1939

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1939 más naptárakban
Gergely-naptár 1939
Ab urbe condita 2692
Bahái naptár 95 – 96
Berber naptár 2889
Bizánci naptár 7447 – 7448
Buddhista naptár 2483
Burmai naptár 1301
Dzsucse-naptár 28
Etióp naptár 1931 – 1932
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1994 – 1995
Shaka Samvat 1861 – 1862
Holocén naptár 11939
Iráni naptár 1317 – 1318
Japán naptár 2599 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4635–4636
Kopt naptár 1655 – 1656
Koreai naptár 4272
Muszlim naptár 1357 – 1358
Örmény naptár 1388
ԹՎ ՌՅՁԸ
Thai szoláris naptár 2482
Zsidó naptár 5699 – 5700

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek

Évek: 19341935193619371938193919401941194219431944

Események[szerkesztés]

január[szerkesztés]

február[szerkesztés]

március[szerkesztés]

április[szerkesztés]

május[szerkesztés]

június[szerkesztés]

  • június 4. – St. Louis gőzös, fedélzetén 907 zsidó menekülttel nem kap kikötési engedélyt Florida partjainál, a hajó visszafordul Európába. A hajón lévők közül sokan pusztultak el később koncentrációs táborokban.
  • június 9. – A „náchodi incidens”. A megszállt cseh területeken, Náchod városában meggyilkolnak egy német katonatisztet. A németek kegyetlen megtorló intézkedéseket vezetnek be a térségben.
  • június 11. – Szlovákiában német „államtitkárságot” állít fel a Tiso-kormány. Vezetője a Szlovákiában élő német nemzetiség egy tagja, Karmassin nevű mérnök, aki egyben a Gestapo szolgálatában is áll.
  • június 21. – A megszállt Csehország német protektora, Konstantin von Neurath bevezeti az ún. „árja-rendelkezéseket" Cseh és Morvaországban. Megkezdődik a térségben is a zsidóüldözés.
  • június 24. – A Siam kormány Thaiföld elnevezésre változtatta a nevét, ami „szabad földet” jelent nyelvükön.
  • június 29. – Ignacy Mościcki lengyel köztársasági elnök rádióbeszédében kijelenti, hogy a lengyelek Danzig kikötőjéért, és a lengyel korridorért minden áldozatra készek, önként Németországnak át nem adják.

július[szerkesztés]

augusztus[szerkesztés]

  • augusztus 1. – A magyar kormány tiltakozik a román külügyminisztériumnál Bukarestben, a Técső községénél lezajlott román határincidens miatt.
  • augusztus 11. – A romániai kőolaj-finomítóknál óriási tűz pusztít.
  • augusztus 12. – Magyar–román egyezményt írnak alá a Tisza-folyón történő hajózás ügyében.
  • augusztus 19.
    • Hitler Megkezdi a lengyel invázió tervének részletes kidolgoztatását. Kiadja a parancsot, hogy két csatahajó, az Admiral Graf Spee, és a Deutschland cirkáló, valamint több tucat tengeralattjáró helyezkedjék támadóállásba.
    • Ezen a napon szerződött lovásznak, Pejacsevich János grófhoz, Aperianov Zakariás, minden idők legtöbb derbygyőzelmét arató tréner. 16 lovával nyert Magyar Derbyt.
  • augusztus 20.Georgij Konsztantyinovics Zsukov vezette szovjet haderő döntő győzelmet arat a mongol-mandzsúriai határnál a Japán Császári Hadsereg felett.
  • augusztus 22. – A német birodalmi kancellár kijelenti, hogy „Lengyelország megsemmisítése első számú feladatunk […] Propaganda céljából majd közölni fogok valamilyen okot a háború kirobbantására, nem számít, hiteles lesz-e, vagy sem.”[10]
  • augusztus 23. – A Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása Moszkvában.[7]
  • augusztus 25.
    • Hitler parancsára – a lengyel invázió előkészítéseként – Németország beszüntet minden kommunikációt a külvilággal. (A külügyminisztérium minden kifelé irányuló távirati és telefonos kommunikációt leállít.)
    • Nagy-Britannia és Lengyelország kölcsönös segítségnyújtási egyezményt köt. (Nagy-Britannia csak a tárgyalások rendezését fogadja el a lengyel kérdésben.)[10]
  • augusztus 26.
    • Hitler elhalasztja – a brit–lengyel egyezmény miatt – az e napra tervezett Lengyelország elleni támadást.[10]
    • Dragiša Cvetković jugoszláv kormányfő és Vladko Maček HSS-elnök megállapodása a szerb–horvát kiegyezésről. (Horvátország autonóm bánsággá alakul saját parlamenttel és kormánnyal, amelynek feje a bán, Ivan Šubašić. A HSS belép a kormányba.)[2]
  • augusztus 27. – Jugoszlávia semleges álláspontra helyezkedik a német-lengyel konfliktusban.[2]
  • augusztus 28. – A szlovák kormány mozgósítást rendel el Lengyelország ellen. (A szlovák állam szeptember 5-én lép hadba.)[15]
  • augusztus 30.Lengyelország általános mozgósítást rendel el a német és szlovák fenyegetések miatt.
  • augusztus 31. – Egy SS-kommandó tagjai lengyeleknek öltözve betörnek a glivicei (Gleiwitz) rádióadóba. (Hitler „a birodalom aktív védelmére hivatkozva” kiadja a támadási parancsot. Lásd: Gleiwitzi incidens.)[10]

szeptember[szerkesztés]

