Técső

	Técső (Тячів)
	Técső főutcája
; Técső címere	; Técső zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Técsői járás (2020–); Técsői járás (–2020);
Község	Técső község
Rang	város
Alapítás éve	1329
Polgármester	Ivan Kovacs
Irányítószám	90500
Körzethívószám	+380 3134
Testvértelepülései	Lista Kazincbarcika; Bártfa; Jászberény; Nagykálló; Bucsa; Vác; Avasfelsőfalu;
	Népesség
Teljes népesség	9019 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	334,04 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	210 m
Terület	27 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Técső Pozíció Ukrajna térképén
	é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 23° 34′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 23° 34′ 19″
	Técső Pozíció Kárpátalja térképén
	Técső weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Técső témájú médiaállományokat.

Técső (ukránul: Тячів [Tyacsiv], oroszul: Тячeв [Tyacsev], szlovákul: Tačová, románul: Teceu Mare) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A város Huszttól 30 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján, a Máramarosi-medence völgyében fekszik, ennek megfelelően ez a folyó, amely Kárpátalja legnagyobb folyója is, a város szerves részét képezi. Itt ömlik bele a Técső-patak. Határában emelkedik a Kápolna-domb (wd)^[2]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar Técs személynév kicsinyítő képzős változatából származik.

Története[szerkesztés]

A református parókia Técsőn

1211-ben Tecu néven említik először.

1308-ban a fő sószállító vizek közt szerepelt Técső is Viskkel, Talaborral, és Szigettel együtt. A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól városi ranggal. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 60 garas, 1335-ben 48 garas pápai tizedet fizetett. Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt.

1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961-óta város, járási székhely, 13 000 lakosából mintegy 4000 magyar.

Népessége[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal, valamint az N-09-es Munkács–Rohatin–Lviv főútvonal.

Látnivalók[szerkesztés]

13. századi eredetű református temploma 1546-óta a reformátusoké, 1748-ban bővítették, tornya 1810-ben épült. Festett kazettás mennyezete 1748-ban készült. 1985-ben renoválták.

Técső város egyik legnevezetesebb emlékhelye, mely a XIII. század második felében épült. Először a római katolikus hívőknek adott otthont. A reformáció terjedése és az új hit elfogadása pedig azt eredményezte, hogy 1546-ban a lakosság zöme áttért és felvette a református vallást, így az egész templomot is elfoglalták.