette meg a vidék urává.

A Pálóczy és a Perényi család hosszú időn át versengett, sőt hadat is vezetett egymás ellen Újhely váráért és birtokáért. 1533-ra sikerült a Perényieknek a birtokokat irányításuk alá vonni, akik protestánsok lévén, a katolikus intézmények helyett protestáns iskolát alapítottak Patakon és Újhelyen is. Az újhelyi vár jelentősége a sárospataki várkastély árnyékában egyre inkább csökkent. 1558-ban a várat Telekessy Imre császári hadvezér leromboltatta.

A török kortól a XIX. századig[szerkesztés]

A várost 1566-ban a törökök kirabolták és felgyújtották. 1567 és 1573 között kamarai birtok, 1573-tól a Dobó családé. 1605 és 1607 között Bocskai István hajdúi szállták meg, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai örökölték.

A Rákócziak 1616-tól birtokolták házasság révén. Lorántffy Zsuzsanna 1660-ban bekövetkezett halála után menye, Báthory Zsófia és unokája, I. Rákóczi Ferenc örökölte. 1640-ben az Újhelyi Oremus szőlő présházában Sepsi Laczkó Máté páter készítette az első aszúbort.

1697-ben egy újhelyi országos vásáron pattant ki Tokaji Ferenc vezetésével a hegyaljai felkelés, amely egész térséget forrongásba hozta és előfutára lett a Rákóczi vezette szabadságharcnak. II. Rákóczi Ferenc Újhely fejlesztésére rendszeresen adományokat adott, testőrei számára külön utcasort építtetett. A szatmári béke után az elkobzott Rákóczi-birtok részeként Trauthson, osztrák herceg birtokába, majd kamarai kezelésbe került. 1806-ban – a pataki uradalom részeként – Bretzenheim hercegé lett.

Kereskedelme a 18. században megtelepedett görög és zsidó kereskedők irányítása alatt fejlődött és túlnőtt a város határain. A század közepén Zemplén vármegye végleges székhelyéül jelölték ki.

A lakosságot 1739-ben pestis, 1831-ben kolera, 1834-ben földrengés, 1845-ben árvíz pusztította. A szabadságharc alatt 1849 januárjában fegyvergyár működött Újhelyen. A bukás után a város lakossága ellenzéki magatartást tanúsított.

1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs–Sátoraljaújhely vonalát. A vasútépítés idején a városban nagy izgalmakat keltett a pályaudvar elhelyezése, mert az építtető vasúttársaság és az állam az indóház helyét máshová javasolta, mint ahová az újhelyiek óhajtották. A századfordulón megépült a Szerencs–Sátoraljaújhely–Kassa-vasútvonal, utána az Újhely–Csap-vonal, amelyek kereskedelmi- és vasúti csomóponttá tették a várost.

Az infrastruktúra fejlesztése gyors ütemű volt: a városi villamos erőmű 1896-ban létesült, a vízvezeték és csatornahálózat kiépítése 1906-ban kezdődött.

1833-ban nyílt meg az első közkórház, majd 1890-ben a város vezetése új kórház építéséről döntött, amely 1906-ban nyílt meg Sátoraljaújhelyi „Erzsébet Közkórház” néven, 40 belgyógyászati, 40 sebészeti, 120 elmeággyal és 6 férőhelyes elkülönítő részleggel. A kórház jelenleg Sátoraljújhelyi Erzsébet Kórház néven működik a városban.[10]

A kiegyezést követően pezsgő kulturális élet jellemezte a települést. A „Zemplén Megyei Híradó” 1862-től, a „Zemplén” című hírlap 1870 és 1944 között jelent meg. Színház épült (1883), megalakult a Kazinczy-kör (1902), sportegyletek szerveződtek (1890), tornacsarnok, fürdő nyílt (1900).

Sátoraljaújhely a 18-19. században mezőváros volt, 1871-ben pedig, amikor a mezővárosi rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. 1899-ben a település rendezett tanácsú várossá alakult, vállalva a nagyobb önállósággal járó többletterheket.

XVIII-XIX. századi leírások a városról[szerkesztés]

Vályi András leírása (1796-ból)[szerkesztés]

Vályi András „Magyar Országnak Leírása” (1796.) című művében az alábbiakat írja a városról:

"Újhely. Sátorallya Újhely. Ujhelinum. Jeles hegyallyai Város Zemplén Várm. földes Ura a Kir. Kamara, és mások is, lakosai katolikusok, ó hitüek, evangelikusok, reformátusok, és zsidók is, fekszik S. Patakhoz egy jó mértföldnyire, Sátor hegye alatt elég kies helyen, s a Vármegye szép Háza, és Gyűlései által nevezetesíttetik. Ronyva vize nedvesíti egy részét.