Náci hadilobogó a lengyel Westerplatte-félszigeten

október[szerkesztés]

Levandula díj győztese az Ügetőn
  • október 22.Hans Frankot nevezik ki a megszállt lengyel területek főkormányzójává.[10]
  • október 25. – Lengyelország megmaradt területeit Krakkó fővárossal Főkormányzóság néven német polgári közigazgatás alá helyezik.[10]
  • október 26.Jozef Tisót a Szlovák Köztársaság elnökévé választják.[15]
  • október 28.
    • Prágában tömeges tüntetés a náci megszállás ellen. A karhatalom két tüntetőt megöl, kilencet megsebesít. (November 15-én az egyik áldozat, a 24 esztendős Jan Opletal diák temetése újabb tüntetést vált ki.)[15]
    • Heinrich Himmler kiadja az egész SS-re vonatkozó szaporodási rendeletet. (A „jó vérű” német leányok és asszonyok legszentebb kötelessége, hogy a katonák gyermekeket nemzzenek nekik, még mielőtt elindulnak a háborúba.)[25]

november[szerkesztés]

december[szerkesztés]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

  • februárKárolyi Mihály családjával Angliába költözik, befejezi politikai tevékenységét.[28]
  • november – Létrejön a Zsidó Katonai Szövetség.[10]
  • december eleje – Több szervezet egyesüléséből Nagy-Lengyelországban létrejön a „Nyugati Területek Önkéntes Hadserege”.[10]
  • az év vége – A megszálló szovjet csapatok bezáratják az 1920-ban Józef Piłsudski lengyel marsall által rendelettel újraalapított Kremenyeci Líceumot.

Az év témái[szerkesztés]

Államok vezetőinek listája 1939-ben[szerkesztés]

1939 a tudományban[szerkesztés]

1939 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1939 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1939 a filmművészetben[szerkesztés]

1939 az irodalomban[szerkesztés]

1939 a zenében[szerkesztés]

1939 a politikában[szerkesztés]

1939 a sportban[szerkesztés]

1939 a jogalkotásban[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai Ernest Lawrence
Kémiai Adolf Friedrich Johann Butenandt, Leopold Ruzicka
Orvosi-fiziológiai Gerhard Domagk
Irodalmi Frans Eemil Sillanpää
Béke nem adták ki

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kronológia. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 57. oldal, ISSN 0865-6347
  2. a b c d e Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  3. Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 100. o.
  4. Baló György–Lipovecz Iván: Tények könyve '90, 186. old.
  5. Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 584. old
  6. a b c d e f g Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 141. o.
  7. a b c Miskolczy Ambrus: A vasgárda útja a hatalomhoz. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/4. szám, 913–917. oldal, ISSN 0017-6540
  8. a b Nagy Gábor: Síron túl. In.: HVG. XL. évfolyam, 2018/35. (2042.) szám, 37. oldal, ISSN 1217-9647
  9. Randolph L. Braham. A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon, ford. Zala Tamás és mások, 2. kiadás, Budapest: Belvárosi Kvk., I. kötet, 142. o. (1997). Hozzáférés ideje: 2014. január 18. 
  10. a b c d e f g h i j k l m n o p q Baló–Lipovecz Lengyelország, 184. o.
  11. a b Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 590. old
  12. (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  13. Diós István, dr.: Magyar Katolikus Lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998, 306. o.
  14. Papp István: A népiek és a radikalizmus. In.: Rubicon. XXVI. évf., 279. (2015/2.) sz., 17. oldal, ISSN 0865-6347
  15. a b c d Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  16. The edit that rewrote history – History – Transdiffusion Broadcasting System. www.transdiffusion.org. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
  17. a b c Balogh Zs. et al. 35. o.
  18. Balogh Zs. et al. 57. o.
  19. Vértessy Péter: Hangtávolság. In.: HVG. XLI. évfolyam, 2019/36. (2095.) szám, 38–40. oldal, ISSN 1217-9647
  20. a b Górny, GrzegorzKovács Péter, T: Szent II. János Pál pápa élete. In.: Rubicon. XXX. évf., 334. (2019/6.) sz., 12. oldal, ISSN 0865-6347
  21. Lengyel menekültek Magyarországon a II. világháború idején (magyar nyelven). sulinet.hu. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
  22. Balogh Zs. et al. 31. o.
  23. Balogh Zs. et al. 37. o.
  24. Balogh Zs. et al. 39. o.
  25. Knopp 170. o.
  26. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 141–142. o.
  27. Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország–Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel–Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 234. o.
  28. Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1

Források[szerkesztés]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Knopp: Knopp, Guido. Hitler segédei. Magyar Könyvklub., Budapest (2001). ISBN 963 547 382 6 
  • Balogh Zs. et al.: Balogh Zsolt et al. Villámháború. 1939. augusztus – 1940. május. In.: Duzs Mária et al.: A második világháború teljes története.1. kötet. Pannon-Literatúra Kft., Kisújszállás (2009). ISBN 978 963 251 135 1 
Commons:Category:1939
A Wikimédia Commons tartalmaz 1939 témájú médiaállományokat.