Királymező
Királymező (Усть-Чорна) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás |
| ||
Község | Királymező község | ||
Rang | városi jellegű település | ||
Irányítószám | 90520 | ||
Körzethívószám | +380 3134 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1560 fő (2019. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 528 m | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 19′ 09″, k. h. 23° 56′ 20″48.319167°N 23.938889°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 09″, k. h. 23° 56′ 20″48.319167°N 23.938889°E | |||
Királymező weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Királymező témájú médiaállományokat. |
Királymező (ukránul: Усть-Чорна [Uszty-Csorna], németül: Königsfeld) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Técsőtől északkeletre, 45 km-re fekszik. A Tarac folyó mellett települt, ahol az a Kis-Tarac (Mokrjanka) és a Bruszturjanka (Teresulka) egyesüléséből létrejön.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Királymező helységnév magyar eredetű, a magyar király ’uralkodó’ és a mező főnévnek az összetételével keletkezett. A népnévi német Königsfeld párhuzamos névadással jött létre, de a helységnevet lefordították latinra is (Vallis Regia). A hivatalos ukrán Усть-Чорна előtagja a ruszin устье ’torkolat, torok’ (Чопей 411), utótagja a Csorna pataknév (1864:Csorna Bach, Чорний Потік).
Története
[szerkesztés]Nevét 1838-ban Vallis Regia néven írták (Schem. 60). Későbbi névváltozatai: 1850 körül Királymező, 1852-ben és 1853-ban Königsfeld, 1877-ben Királymező (hnt.), 1882-ben Királymező, 1892-ben Királymező (Uscsarna) (hnt.), 1913-ban Királymező (hnt.), 1925-ben Užčorná, 1930-ban Ust’čorna (ComMarmUg. 142), 1944-ben Királymező, Устчорна (hnt.), 1983-ban Усть-Чорна (Zo).
Pesty Frigyes az 1800-as években írta a faluról:
Dombótól 4 óra távolságnyira létezik Királymező kincstár által fakezeléshez szükséges némethonból a mult század közepén ide hozott németek telepitvénye.
A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Tarczvizi járásához tartozott. 1910-ben 906 lakosából 77 magyar, 795 német, 33 ruszin volt. Ebből 786 római katolikus, 40 görögkatolikus, 73 izraelita volt.
Népesség
[szerkesztés]Lakossága a 2001-es népszámlálás idején 1456 fő volt.
2019 | 1 560
|
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)