Egygyik Szentegyháza Sz. Imrének tiszteletére épült, mellyet Imre Erdély-Országi Vajda, és Zemplén Vármegyének akkori Fő Ispánnya építtetett. Másik pedig 1355diktől fogva a R. Sz. Pál Szerzetén lévő Atyáknak bírtokok vala, s Sz. Egidiusnak emlékezetére van szentelve. A Rákóczi nevét viselő díszes Kápolna, e Szentegyház mellett jeles 557épület, s több nevezetességekkel itten van Csepelényi Györgynek teste, a ki egyedül maradott vala az Ozmanoknak dühösködésekkor e vólt Paulinusoknak Klastromában, fogságba került, s 1672. feje vétetett az ellenségeskedők által.

A Szent Háromságnak tiszteletére szentelt Kápolnát pedig 1709-dikben pestisnek idején a Lakosok építtették. Az Óhitüeknek Templomjokat Keriatovich Tódor, a Reformátusokét pedig Perényi Péter építtette vala.[11] Jó nagy Zsinagógájok van a Zsidóknak is itten. Épületei a Városnak a Magyarok szokások szerént épültek. Jeles ellenben a’ Vármegye-Háza, melly 1768-dikban készült s más némelly épületek is díszesítik e Várost. Nagy Szentegyháza elkezdetett, de félbe hagyattatott.

Szőlőhegyei híresek, a mellyeknek terméseit magas hegye alatt épültt kő pintzékben sok esztendőkig eltarthattyák; határja jó termésű, vagyonnyai jelesek, borai híresek, vásárjai hasznosak, és népesek; levegője egésséges, egy részét Bodrog vize nedvesíti; kedves, és valóban óltós lakást szolgáltat Lakosainak; elegyes, sárga, és fekete nyirkos földgye 3 nyomásbéli, terem gabonát, árpát, és zabot; jó borral bővelkedik, fa nélkül pedig szűkölködik."

Fényes Elek leírása (1851-ből)[szerkesztés]

Fényes Elek a „Magyarország Geographiai Szótára” (1851) című művében az alábbiakat írja (sátoralja)Újhelyről:

"Ujhely (Sátoralja-), Zemplén v. magyar-orosz-tót mv., a Ronyva pataka mellett, igen kellemes vidéken, Sáros-Patakhoz északra 1 1/2 mfldnyire: 2401 romai, 1464 g. kathol., 1174 ref., 120 evang., 26 n. e. óhitü, 1125 zsidó lak. Romai és g. kath. parochia; ref. szentegyház; synagóga.

A rom. katholikusoknak két templomuk, s ugyanannyi kápolnájuk van. A paroch. templomot Palóczy Imre erdélyi vajda épittette. A reformatusok egyházát pedig Perényi Péter, a nádor fia; a gör egyesültekét hg. Keriatovich, ki ide a várhegyre várat is épite, s a helységet orosz gyarmatokkal annyira megnépesité, hogy már 1390-ben városnak nevezteték.

A Zempléni Levéltár termei Sátoraljaújhelyen
Bortemplom

A város nem igen rendesen épült, s házai többnyire alacsonyak. Kitünőbbek ezek közt a csinos izlésü megyeház, a rom. kath. gymnasium épületei, s némelly nemes udvarházak. Emlitést érdemel még a Győrnél 1809-ben elesett felkelő nemes vitézek emlékoszlopa, a cs. k. postahivatal. A r. kath. gymnasiumban piaristák tanitanak.

A várostól nyugotra szép hegyek közt láthatni a tábori-sátor formát ábrázoló Sátor hegyét is, mellytől a város nevezetét vette. – Egyébiránt Ujhely még a Hegyaljához tartozik, s tágas kiterjedésü szőlőhegyei igen nemes bort teremnek. A bor jóságára nagy befolyással vannak az itteni, mintegy 300-ra menő száraz pinczék. Szántóföldei gondos mivelés mellett mind buzát és kukoriczát, mind más gabonanemeket bőven adnak, s 2834 holdat foglalnak el; rétei jók; legelője a népességhez képest igen szűk; erdeje elég.

Mesteremberei számosak, s mind a heti-, mind az országos vásárok élénkek szoktak lenni, kivált gabonára, mellyet a felföldi tótok vesznek meg…

Későbben a s. pataki várhoz kapcsoltatott, s ezen várossal együtt jött a mostani birtokosának, hg. Breczenheimnak kezére. Különben a városnak vannak némelly kiváltságai, s határában több nemesek birnak szabad földeket."

A Pallas nagy lexikonában[szerkesztés]

Rendház

A Pallas nagy lexikona a 19. század végén az alábbiakat írja a településről:

„Sátoralja-Újhely, nagyközség Zemplén vármegye S.-i j.-ban, a Ronyva partján s a Hegyalja sátoralaku hegyei tövében; fejlőlő és élénk városka, a vármegye törvényhatóságának és a járás szolgabirói hivatalának, kir. törvényszék, járásbiróság, kir. közjegyzőség, pénzügyiigazgatóság és pénzügyőrség, kir. tanfelügyelőség, államépítészeti hivatal, közúti kerületi felügyelő, m. kir. erdőgondnokság, folyam- és kulturmérnöki hivatal, állami állatorvos és csendőrszakaszparancsnokság székhelye.

