Técső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Técső (Тячів)
Técső főutcája
Técső főutcája
Técső címere
Técső címere
Técső zászlaja
Técső zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Técsői járás
Rang város
Polgármester Ivan Kovacs
Irányítószám 90500
Körzethívószám +380 3134
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 11 074 fő (2004) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 210 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Técső (Ukrajna)
Técső
Técső
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 23° 34′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 23° 34′ 19″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Técső témájú médiaállományokat.

Técső (ukránul Тячів [Tyacsiv / Tiachiv], oroszul Тячeв [Tyacsev / Tjačev], szlovákul Tačová, románul Teceu Mare) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A város Huszttól 30 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján, a Máramarosi-medence völgyében fekszik, ennek megfelelően ez a folyó, amely Kárpátalja legnagyobb folyója is, a város szerves részét képezi.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar Técs személynév kicsinyítő képzős változatából származik.

Története[szerkesztés]

A református parókia Técsőn

1211-ben Tecu néven említik először.

1308-ban a fő sószállító vizek közt szerepelt Técső is Viskkel, Talaborral, és Szigettel együtt.

A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól városi ranggal.

1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 60 garas, 1335-ben 48 garas pápai tizedet fizetett.

Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt.

1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961-óta város, járási székhely, 13 000 lakosából mintegy 4000 magyar.

Látnivalók[szerkesztés]

Técső város egyik legnevezetesebb emlékhelye, mely a XIII. század második felében épült. Először a római katolikus hívőknek adott otthont. A reformáció terjedése és az új hit elfogadása pedig azt eredményezte, hogy 1546-ban a lakosság zöme áttért és felvette a református vallást, így az egész templomot is elfoglalták.

Técső központja

Testvérvárosai[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Hollósy Simon mellszobra Técső központjában

Técső az irodalomban[szerkesztés]

Técső a címadó helyszíne Örkény István Técsőiek című egyperces novellájának.

Források[szerkesztés]

* Mihály János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból, Máramarossziget, 1900.Online hozzáférés

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Técső témájú médiaállományokat.