Terebesfejérpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Terebesfejérpatak (Ділове)
Dilove church1750 1.jpg
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Kárpátalja (1946. január 22. – )
Járás
Község Rahó község
Rang falu
Alapítás éve1615
Irányítószám 90625
Körzethívószám 3132
Népesség
Teljes népesség2673 fő (2001)[1] +/-
Magyar lakosság 84
Népsűrűség311 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság352 m
Terület8,6 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Terebesfejérpatak (Ukrajna)
Terebesfejérpatak
Terebesfejérpatak
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 47° 56′ 09″, k. h. 24° 10′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 09″, k. h. 24° 10′ 30″
Terebesfejérpatak (Kárpátalja)
Terebesfejérpatak
Terebesfejérpatak
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Terebesfejérpatak témájú médiaállományokat.
Az Európa közepét jelző oszlop

Terebesfejérpatak (ukránul: Ділове [Gyilove], oroszul: Деловое [Gyelovoe], ruszinul Требушаны, szlovákul: Tribušany Biely Potok, románul: Tribusa Alba) település Ukrajnában, Kárpátalja Rahói járásában. Említik Terebesfehérpatakként is, korábbi neve Trebusafejérpatak volt.

A település nevezetessége, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia Térképészeti Intézetének számításai szerint Európa földrajzi középpontja Terebesfejérpatak határában található, ahol ezt megörökítve 1887-ben egy obeliszket állítottak fel.

Földrajz[szerkesztés]

Rahótól 17 km-re délre, a Tisza partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének előtagja a szláv trebiti (irtani) igéből ered és egykori erdőirtásra utal. A község két falu – Trebusa (Terebes) és Fejérpatak (Fehérpatak) – egyesítéseként jött létre a XIX. században. Ezt követően Trebusa-Fejérpataknak, Trebusafejérpataknak, Trebusafehérpataknak is nevezték. 1901-ben rögzítették a Terebesfejérpatak nevet.[2] Az ukrán Gyilove elnevezés hivatalosan 1946 óta van használatban.

Történelem[szerkesztés]

A település első említése egy 1615-ös iratban található, ahol Tribusfalvaként szerepel.

1861-ben Manlicher bécsi császári és királyi pénzügyminiszteri titkár helyszíni tanulmánya alapján vasgyárat nyitottak a faluban. Majd ennek helyén Káhán Kálmán és fiai üveggyárat létesítettek, mely 1926-ig működött. Ezek, valamint a helyi fűrészüzemek hatására számos magyar és német család telepedett le a környéken.

Terebesfejérpatak a trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. Ezután Kárpátaljával együtt Csehszlovákia része lett, majd 1939 márciusában a Magyar Királyi Honvédség visszafoglalta a területet.

1944 őszén a szovjet csapatok bevonulása után a Szovjetunióhoz került. Ekkor több mint ötven magyar és német férfit hurcoltak el a községből a málenykij robotra, közülük heten vesztették életük.[3][4]

1968-ban márványbánya, 1976-ban márványlap készítő üzem nyílt a faluban.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Közigazgatásilag 2020-ig Komlós (ukránul Хмелів (Hmeliv)) és Körtelep (ukránul Круглий (Kruhlij) tartozott hozzá, valamint az 1940-es évek elején hozzátartozott Kismező is.

Polgármestere 2008-ban Ljudmilla Romanyuk volt.[5]

Népesség[szerkesztés]

Év Terebesfejérpatak lakossága (fő) Év Terebesfejérpatak lakossága (fő)
1851 838 (521 + 317)[6] 1944 2648
1869 1160 1969 2151
1880 1329 1982 2360
1890 1881 1984 3000
1900 2185[2] 1991 3200
1910 2251 2001 2673
1940 2658

Fényes Elek 1851-es leírása szerint Trebusán 503 görög és 18 római katolikus élt, előbbiek anyatemplommal is rendelkeztek, Fehérpataknak pedig 314 görög és 3 római katolikus lakosa volt.

Az 1910-es népszámlálás szerint 2251 lakosból 1316 (58,5%) ruszin, 611 (27,1%) magyar és 217 (9,6%) német nemzetiségű volt; 1383 (61,4%) görögkatolikus, 494 (21,9%) római katolikus és 334 (14,8%) izraelita vallású lakos élt itt.[7]

1984-ben 160 (5,33%) magyar élt Terebesfejérpatakon, 1991-ben pedig körülbelül 250 (7,81%). A 2001-es népszámlálás adatai szerint a település 2673 lakosából 84 (3,14%) volt magyar nemzetiségű.