Van r. kat. főgimnáziuma, tanonciskolája, vármegyei közkórháza, 2 takarékpénztára és népbankja, dohánygyára (200 munkás), téglagyára, s nagy államivasúti főműhelye. Élénk kereskedést űz fával és egyéb terményekkel.

Van adóhivatala, vasúti állomása, Posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt székel a bodrogközi tiszaszabályozási társulat, a zemplénvármegyei orvos-gyógyszerészegyesület és több más közhasznu egyesület és társulat. A magyar nyelvet és népnevelést terjesztő egyesület 1882. alakult.

Itt jelenik meg a Zemplén címü hetilap (XXVII. évf.) és a Közérdek c. szaklap (IV. évf.). Lakóinak száma (1891) 13 017, köztük 11 047 magyar, 853 német, 909 tót; hitfelekezet szerint 4909 r. kat., 2096 gör. kat., 271 ág. evang., 1717 helvét és 4018 zsidó. Határa 7150 ha.”

A XX. század[szerkesztés]

A millenniumtól a II. világháború végéig[szerkesztés]

A Sátoraljaújhelyi Törvényszéki Palota és Fogház 1905-ben készült el Czigler Győző műépítész tervei alapján.

A cseh haderő 1919. április 30-án elfoglalta a várost. A Tanácsköztársaság katonai egységei június 6-án foglalták vissza. A csehek augusztus 13-án ismét bevonultak és egészen 1920 tavaszáig megszállva tartották a környéket.

Az új határ kettévágta a települést

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében Újhely határvárossá lett. A város közel 2000 hektár területtel, egy iparteleppel, és egy vasútállomással lett szegényebb (az elcsatolt városrész az Újhely (Slovenské Nové Mesto) nevet kapta Csehszlovákiában).

A település a csonka Zemplén vármegye székhelye maradt, de elveszítette vasúti gócpont szerepét, kereskedelmi forgalma csökkent, gazdasági élete visszaesett. Lakossága a Szepes vármegyéből elmenekült magyar köztisztviselőkkel, hivatalnokokkal és azok családtagjaival gyarapodott.[12]

A két világháború között a város fejlesztésére – bár történtek beruházások – a kormányzat összességében kevés erőt fordított. Az irredenta és revizionista mozgalom 1936-ban a város feletti Szár-hegyen közadakozásból Magyar Kálvária emlékhelyet épített az elszakított városoknak emléket állító 13 bástyaszerű stációval, a hegytetőn a 100. Országzászlóval és az 1938-ban felszentelt Szent István-kápolnával (melyeket 1946-ban leromboltak, a rendszerváltást követően újjáépítették).

1924-ben Károlyi gróf kezdeményezésére megépült a város főútvonalán áthaladó kisvasút, amellyel a hegyközi Füzérkomlóstól egészen Nyíregyházáig el lehetett jutni. Sajnos a balsai Tisza-hidat a II. világháború végén felrobbantották, onnantól csak Kenézlő-Tiszapartig közlekedett a kisvasút.

1944. március 22-én a város börtönében fogva tartott politikai foglyok kitörtek. A német katonai segítséggel levert Sátoraljaújhelyi börtönlázadásnak 60 halálos áldozata volt.

1944 nyarán a városból a kassai lista szerint 2567 fő zsidó származású lakost deportáltak és hurcoltak el koncentrációs táborokba.[13]

A negyedik és a második ukrán front egységei heves harcokat követően 1944. december 3-án űzték ki a német és a velük szövetséges egységeket.

A II. világháború után a rendszerváltásig[szerkesztés]

Sátoraljaújhely 1950-ig Zemplén vármegye székhelye volt. Megyeszékhelyi rangját Zemplén vármegye megszűnésével, az 1950-es megyerendezéskor vesztette el, 1950. január 1-én.

Ugyancsak 1950-ben alakult meg szovjet mintára a tanácstörvény (1950.évi I.tv.) alapján a helyi közigazgatás intézménye, a városi tanács.

A kisvasút városon áthaladó szakaszát, majd a teljes vonalhálózatát az 1980-as évek elején felszámolták.

A rendszerváltás után és a XXI. században[szerkesztés]

A rendszerváltás után a közigazgatás, az oktatási- és szociális ellátórendszer, valamint az ipar és a kereskedelem is jelentős és többszöri változáson ment keresztül.

Ipar[szerkesztés]

A rendszerváltás súlyosan érintette a város termelőüzemeit, a legnagyobb foglalkoztatókat. A KGST és a szovjet blokk szétesése után a korábbi piacaik nagyrészt elvesztek, az új lehetőségek még nem nyíltak meg. Sorra kerültek felszámolásra, bezárásra a volt szocialista nagyüzemek és szövetkezetek. Némelyek új utakat kerestek, pl. vegyesvállalatot alapítottak. Volt cég, amely felszámolás után régi telephelyén, új néven folytatta tevékenységét, volt, amely elköltöztette székhelyét a városból, sok nagy foglalkoztató végleg megszűnt.

