Kácsárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kácsárdi településnév-tábla, Károlyfalva felől érkezve

Kácsárd, egy lakott külterület, ma Sátoraljaújhely városrésze. Nevét a vele szomszédos károlyfalviak "a hegy" néven is említik, az ide való kácsárdi embereket pedig a hegyesieknek is nevezik.

Története[szerkesztés]

Nevét először 1580-ban a sárospataki protokollum említette "Kaczad" formában egy idevaló lakosával kapcsolatban.

Kácsárd egy szórványtelepülés, szőlő vagy szőlőhegy Rudabányácska felé, mely a Sátoraljaújhelyhez tartozó Károlyfalva és Rudabányácska csatolt településrészek között húzódó 3718-as út mentén elszórtan álló házakból, zártkerti ingatlanokból áll. 1947-ben 650 lakosa volt. Kácsárdnak saját temetője van, és egykor bolt, iskola és óvoda is működött itt. Az iskolát 1929-ben építették a Klebelsberg Kuno által szervezett akció keretében. Tanítói az 1950-es évektől a kitelepített jogdoktor, Dr Tornay István felesége, Dr. Tornay Istvánné Barkó Sarolta, a szőlőskei tanító, Barkó Béla Kassán és Pozsonyban végzett leánya, majd a 70-es évektől Váradi László voltak. Az iskola kulturális szempontból is elevenítő központként működött, színi előadások, kirándulások, programok szervezőjeként. Megszüntetése után úttörőtábor (1978), majd ifjúsági tábor (1990) működött az épületben.

Részei a térképeken: Kis-Kácsárd, Nagy-Kácsárd néven vannak jelölve. A Kiskácsárdi részen károlyfalviak szőlői voltak.

Források[szerkesztés]

  • Károlyfalva [1]
  • [2]
  • Kováts Dániel: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája. - Sátoraljaújhely, 2008
  • Sátoraljaújhely lexikona (szerk. Fehér József és mások). - Sátoraljaújhely, 2001
  • Kácsárd = Zempléni népújság 1947/20. sz.