1939

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1939 más naptárakban
Gergely-naptár 1939
Ab urbe condita 2692
Bahái naptár 95 – 96
Berber naptár 2889
Bizánci naptár 7447 – 7448
Buddhista naptár 2483
Burmai naptár 1301
Dzsucse-naptár 28
Etióp naptár 1931 – 1932
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1994 – 1995
Shaka Samvat 1861 – 1862
Kali-juga 5040 – 5041
Holocén naptár 11939
Iráni naptár 1317 – 1318
Japán naptár 2599 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4635–4636
Kopt naptár 1655 – 1656
Koreai naptár 4272
Muszlim naptár 1357 – 1358
Örmény naptár 1388
ԹՎ ՌՅՁԸ
Thai szoláris naptár 2482
Zsidó naptár 5699 – 5700

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek

Évek: 19341935193619371938193919401941194219431944

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

január[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

február[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

március[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

április[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • április 3.Adolf Hitler kiadja az utasítást a legfelsőbb katonai vezérkarának, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Lengyelország lerohanásának katonai terveit kidolgozni.
  • április 4. – Aláírják a magyar-szlovák határszerződést, amely a kelet-szlovákiai térségben hoz békét.
  • április 7. – Olaszország megtámadja Albániát, I. Zogu király elmenekül.
  • április 11. – Magyarország kilép a Népszövetségből.[12]
  • április 12. – Albániában az olasz katonák által „biztosított” alkotmányozó gyűlés elfogadja Albánia és Olaszország között létrejött perszonáluniót. Albánia jogilag Olaszországhoz „csatlakozott”.
  • április 27.
    • Bevezetik Angliában az általános védkötelezettséget.
    • Alois Eliáš tábornok vezetésével új protektorátusi kormányt neveznek ki a németek. (Eliáš kapcsolatot tart fenn a cseh ellenállással.)[13]
  • április 28.
  • április 30. – A nemrég alakult Szlovákiában befejezik a szlovák korona jegyzését, a záráskor 360 millió koronával.[14]

május[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • május 3. – Az eddigi szovjet külügyminisztert, Makszim Litvinovot leváltják, mert ellenzi a Németországhoz való közeledést, Vjacseszlav Mihajlovics Molotov lett az új külügyminiszter.
  • május 4. – Német-jugoszláv hitelmegállapodás hadianyagok vásárlására.[15]
  • május 5.
    • Magyarországon megalkotják második zsidótörvényt.
    • Beck lengyel külügyminiszter nyilatkozatában nyílt háborús provokációnak minősíti, hogy Adolf Hitler egyoldalúan felmondta a német-lengyel megnemtámadási szerződést.
  • május 9.Spanyolország kilép a Népszövetségből.
  • május 10.Jugoszlávia és Magyarország légiforgalmi egyezményt ír alá.
  • május 13. – Aláírja Anglia és Törökország a kölcsönös védelmi egyezményt.
  • május 17.
    • VI. György brit király megkezdi első kanadai látogatását, feleségével és kíséretével Québecbe érkeznek.
    • Az Angol kormány kiadja a "Fehér Könyvet", amely erősen korlátozza Angliába a zsidó bevándorlást.
  • május 20. – A Pan Am elindítja első transzatlanti járatát.
  • május 22. – Berlinben aláírják a külügyminiszterek a német-olasz barátsági és szövetségi szerződést. Ezzel párhuzamosan hangos tüntetések zajlanak Danzigban.
  • május 25. – A német fennhatóságúvá lett Prágában bezárják a brit nagykövetséget.
  • május 2829. – Országgyűlési választások Magyarországon (titkos választójog alapján).
  • május 29. – Magyarországon az országgyűlési választásokon a mandátumok 70%-át kapja a kormánypárt. Előretör a szélsőjobboldal, a baloldali ellenzéki pártok visszaszorultak.[14]