Megszűnt cégek, üzemek:

Persze a rendszerváltás sokkja után elkezdődött a talpra állás. Új cégek telepedtek meg a városban, vagy a régiek kerültek új tulajdonoshoz. Megalapult a Sátoraljaújhelyi Ipari Park. Itt találhatók a legnagyobb új, vagy átalakult cégek.

A nagyobb cégek, termelőüzemek:

  • Continental Dohányipari Zrt.
  • PREC-CAST Öntödei Kft.
  • CERTA Kft. (FESTO International Holding GmbH.)
  • Euroseal Bt.
  • Heiche Hungary Bt. Felületkezelő Üzeme
  • Refratechnik Hungária Tűzállóanyag Gyártó Kft.
  • NORPAN Sátoraljaújhelyi Sütőipari Kft.
  • FESTO-AM Gyártó Kft. Felületkezelő üzem (átadás 2024-ben)

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A trianoni békeszerződés nem csak a város belterületét vágta ketté, de mezőgazdasági művelésre alkalmas területeinek jelentős részét is leszakította. A maradék földterületek az addigi termelőszövetkezeti gazdálkodóktól a rendszerváltás utáni kárpótlás során kibocsátott kárpótlási jegyek ellenében kerültek új tulajdonosokhoz,[14] a termőföldek állami tulajdonban maradt része, jellemzően a szőlőültetvények, a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát részleges privatizációja során kerültek magánosításra.

1993-ban a Borkombinát Tokaj Kereskedőház Zrt. néven gazdasági társasággá alakult, ennek során addigi sátoraljaújhelyi székhelyét is elhagyta, azóta is tolcsvai székhellyel, 100 % állami tulajdonban, egyre kisebb termőterülettel, ma Grand Tokaj Zrt. néven tölti be a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj legnagyobb felvásárlói és termelői integrátori feladatát, miközben az ültetvények, pincészetek és feldolgozók jelentős része hazai és külföldi tulajdonosokhoz került.

A város külterületén található szőlőültetvények a "Tokaj" oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) védelme alatt állnak.[15]

Kereskedelem[szerkesztés]

A kereskedelem szerkezete is átalakult a városban. Nagy bevásárlóközpontok, nemzetközi boltláncok, szupermarketek települtek le a város külső területein ill. a városon belül, de a városközponton kívül. Ettől nem függetlenül a városközpont hagyományos kereskedelmi funkcióját részben elveszítette. Hagyományos kiskereskedelmi üzletek jórészt a Kazinczy utca elején és a Rákóczi utcán maradtak, pár kivételtől eltekintve. A hét három napján (kedd, péntek, vasárnap) működik a Piac téren a zöldségpiac, valamint a tehermentesítő út mellett az ú.n. iparcikk piac.

Bevásárlóközpontok, szupermarketek:

  • TESCO hipermarket
  • ALDI szupermarket
  • Lidl szupermarket
  • Penny Market
  • JYSK Bútorbolt
  • KIK Ruházati bolt
  • Deichmann Cipőbolt
  • DM Drogerie-Markt
  • Expert Elektronika

Intézmények, költségvetési szervek a városban[szerkesztés]

A rendszerváltást követően a közigazgatás rendszere is átalakult. A városi, járási és megyei tanácsok és hivatalaik megszűntek. Az önkormányzatiság jegyében létrejöttek a települési önkormányzatok. Sátoraljaújhelyen is létrejött Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, amelynek döntéshozó testülete a 12 tagú képviselő-testület. A testületet a közvetlenül választott polgármester képviseli, aki az önkormányzat hivatalát, a Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatalt a jegyző útján irányítja.

Az önkormányzat létrehozta a feladatai ellátását szolgáló intézményeket, amelyek munkáltatóként is jelentősek. Ezen túlmenően gazdasági társaságok is vannak az önkormányzat tulajdonában. Bizonyos feladatokat önkormányzati társulások keretében lát el az önkormányzat, e társulások is alapítottak gazdasági társaságokat.

Önkormányzati intézmények Sátoraljaújhelyen
  • Sátoraljaújhely Város Önkormányzata
  • Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal
  • Sátoraljaújhelyi Városellátó Szervezet
  • Sátoraljaújhelyi Egyesített Szociális Intézmény
  • Sátoraljaújhelyi Hétszínvirág Óvoda, Szlovák és Német Nemzetiségi Óvoda, Bölcsőde
  • Magas-hegyi Turisztikai és Sportközpont
  • Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ
  • Sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár
Sátoraljaújhely Város Önkormányzata többségi, vagy kisebbségi (rész) tulajdonában lévő gazdasági társaságok
  • Újhelyi Gazdálkodási Kft. (Cégjegyzékszám: 05-09-001945)
  • Sátoraljaújhely Városfejlesztő és Gazdasági Kft. (Cégjegyzékszám: 05-09-015752)
  • Sátoraljaújhelyi Ipari Park Kft. (Cégjegyzékszám: 05-09-006842)
  • Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. (Cégjegyzékszám: 05-09-017784)
  • ZEMPLÉNI Vizmű Kft. (Cégjegyzékszám: 05-09-002410)
  • Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (Cégjegyzékszám: 05-09-026447)
  • NORPAN Sátoraljaújhelyi Sütőipari Kft. (Cégjegyzékszám: 05-09-002863)

