Alsóapsa
Alsóapsa (Нижня Апша) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Aknaszlatina község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1380 |
Irányítószám | 90571 |
Népesség | |
Teljes népesség | 7227 fő (2002)[1] +/- |
Magyar lakosság | 1 |
Népsűrűség | 240,9 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 251 m |
Terület | 30 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 59′ 57″, k. h. 23° 50′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 57″, k. h. 23° 50′ 09″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóapsa témájú médiaállományokat. |
Alsóapsa (ukránul: Нижня Апша [Nizsnya Apsa], oroszul: Нижняя Апша [Nyizsnyaja Apsa], románul: Apşa de Jos) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban. 1946–2004 között hivatalos ukrán neve: Діброва [Gyibrova].
Fekvése[szerkesztés]
Técsőtől 20 km-re keletre az Apsica (Apsa) és a Bockó patakok összefolyásánál fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a régi magyar Absalon személynévből származik. Ukrán neve a román dumbrava (= cserjés) főnévből ered.
Története[szerkesztés]
1387-ben Alsówapsa néven említik először. Görögkatolikus fatemploma a 18. század elején épült az 1561-évi régi templom felhasználásával. Mai formáját 1788-ban nyerte el, 17. – 18. századi festmények díszítik. Az 5600 lakosú románok lakta település csergekészítéséről híres. 1910-ben 5602 lakosából 4651 román, 746 német, 173 ruszin volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye szigeti járásához tartozott. 1941-ben mintegy 1000 zsidó lakos közül több száz alsóapsai zsidót deportáltak „hontalanként” Galíciába. Egy részüket Kamenyec-Podolszkijnál gyilkolta meg az SS, mások a sztanyiszlavovi gettóban pusztulnak el.[2]
Közlekedés[szerkesztés]
A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1882. július 3-án Tárcza Bertalan magyar zeneszerző, zenei szakíró, szerkesztő.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X