június[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 4. – St. Louis gőzös, fedélzetén 907 zsidó menekülttel nem kap kikötési engedélyt Florida partjainál, a hajó visszafordul Európába. A hajón lévők közül sokan pusztultak el később koncentrációs táborokban.
  • június 9. – A „náchodi incidens". A megszállt cseh területeken, Náchod városában meggyilkolnak egy német katonatisztet. A németek kegyetlen megtorló intézkedéseket vezetnek be a térségben.
  • június 11. – Szlovákiában német „államtitkárságot” állít fel a Tiso-kormány. Vezetője a Szlovákiában élő német nemzetiség egy tagja, Karmassin nevű mérnök, aki egyben a Gestapo szolgálatában is áll.
  • június 21. – A megszállt Csehország német protektora, Konstantin von Neurath bevezeti az ún. „árja-rendelkezéseket" Cseh és Morvaországban. Megkezdődik a térségben is a zsidóüldözés.
  • június 24. – A Siam kormány Thaiföld elnevezésre változtatta a nevét, ami „szabad földet” jelent nyelvükön.
  • június 29. – Ignacy Mościcki lengyel köztársasági elnök rádióbeszédében kijelenti, hogy a lengyelek Danzig kikötőjéért, és a lengyel korridorért minden áldozatra készek, önként Németországnak át nem adják.

július[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

augusztus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

szeptember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Náci hadilobogó a lengyel Westerplatte-félszigeten

október[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • október 26.
    • A német csapatok által megszállt nyugat lengyelországi területeket beolvasztják a Német Birodalomba. Ezzel egyidőben Krakkow székhellyel a megmaradt Lengyelországban német irányítású Főkormányzóságot (General-gouvernement) hoznak létre a német megszállók.
    • Jozef Tisót a Szlovák Köztársaság elnökévé választják.[23]
  • október 27. – A németek megszervezik a Lengyel Főkormányzóságot.
  • október 28.
    • Prágában tömeges tüntetés a náci megszállás ellen. A karhatalom két tüntetőt megöl, kilencet megsebesít. (November 15-én az egyik áldozat, a 24 esztendős Jan Opletal diák temetése újabb tüntetést vált ki.)[24]
    • Heinrich Himmler kiadja az egész SS-re vonatkozó szaporodási rendeletet. (A „jó vérű” német leányok és asszonyok legszentebb kötelessége, hogy a katonák gyermekekket nemzzenek nekik, még mielőtt elindulnak a háborúba.)[25]

november[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

december[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939 a politikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjasok[forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Ernest Lawrence
Kémiai Adolf Friedrich Johann Butenandt, Leopold Ruzicka
Orvosi-fiziológiai Gerhard Domagk
Irodalmi Frans Eemil Sillanpää
Béke nem adták ki

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  2. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  3. Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 100. o.
  4. Baló György - Lipovecz Iván: Tények könyve '90, 186. old.
  5. Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 584. old
  6. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 141. o.
  7. ^ a b c Miskolczy Ambrus: A vasgárda újra a hatalomhoz. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/4. szám, 913-917. oldal, ISSN 0017-6540
  8. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 141. o.
  9. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 141. o.
  10. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 141. o.
  11. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 141. o.
  12. Randolph L. Braham. A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon, ford. Zala Tamás és mások, 2. kiadás, Budapest: Belvárosi Kvk., I. kötet, 142. o (1997). Hozzáférés ideje: 2014. január 18. 
  13. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 141. o.
  14. ^ a b Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 590. old
  15. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  16. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 141. o.
  17. (2012.) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  18. Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998, 306. o.
  19. Papp István: A népiek és a radikalizmus. In.: Rubicon. XXVI. évf., 279. (2015/2.) sz., 17. oldal, ISSN 0865-6347
  20. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  21. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  22. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  23. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  24. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  25. Knopp 170. o.
  26. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 141-142. o.
  27. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  28. Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 234. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Knopp: Knopp, Guido. Hitler segédei. Magyar Könyvklub., Budapest (2001). ISBN 963 547 382 6 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1939 témájú médiaállományokat.