Az államhatalom, az oktatás és a központosított közigazgatás intézményei is részei a város intézményrendszerének. A közigazgatás jelenlegi rendszerében a megyei kormányhivatal területi szervei a kormányhivatal járási hivatala alá rendelve működnek. A közoktatás intézményei részben állami, részben egyházi fenntartásban működnek. Az egészségügyi intézmények szintén központosított irányítás alá tartoznak.

Központi közigazgatási, költségvetési, igazságügyi, rendészeti szervek a városban
  • B-A-Z Megyei Kormányhivatal Sátoraljaújhelyi Járási Hivatala
  • Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság
  • Sátoraljaújhelyi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság
  • Sátoraljaújhelyi Járásbíróság
  • Sátoraljaújhelyi Járási Ügyészség
  • Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön
Egészségügyi intézmények
  • Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház
Oktatási és szakképző intézmények a városban

(forrás: Oktatási Hivatal KIR[16])

  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat (Sátoraljaújhely, Deák utcai tagintézménye, Kazinczy altalános iskola)
  • Deák Úti Óvoda, (B-A-Z Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelést-Oktatást Végző Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény), Deák utca 31.
  • Hétszínvirág Óvoda, Szlovák és Német Nemzetiségi Óvoda, Bölcsőde
  • Árpád-házi Szent Margit Katolikus Általános Iskola és Óvoda (V. István Katolikus Szakgimnázium és Gimnázium tagintézménye)
  • Kazinczy Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű, Nyelvoktató Általános Iskola
  • Magyar-Szlovák Két Tanítási Nyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Kollégium
  • Petőfi Sándor Református Általános Iskola (Új ART ÉRT Művészeti Alapítvány)
  • Bokréta Alapfokú Művészeti Iskola
  • Mentor Baptista Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola (Sátoraljaújhely, Rákóczi úti telephelye)
  • Sárospataki Alapfokú Művészeti Iskola (Sátoraljaújhely, Balassi Bálint úti telephelye)
  • Pannon Oktatási Központ Gimnázium, Szakgimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Általános Iskola (Sátoraljaújhely, Kazinczy utcai tagintézménye)
  • Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium
  • V. István Katolikus Szakgimnázium és Gimnázium
  • Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
  • Szerencsi Szakképzési Centrum Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
  • Szerencsi Szakképzési Centrum Sátoraljaújhelyi Trefort Ágoston Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Közélete[szerkesztés]

Egy város közélete sokrétű és változó. Az aktív politikai szereplőktől a közigazgatás, az egyházak, a civil szervezetek, a gazdasági szervezetek vezetőin át, a sajtóban és a nyilvánosság más fórumain megszólaló véleményformálókon, a művészetek, irodalom és kultúra szereplőin keresztül, egészen a piacok és italboltok nyilvánosságáig beszélhetünk közéletről. Ebből, csak a legismertebb szereplőket emeljük ki a politikai-történelmi időszakokban.

Polgármesterek, városi, járási vezetők 1900-1990[szerkesztés]

  • 1919: Csuta Károly (1883-1962) a sátoraljaújhelyi direktórium elnöke a Tanácsköztársaság alatt[17]
  • 1923-1940: Dr. Orbán Kálmán (1880-1972) polgármester
  • 1946. július -: Csathó József (1908-1993) városi párttitkár
  • 1948. május 24 – 1950. április: Csathó József polgármester[18]
  • 1956-ban: Kovács Albert városi vb. elnök
  • 1956-ban: László Imre városi párttitkár[19]
  • 1956-ban: Wakles György járási tanácselnök
  • 1956-ban: Szűcs István járási párttitkár[20]
  • 1956-ban: Szopkó Béla a munkástanács vb. elnöke
  • 1989-ben: Kazsimérszki Ferenc tanácselnök
  • 1990-ben: Gyarmathy László tanácselnök[21]

Polgármesterek a rendszerváltás (1990) után[szerkesztés]

Név Jelölő szervezet Terminus Megjegyzés / Források
Katona Rezső KDNP 19901992 Az 1990-es polgármester-választásról, a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg.[22][23]
Laczkó Károly SZDSZ 19921998 [24]
SZDSZ-Fidesz-KDNP-MDF Az 1994-es választás eredményei: [25]
Szamosvölgyi Péter[26] Fidesz-MDF 1998 óta Az 1998-as választás eredményei: [27]
Fidesz A 2002-es választás eredményei: [28]
Fidesz-KDNP A 2006-os választás eredményei: [29]
Fidesz A 2010-es választás eredményei: [30]
Fidesz-KDNP A 2014-es választás eredményei: [31]
A 2019-es választás eredményei: [1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2018 és 2023 között
Lakosok száma
14 253
13 554
13 531
13 122
2018202120222023
Adatok: Wikidata
Sátoraljaújhely népességének változása 2002 és 2019 között

