Husztsófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Husztsófalva (Данилово)
Данилово, Церква св. Миколи 2010 (5776).jpg
Husztsófalva címere
Husztsófalva címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Huszti járás
Rang falu
Irányítószám 90443
Körzethívószám +380 3142
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Népsűrűség0,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület10,110 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Husztsófalva (Ukrajna)
Husztsófalva
Husztsófalva
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 08′ 51″, k. h. 23° 27′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 51″, k. h. 23° 27′ 31″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Husztsófalva témájú médiaállományokat.

Husztsófalva (ukránul Данилово [Danyilovo]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Técsőtől északnyugatra, a Baranya patak mellett, Mihálka és Ötvösfalva közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Sófalva helységnév magyar eredetű, a magyar só és a birtokos személyjellel ellátott falu főnévnek az összetételével keletkezett, a település határában található sólelőhelyekre utalva. A település nevének változatai közül a legrégebbi a Husztakna, ez Huszt közelében lévő sóbányára utal. Idővel a Husztakna nevet a Sófalva váltotta fel, melyet a másfelé található Sófalváktól való megkülönböztetésként 1901-ben, az országos helységnévrendezés során a Huszt- előtaggal egészítettek ki (Mező 1999: 338). Sófalva közelében egy falu települt, amely Danilo nevű telepítő kenézéről a magyarban a Danilofalva>Danalafalva, a ruszinban pedig a Danilova~Danilovo nevet kapta. A két település összeolvadásakor a magyarban a sóbányászatra utaló, a ruszinban pedig a Danilo kenéz nevét őrző név maradt fenn (Kiss 1991c: 355).

Története[szerkesztés]

Fatemploma Szent Miklós tiszteletére

Nevét 1390-ben Huzthokna (ComMarmUg. 38–9), 1391-ben Danalafalua, 1462-ben Sofalwa, 1550-ben Soffalwa (Károlyi okl.3: 257), 1610-ben Soffalua, 1725-ben Soófalva, 1773-ban Soófalva, Danyilesty, Danilova, 1808-ban Sófalva, Danilowá, Danilest(y)i, 1828-ban Soófalva, Danilowo, 1838-ban Sófalva, 1851-ben Sófalva (Danilova)), 1877-ben Sófalva, Danilovo, 1913-ban Husztsófalva, 1930-ban Danilove, 1944-ben Husztsófalva, Даниловo, 1983-ban Данилове, Даниловo (Zo), 1995-ben Даниловo.

1462-ben a Rosályi Kún család birtokaként említették a Sándorfalvával közös sorsú települést.

A település birtokosai voltak 1550-ben Rosályi Kún László, Pesti András, Nagyvati János, 1600-ban Rosályi Kún Gáspár, Rosályi Kún László, Szoklyói Szabó Balázs.

A 18. századra a falu magyar jobbágysága eloroszosodott.

A település nevének eredetéről Pesty Frigyes az 1800-as években írta:

Soófalva kőzség név eredetéről a nép hagyomány szerint annyi puhatolható ki, hogy régi ős időkben benne sót vágtak, innen eredhetett magyar elnevezése Soófalva hogy pedig azt ruthen nyelven Danelovának hivják, azt álitják mert a sóaknát azon korban egy Dánelo nevü lakos földjén kezdték mivelni, mi régen elenyészett ugyan, de volt hellyein jelenleg a nép használatára két sós kut fenmaradt.

1910-ben 888 lakosából 84 magyar, 259 német, 545 ruszin volt. Ebből 24 fő római katolikus, 599 görögkatolikus, 262 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma 1779-ben Szent Miklós tiszteletére épült. A templom hosszhajós elrendezésű, kettőzött tetővel és árkádsorral. Bejárat feletti négyzetes tornya íves záródású erkéllyel övezett. Magas, hegyes sisakja és négy fiatornya van.

Források[szerkesztés]

  • Sebestyén Zsolt: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára [1]
  • Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241

Külső hivatkozások[szerkesztés]