Hitélet[szerkesztés]

Terebesfejérpatak lakossága többségében görögkatolikus, valamint ortodox, szórványban élnek itt római katolikusok és reformátusok is.

A görögkatolikus templom 1750-ben épült. 1949-ben, amikor a Szovjetunióban betiltották a görögkatolikus vallást, a templomot bezárták. Az 1960-as években honismereti múzeumot rendeztek be benne. 1995-ben kapták vissza a hívek.

1989 óta a római katolikusok is kérik elkobzott templomuk visszaadását. 1990-ben közös összefogással kápolnát építettek Kruhli-telepen. Mivel a sok utánjárás haszontalannak bizonyúlt, s nem volt lehetőség a régi templom visszaszerzésére, ezért a hívek, Mikulyák László rahói esperes-plébános vezetése mellett, új templom építését határozták el 2011. áprilisában. A Pietrelcinai Szent Pio atya tiszteletére épült templom alapkövének letételére 2011. szeptember 5-én került sor. A helyi hívek buzgolkodásának köszönhetően Majnek Antal munkácsi megyéspüspök 2013. szeptember 23-án szentelte fel az új templomot. A templom Schneidgen György tervei alapján készült.

Közlekedés[szerkesztés]

Határtelepülés, itt ér a mai Romániából Ukrajna területére a mély és meredek Tisza bal oldalán húzódó – napjainkban használaton kívüli – Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal, mely az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült.

Átszeli az Ungvár–Rahó országút.

Kultúra[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

A csehszlovák korszakban már nem volt magyar iskolája, és 1945 után sem indítottak itt magyar iskolát. 1990-ben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a helyi ukrán iskolában megszervezte a magyar nyelv fakultatív oktatását.

Társadalmi szervezetek[szerkesztés]

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség terebesfejérpataki szervezete 1989. október 29-én alakult meg 23 taggal.

Turizmus[szerkesztés]

  • Határában emelkedik a Máramarosi-havasok egyik legmagasabb csúcsa, a Pop Iván (1940 m).
  • Görögkatolikus fatemploma 1750-ben épült Szűz Mária tiszteletére. Tetőzete kettőzött. A bejárat előtti tornácot oromzatos előtető fedi. Tornya négyzetes alapú, hagymasisakos.
  • A falut Rahó felé elhagyva, Körtelep külterületén, a főút mellett emlékoszlop jelzi Európa geodéziai középpontját, melyet 1887-ben állítottak fel. 1977-ben felújították, ekkor elhelyeztek mellette egy szocreál jellegű emlékművet is. Az oszlop latin nyelvű szövege és annak fordítása:[8]
LOCUS PERENNIS
DILIGENTISSIME CUM LIBELLA LIB-
RATIONIS QUAE EST IN AUSTRIA
ET HUNGARIA CONFECTA CUM MEN-
SURA GRADUMMERIDIONALIUM ET
PARALELORUM QUAEM EUROPEAM
MDCCCLXXXVII
Ez egy állandó, pontos és örök hely, amelyet egy nagyon pontos, Ausztria-Magyarországon készült különleges hosszúsági és szélességi mérőműszerrel állapítottak meg. 1887.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Terebesfejérpatak a karpataljaturizmus.net oldalon. (Hozzáférés: 2010. március 29.)
  2. a b A Magyar Korona Országainak helységnévtára 1902 pp. 1369. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. [2010. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 2.)
  3. A malenykij robot áldozatainak száma. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola LIMES Társadalomkutató Intézetének kutatása. (Hozzáférés: 2008. június 17.)
  4. A malenykij robot áldozatai. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola LIMES Társadalomkutató Intézetének kutatása. (Hozzáférés: 2008. június 17.)
  5. Sznyizsana Ruszin: 120 éve lett Terebesfejérpatak Európa középpontja (ukrán nyelven). gazeta.ua. [2008. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 25.)
  6. Az akkor még különálló Trebusa és Fehérpatak lakossága együttesen. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851. (Hozzáférés: 2010. március 29.)
  7. A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914, 2. kiadás. Pécs: Talma Kiadó.
  8. Európa közepe. karpatinfo.net. (Hozzáférés: 2013. október 16.)[halott link]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]