2001-ben a népszámlálás során a település lakosságának (18 335 fő)[32] 93%-a magyar, 6%-a cigány és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[33] Kisebb német közösség él a városhoz tartozó Károlyfalva településrészen

A 2011-es népszámlálás során a lakosok (15 655 fő)[34] 88,6%-a magyarnak, 12,3%-a cigánynak, 1,1%-a németnek, 0,2%-a románnak, 1,6%-a szlováknak, 0,2%-a ukránnak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 19,4%, görögkatolikus 11,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,1% (22,5% nem nyilatkozott).[35]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 1,4% szlováknak, 1% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és románnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,5% volt római katolikus, 17,8% református, 10% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 6,8% felekezeten kívüli (35,8% nem válaszolt).[36]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

Sátoraljaújhely kulturális szempontból az ország és a megye jelentős települései közé tartozik. Zemplén vármegye székhelyeként így is emlegették: "Zemplén fővárosa".

Többek között itt élt és munkálkodott nyelvújítóként és főlevéltárnokként Kazinczy Ferenc, itt kezdte pályáját és itt tartotta első szónoklatát Kossuth Lajos, innen indult politikai pályáján gróf id. Andrássy Gyula miniszterelnök.

Sátoraljaújhely továbbra is a megye egyik kulturális központja és a turisták számára is vonzó. Több múzeum, színház, mozi található itt.

Múzeumok, kiállítások[szerkesztés]

Színház, mozi[szerkesztés]

  • Latabár Árpád Színház
  • Latabár Mozi
  • Sétálóutca, Rendezvénytér (alkalmi színpad, kivetítő)

Művelődési központ[szerkesztés]

  • Kossuth Lajos Művelődési Központ

Látnivalók[szerkesztés]

Sátoraljaújhely, Pálos-piarista templom és rendház
Tűzoltó torony Sátoraljaújhelyen
Tűztorony tábla

Képgaléria[szerkesztés]

Zemplén Kalandpark[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Kossuth Lajos és Trefort Ágoston is itt végezte gimnáziumi tanulmányait.
  • id. Andrássy Gyula a város követe volt az országgyűlésben.
  • Kazinczy Ferenc 1806-tól haláláig Széphalmon élt, a levéltárban dolgozott.
  • Rómer István itt végezte elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait, majd itt kezdte gyógyszerészi és vegyészeti kutatói pályáját.
  • Kossuth Pál itt működött, mint Zemplén vármegye tiszteletbeli főszolgabírója, majd két időszakban is mint a sátoraljaújhelyi járás kinevezett főszolgabírója.

Közlekedés[szerkesztés]

Közúthálózat[szerkesztés]

Sátoraljaújhely közvetlenül a szlovák határnál fekszik. A várost teljes egészében átszeli és az országhatárnál ér véget a 37-es főút, melynek a városon belül 2008-tól tehermentesítő szakasza is van. A teherforgalom csak ezt az utat használhatja városon belül.

Ebből ágazik ki a Bodrogköz (trianoni határ) magyar oldalán sorjázó települései (Alsóberecki, Karos, Karcsa, Pácin), továbbá Cigánd és Kisvárda felé a 381-es főút.

Sátoraljaújhely Károlyfalva és Rudabányácska településrészeit (csatolt települések) Kácsárd nevű külterületi lakott részen át a Magas-hegy megkerülésével, kanyargós szerpentinnel, vadregényes, erdős szakaszokkal köti össze a 3718-as út, amely az egykori kisvasút Károlyfalva megállóhelyénél ágazik el északnyugat felé, és Sátoraljaújhely Torzsás városrészénél csatlakozik vissza a 37-es főútba.

A Hegyköz felé (Pálháza, Telkibánya, Hollóháza irányába) a 37-es főút határátkelő előtti utolsó csomópontjából ágazik le a 3719-es út.

Szlovákia irányába a városból a Rákóczi utca Ronyva-hídon lévő határon (a "kishatáron") át gyalogos- és személygépjármű forgalom történik a Felső-Bodrogköz (Borsi, Királyhelmec) felé, míg a tehergépjármű- és kamionforgalom a város északi részén kialakított (egykori "nemzetközi") határátkelőn át zajlik.

