Kerekhegy (Ukrajna)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kerekhegy (Округла)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás
Község Técső község
Rang falu
Irányítószám 90555
Népesség
Teljes népesség573 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság305 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kerekhegy (Ukrajna)
Kerekhegy
Kerekhegy
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 05′ 03″, k. h. 23° 39′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 03″, k. h. 23° 39′ 53″
Kerekhegy (Kárpátalja)
Kerekhegy
Kerekhegy
Pozíció Kárpátalja térképén

Kerekhegy (ukránul: Округла) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Técsőtől északkeletre, Nyágova és Talaborfalu között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kerekhegy valószínűleg a török időkben keletkezett, Biharból és a Nyírség területéből ide menekült családok által. Az első családok megélhetését sokáig a környék kősóbányáiból kitermelt só jelentette az egyetlen megélhetési forrást. 1734-ben azonban a kerekhegyi sóbánya egy része beomlott, járatait talajvíz öntötte el, a beomlás helyén pedig kisebb sóstó keletkezett, melynek vizéből még párologtatással jutott sóhoz a lakosság.

A település lakosságára a bányaomlás után nehéz időszak várt. Férfi lakosai az aknaszlatinai sóbányába jártak dolgozni a hegyen keresztül, míg mások az erdőn, vagy mészégetéssel próbálták biztosítani megélhetésüket, vagy kőműves, ács munkát vállaltak.

1910-ben 340 lakosából 319 magyar, 19 német volt. Ebből 154 római katolikus, 167 görögkatolikus, 19 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Taraczvízi járásához tartozott.

A település lakossága az 1940-es évek közepéig magyar, vagy elmagyarosodott sváb családokból állt, és az itt élő gyermekek is magyar iskolába jártak. A második világháború után a magyar iskolát bezárták, helyébe ukrán nyelvű iskola alakult, a fiatalok pedig a környező ruszin lakosságú falvakból házasodtak, ezáltal a falu rövid időn belül elruszinosodott.

2020-ig közigazgatásilag Lázihoz tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - melyről a 18. század elejéről van az első adat. A helyi idősebb lakosok szerint az épület a bánya beomlásáig sóraktárként szolgált, csak a bánya bomlása után alakították át templommá.

További információk[szerkesztés]