Báthory Zsófia

Báthory Zsófia
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya
Uralkodási ideje
1648. október 11. – 1657. október 25.
Elődje	Lorántffy Zsuzsanna
Utódja	Bethlen Druzsina
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya
Uralkodási ideje
1658. január 14. – 1659. március 30.
Elődje	Bethlen Druzsina
Utódja	Szalánczy Erzsébet
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya
Uralkodási ideje
1659. szeptember 24. – 1660. június 7.
Elődje	Bánffy Izabella
Utódja	Lónyay Anna
Uralkodóház	Báthory család
Született	1629 Szilágysomlyó
Elhunyt	1680. június 14. (50-51 évesen) munkácsi vár
Nyughelye	Kassa
Édesapja	Báthory András
Édesanyja	Zakreszka Anna
Házastársa	II. Rákóczi György
Gyermekei	I. Rákóczi Ferenc
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthory Zsófia témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Somlyói Báthory Zsófia (Somlyó, 1629 – Munkács, 1680. június 14.) II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Báthory András és a lengyel Zakreszka Anna leánya, Báthory Gábor fejedelem unokahúga, írónő.

Élete

Szilágysomlyón ismerkedett meg ifj. Rákóczi Györggyel, Várad akkori kapitányával. Esküvőjük 1643. február 3-án volt Gyulafehérváron. Apósa, I. Rákóczi György kívánságára a katolikus vallásról csakhamar áttért a reformátusra. Férje halála után 1660-ban fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt visszatért a római katolikus egyházba, és Erdélyt odahagyva magyarországi birtokaira vonult vissza. Ezzel egyidejűleg a király, I. Lipót pártjára állt. A jezsuiták befolyására a Rákóczi-birtokokon üldözte a protestáns prédikátorokat, majd a protestáns jobbágyságot is, a sárospataki kollégium is bujdosásra kényszerült.

1671-ben a Wesselényi-összeesküvésbe bonyolódott fiát megmentette a vérpadtól 400 000 forint váltságdíj lefizetésével és azzal, hogy váraiba német őrséget fogadott. Később teljesen Kis Imre jezsuita ellenreformációs befolyása alá került. Még menye, a különben szintén katolikus Zrínyi Ilona sem maradhatott meg a munkácsi udvarban, miután enyhébb bánásmódot ajánlott a protestáns jobbágyokkal szemben.

Élete végén mindent elkövetett, hogy Zrínyi Ilona és Thököly Imre tervezett házasságát megakadályozza, azonban 1680. június 14-én elhunyt. Fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt az általa alapított kassai jezsuita Szentháromság-plébániatemplom kriptájában temették el. Halála után két évvel, 1682. június 15-én Zrínyi Ilona és Thököly megtartották esküvőjüket a munkácsi várban.

Írónőként

Vallásos buzgóságát mutatja, hogy saját maga is írt egy imakönyvet, ezt azonban csak a 18. században nyomtatták ki.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Egy véres század nagyasszonya

További információk

• Kiss Kálmán: Báthori Zsófia életrajza (Nagybánya, 1879)
• Meszlényi Antal: Báthori Zsófia élete és végrendelete (Budapest, 1939)
• Passuth László: Sasnak körme közt (regény, Budapest, 1956).
• Újratemetik I. Rákóczi Ferencet és Báthory Zsófiát (2012. március 1.) Archiválva 2023. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Báthori Zsófia végrendelete (Fáy Zoltán – MNO, 2004. március 20.)
• Kiss Kálmán: Báthori Zsófia életrajza; Molnár Ny., Nagybánya, 1879
• Majláth Béla: Forgách Ádám és Báthory Sófia ékszereinek történetéből; Akadémia, Bp., 1882 (Értekezések a történelmi tudományok köréből)
• Szabó Adorján: II. Rákóczi Ferencz nagyanyja és édes atyja; Vitéz Ny., Kassa, 1903
• Lőcsey Mária: Báthori Zsófia; Neuwald Ny., Bp., 1914 (Történeti értekezések)
• Meszlényi Antal: Báthory Zsófia élete és végrendelete (1628–1680); Stephaneum Ny., Bp., 1939
• Szabó Adorján: Báthory Zsófia temploma Kassán; Szt. Erzsébet Ny., Kassa, 1942

Előző Lorántffy Zsuzsanna

Erdély fejedelemasszonya 1645 – 1660

Következő Bethlen Druzsina