Autóbusz közlekedés[szerkesztés]

A városban önálló helyi tömegközlekedést részlegesen a Volánbusz helyközi járatai biztosítanak. A vasútállomás közvetlen szomszédságában található az autóbusz-állomás, ahonnan távolsági járatok indulnak Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen városokba. Számos helyközi járat kiindulópontja az állomás, közlekednek autóbuszok a Hegyköz és Bodrogköz településeire. A helyi járatok Rudabányácska, Károlyfalva, Széphalom városrészekre közlekednek, ill. az Ungvári-pincénél van egy buszforduló (végállomás).

Vasút[szerkesztés]

Sátoraljaújhely vasútállomás

A városnak Trianon óta egy vasútállomása van, a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal végén, amelynek az épületét a neves építész, Pfaff Ferenc tervezte. Az egykor kétvágányú fővonalat a megváltozott politikai és földrajzi viszonyok miatt a második világháborút követően egyvágányúvá bontották vissza. A Mezőzombor-Sátoraljaújhely vonalszakaszt 2016-2019 között korszerűsítették és villamosították, így 2019. májustól Budapestig mozdonycsere nélkül járhatnak a vonatok. Nappal majdnem minden órában indulnak vonatok Szerencs felé. A vonatok egy része Miskolcon át tovább közlekedik Budapestre, a többinek Szerencsen csatlakozása van Nyíregyházáról Miskolcon át Budapestre közlekedő vonatokhoz. Napjainkban nem közlekedik személyszállító vonat Slovenské Nove Mesto (Szlovákújhely, Kisújhely) vasútállomása (egykor a sátoraljaújhelyi Ipartelep állomás) felé, jelenleg csak teherforgalom van a határkeresztező vágányon.

Eredetileg a vasútállomás északi oldalában egy delta volt, azaz balra Kassa felé vezetett egy vágány, valamint jobbra Ágcsernyő felé kettő. Bár ez utóbbinak bozóttal benőtt nyomai (vágányok és dupla Ronyva-híd) még megvannak, azt a kapcsolatot fizikailag is megszüntették a határ szlovák oldalán. A vasútállomás egykori csomópont jellegéből adódóan a vágányhálózat jelentős része még megmaradt, azokon leginkább bontásra váró vagonokat tárolnak. Az egykori fűtőházat elbontották, a fordítókorong emlékeztet még az egykori gőzvontatás és csomópont korszakára.

Ugyan a határ túloldalán, de a városközpontból negyedórás sétával gyalog elérhető Kisújhely (Slovenske Nove Mesto) vasútállomása is, ahonnan Kassa ill. Tiszacsernyő irányába közvetlen személyvonat közlekedés elérhető.

Taxi szolgáltatás[szerkesztés]

Taxi-állomás a városközpontban, a Táncsics téren található, ahol egyéni személyszállító vállalkozók biztosítják a taxi-szolgáltatást. A város környékén elérhető taxi-szolgáltatást nyújt még a Bodrogszerdahely (Szlovákia) központú Bodrog Taxi vállalkozás.[47]

Kerékpárút, kerékpárbérlés, e-bike[szerkesztés]

Az 1980-as években felszámolt egykori kisvasút nyomvonalán épült meg a városból Sárospatakig és a Hegyköz felé a kerékpárút, amely az EuroVelo 11 nemzetközi kerékpárút-hálózat része. Az útvonal városon átvezető része részben felfestéssel elkülönített kerékpársávon, részben figyelmeztető felfestéssel van kijelölve. Számos egyirányú úton a kerékpárosok behajtása kiegészítő jelzőtáblával engedélyezett.

Folyamatban van a városban egy bérelhető elektromos kerékpár-rendszer (cross-bike)[48] kiépítése a szlovákiai Szőlőske és Zemplén településekkel együttműködésben, a kerékpárok és töltőállomások kiépítésével.[49]

Hajózás, víziút[szerkesztés]

Kishajó kikötő a Bodrogon Sátoraljaújhely mellett

Megemlítendő még közlekedési szempontból a közeli Bodrog folyó, amely III. osztályú víziút,[50] rajta legfeljebb 70 m hosszú, 8,2 m széles, 2 m merülésű, max. 1000 t hordképességű hajók közlekedhetnek.

A vízi közlekedés eddig elhanyagolható volt, Felsőbereckinél személyforgalmú révátkelő üzemel, ám napjainkban (2020) turisztikai szempontból kezd felértékelődni. A kormány döntése alapján,[51] az ú.n. "nyaralóhajó projekt" keretében új kikötőt építenek Felsőberecki felett, a Ronyva torkolatánál, valamint a Bodrog, a Felső-Tisza és a Tisza-tó mentén összesen 12 helyen.[52][53] A báziskikötő Kiskörén és Tokajban[54] van, ahonnan összesen 20 db bérelhető, 4+2, 6+2 és 8+2 férőhelyes hajókkal legfeljebb 15 km/h-val lehet hajózni Bodrog 51–0, a Tisza 686–404 folyamkilométerei között, valamint a Tisza-tavon.[55]

Felmerült már a Ronyva víziúttá tétele is a Bodrogtól Sátoraljaújhely belterületéig, ez azonban egyelőre csak egy javaslat.[56]

Helyi sajtó, média[szerkesztés]

Televízió[szerkesztés]

  • Zemplén TV – Önkormányzati tulajdonú regionális közszolgálati televízió. Adásait Sátoraljaújhelyből a 600 m-es Magas-hegyen elhelyezett 1 KW-os műsorszóró adóval sugározzák: a Hegyköz, Bodrogköz, Hegyalja és Kelet-Szlovákia és Kárpátalja magyarlakta településeire mintegy ötven kilométer távolságig jó minőségben. A Zemplén Televízió 2013. november 2-ától a sátoraljaújhelyi Magas-hegyről sugározza a digitális adását az UHF 55-ös csatornán.

