Técső

Técső (Тячів)
Técső főutcája
Técső címere Técső zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Técsői járás (2020–) Técsői járás (–2020)
Község	Técső község
Rang	város
Alapítás éve	1329
Polgármester	Ivan Kovacs
Irányítószám	90500
Körzethívószám	+380 3134
Testvértelepülései	Lista Kazincbarcika Bártfa Jászberény Nagykálló Bucsa Vác Avasfelsőfalu Igló
Népesség
Teljes népesség	8887 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	329,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	210 m
Terület	27 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Técső Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 23° 34′ 19″48.016111111111, 23.571944444444
Técső Pozíció Kárpátalja térképén
Técső weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Técső témájú médiaállományokat.

Técső (ukránul: Тячів [Tyacsiv], oroszul: Тячeв [Tyacsev], szlovákul: Tačová, románul: Teceu Mare) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.

Fekvése

A város Huszttól 30 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján, a Máramarosi-medence völgyében fekszik, ennek megfelelően ez a folyó, amely Kárpátalja legnagyobb folyója is, a város szerves részét képezi. Itt ömlik bele a Técső-patak. Határában emelkedik a Kápolna-domb

Nevének eredete

Neve a régi magyar Técs személynév kicsinyítő képzős változatából származik.

Története

A református parókia Técsőn

1211-ben Tecu néven említik először.

1308-ban a fő sószállító vizek közt szerepelt Técső is Viskkel, Talaborral, és Szigettel együtt. A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól városi ranggal. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 60 garas, 1335-ben 48 garas pápai tizedet fizetett. Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt.

1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961 óta város, járási székhely, 13 000 lakosából mintegy 4000 magyar.

Népessége

A népesség alakulása 2017 és 2022 között

Lakosok száma	8980	9019	8887
	2017	2019	2022

Adatok: Wikidata

Közlekedés

A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal, valamint az N-09-es Munkács–Rohatin–Lviv főútvonal.

Látnivalók

• 13. századi eredetű református temploma 1546-óta a reformátusoké, 1748-ban bővítették, tornya 1810-ben épült. Festett kazettás mennyezete 1748-ban készült. 1985-ben renoválták.

Técső város egyik legnevezetesebb emlékhelye, mely a XIII. század második felében épült. Először a római katolikus hívőknek adott otthont. A reformáció terjedése és az új hit elfogadása pedig azt eredményezte, hogy 1546-ban a lakosság zöme áttért és felvette a református vallást, így az egész templomot is elfoglalták.

• A Kossuth-mellszobor 1896-ban készült.

Técső központja

Testvérvárosai

• Jászberény, Magyarország
• Kazincbarcika, Magyarország
• Nagykálló, Magyarország
• Vác, Magyarország
• Balmazújváros, Magyarország

Híres emberek

Hollósy Simon mellszobra Técső központjában

• Itt áll Hollósy Simon festőművész egykori alkotóháza, ahol 1915-től haláláig, 1918-ig élt.
• Itt született 1869-ben Vandrasek József gyógyszerész, vegyész.
• Itt született Padányi Gulyás Jenő (1945 után Eugene Padanyi-Gulyas; 1900. május 21. – 1982. november 8.) építészmérnök, politikus, néprajzi gyűjtő, plakáttervező.
• Itt született 1955. január 1-én Riskó György festő, grafikus.
• Itt született 1966. február 13-án Gazda Albert újságíró.
• Innen származik a hagyományos máramarosi ruszin zenét játszó méltán híres Técsői Banda.
• Itt volt városi képviselő, és több más szállal is kötődött a településhez Hápka Péter (1885–1961) ügyvéd, kárpátaljai autonómiapárti magyar politikus, magyarországi országgyűlési képviselő.

Técső az irodalomban

Técső a címadó helyszíne Örkény István Técsőiek című egyperces novellájának.

Források

• Mihály János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból, Máramarossziget, 1900.Online hozzáférés Archiválva 2013. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Györffy György: Máramaros megye
• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

További információk

• Técső nevének mondája Archiválva 2011. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Técsői Járási Állami Közigazgatási Hivatal honlapja
• A Técsői Banda honlapja