Rádió[szerkesztés]

Újság[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Sátoraljaújhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh2eg1ed2dr7eo4dt5ee8em5cj8cf5cc2ca7cd2bx9o
  4. http://karolyfalva.blogspot.com/2016/02/karolyfalva-tortenete.html
  5. http://karolyfalva.freeweb.hu/
  6. Archivált másolat. [2020. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
  7. https://www.mepar.hu/mepar/
  8. Az önkormányzat 2001. évi rendelete szerint.
  9. Sátoraljaújhely város Archiválva 2013. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek, NISZ Zrt.
  10. http://www.ujhelykorhaz.hu/korhazunk/korhaz-tortenet/
  11. A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1737-ben indult meg.
  12. http://acta.bibl.u-szeged.hu/50160/1/ertekezes_foldrajz_028.pdf
  13. Halálvonatok 1944-ben a kassai lista. holokausztmagyarorszagon.hu. (Hozzáférés: 2018. február 21.)
  14. https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/396.html
  15. http://fish.fomi.hu/letoltes/nyilvanos/vingis/20_Tokaj_OEM_Oldal_06.jpg
  16. Köznevelés információs rendszere (KIR) keresője Archiválva 2020. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (Aktív státuszú intézmények Sátoraljaújhely településen, Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
  17. https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02899.htm
  18. https://reformacio.mnl.gov.hu/kis_jozsef_lelkeszbol_parttitkar_csatho_jozsef_tortenete#_ftnref9
  19. http://ujhely56.hu/?page_id=118
  20. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BAZM_Lf_46_1956/?pg=11&layout=s
  21. https://library.hungaricana.hu/hu/view/EszakMagyarorszag_1990_02/?pg=0&layout=s
  22. Sátoraljaújhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  23. A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt „nem ismert”-ként tünteti fel.
  24. https://napkeletnepe.hu/2018/01/17/laczko-karoly/
  25. Sátoraljaújhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  26. Több választási évben a Szamosvölgyi Péter István nevet használta
  27. Sátoraljaújhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  28. Sátoraljaújhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  29. Sátoraljaújhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  30. Sátoraljaújhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  31. Sátoraljaújhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  32. http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=05120
  33. A nemzetiségi népesség száma településenként
  34. http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=05120
  35. Sátoraljaújhely Helységnévtár
  36. Sátoraljaújhely Helységnévtár
  37. https://bv.gov.hu/hu/bortonmuzeum
  38. Archivált másolat. [2020. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  39. http://www.zemplenkalandpark.hu/elmenyelemek/also-allomas/okoturisztikai-kozpont/
  40. Archivált másolat. [2020. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 14.)
  41. http://njt.hu/onkorm/attachments/adl_id/272/89789/122748/1442307175_1%20fuggelek%20temeto%20rendelet.doc
  42. Archivált másolat. [2020. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
  43. https://pazirik.hu/projekt/satoraljaujhely-vara/
  44. https://issuu.com/valamint/docs/saujhely_brtmp__sszefoglal_
  45. https://www.muemlekem.hu/magazin/satoraljaujhely_bortemplom_felujitas_halmai_margo
  46. http://ujhely56.hu/?page_id=83
  47. https://www.infobel.com/hu/slovakia/bodrog_taxi/streda_nad_bodrogom/SK100315634/businessdetails.aspx
  48. http://cross-bike.hu/
  49. http://www.zemplentv.hu/hamarosan-elektromos-kozbringaval-kozlekedhetunk-satoraljaujhelyen-is/
  50. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=64682.333956
  51. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=205487.362286
  52. http://www.zemplentv.hu/elindul-satoraljaujhelyben-is-a-nyaralohajo-turizmushoz-kapcsolodo-beruhazas/
  53. http://sarospatak.hu/2020/06/01/startol-a-nyaralohajozas-a-bodrogon-es-a-felso-tiszan/
  54. https://aquamagazin.hu/nyaralohajos-baziskikoto-lesz-tokajban/?p=21256
  55. https://aquamagazin.hu/celegyenesben-a-nyaralohajozas-2/?p=23305
  56. https://www.facebook.com/pasztorniczky.istvan/posts/991860564296628
  57. http://radiosite.hu/zemplen-fm-neven-uj-helyi-kereskedelmi-radio-indul/

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely, 1905