Terebesfejérpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Terebesfejérpatak (Ділове)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Rahói járás
Rang község
Alapítás éve 1615
Polgármester Ljudmilla Romanyuk[1]
Irányítószám 90625
Körzethívószám +380 3132
Népesség
Teljes népesség 2673 fő (2001)[2] +/-
Magyar lakosság 84
Népsűrűség 311 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 352 m
Terület 8,6 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Terebesfejérpatak  (Ukrajna)
Terebesfejérpatak
Terebesfejérpatak
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 47° 56′ 24″, k. h. 24° 10′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 24″, k. h. 24° 10′ 48″
Az Európa közepét jelző oszlop

Terebesfejérpatak (ukránul Ділове (Gyilove / Dilove), oroszul Дeлове (Gyelove / Delove), szlovákul Tribušany Biely Potok, románul Tribusa Alba) község Ukrajnában, Kárpátalja Rahói járásában. Említik Terebesfehérpatakként is, korábbi neve Trebusafejérpatak volt. Közigazgatásilag Komlós (ukránul Хмелів (Hmeliv)) és Körtelep (ukránul Круглий (Kruhlij) tartozik hozzá, valamint az 1940-es évek elején hozzátartozott Kismező is.

A település nevezetessége, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia Térképészeti Intézetének számításai szerint Európa földrajzi középpontja Terebesfejérpatak határában található, ahol ezt megörökítve 1887-ben egy obeliszket állítottak fel.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rahótól 17 km-re délre, a Tisza partján fekszik, átszeli az Ungvár–Rahó országút. Határtelepülés, itt ér a mai Romániából Ukrajna területére a mély és meredek Tisza bal oldalán húzódó – napjainkban használaton kívüli – vasúti pálya, mely az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült, Máramarosszigetet és Rahót kötötte össze.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének előtagja a szláv trebiti (irtani) igéből ered és egykori erdőirtásra utal. A község két falu – Trebusa (Terebes) és Fejérpatak (Fehérpatak) – egyesítéseként jött létre a XIX. században. Ezt követően Trebusa-Fejérpataknak, Trebusafejérpataknak, Trebusafehérpataknak is nevezték. 1901-ben rögzítették a Terebesfejérpatak nevet.[3] Az ukrán Gyilove elnevezés hivatalosan 1946 óta van használatban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első említése egy 1615-ös iratban található, ahol Tribusfalvaként szerepel.

1861-ben Manlicher bécsi császári és királyi pénzügyminiszteri titkár helyszíni tanulmánya alapján vasgyárat nyitottak a faluban. Majd ennek helyén Káhán Kálmán és fiai üveggyárat létesítettek, mely 1926-ig működött. Ezek, valamint a helyi fűrészüzemek hatására számos magyar és német család telepedett le a környéken.

Terebesfejérpatak a trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. Ezután Kárpátaljával együtt Csehszlovákia része lett, majd 1939 márciusában a Magyar Királyi Honvédség visszafoglalta a területet.

1944 őszén a szovjet csapatok bevonulása után a Szovjetunióhoz került. Ekkor több mint ötven magyar és német férfit hurcoltak el a községből a málenykij robotra, közülük heten vesztették életük.[4][5]

1968-ban márványbánya, 1976-ban márványlap készítő üzem nyílt a faluban.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Terebesfejérpatak lakossága (fő) Év Terebesfejérpatak lakossága (fő)
1851 838 (521 + 317)[6] 1944 2648
1869 1160 1969 2151
1880 1329 1982 2360
1890 1881 1984 3000
1900 2185[3] 1991 3200
1910 2251 2001 2673
1940 2658

Fényes Elek 1851-es leírása szerint Trebusán 503 görög és 18 római katolikus élt, előbbiek anyatemplommal is rendelkeztek, Fehérpataknak pedig 314 görög és 3 római katolikus lakosa volt.

Az 1910-es népszámlálás szerint 2251 lakosból 1316 (58,5%) ruszin, 611 (27,1%) magyar és 217 (9,6%) német nemzetiségű volt; 1383 (61,4%) görög katolikus, 494 (21,9%) római katolikus és 334 (14,8%) izraelita vallású lakos élt itt.[7]

1984-ben 160 (5,33%) magyar élt Terebesfejérpatakon, 1991-ben pedig körülbelül 250 (7,81%). A 2001-es népszámlálás adatai szerint a település 2673 lakosából 84 (3,14%) volt magyar nemzetiségű.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csehszlovák korszakban már nem volt magyar iskolája, és 1945 után sem indítottak itt magyar iskolát. 1990-ben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a helyi ukrán iskolában megszervezte a magyar nyelv fakultatív oktatását.

Társadalmi szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség terebesfejérpataki szervezete 1989. október 29-én alakult meg 23 taggal.

Hitélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terebesfejérpatak lakossága többségében görög katolikus, valamint ortodox, szórványban élnek itt római katolikusok és reformátusok is.

A görög katolikus templom 1750-ben épült. 1949-ben, amikor a Szovjetunióban betiltották a görög katolikus vallást, a templomot bezárták. Az 1960-as években honismereti múzeumot rendeztek be benne. 1995-ben kapták vissza a hívek.

1989 óta a római katolikusok is kérik elkobzott templomuk visszaadását. 1990-ben közös összefogással kápolnát építettek.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Határában emelkedik a Máramarosi-havasok egyik legmagasabb csúcsa, a Pop Iván (1940 m).
  • Görög katolikus fatemploma 1750-ben épült Szűz Mária tiszteletére. Tetőzete kettőzött. A bejárat előtti tornácot oromzatos előtető fedi. Tornya négyzetes alapú, hagymasisakos.
  • A falut Rahó felé elhagyva, Körtelep külterületén, a főút mellett emlékoszlop jelzi Európa geodéziai középpontját, melyet 1887-ben állítottak fel. 1977-ben felújították, ekkor elhelyeztek mellette egy szocreál jellegű emlékművet is. Az oszlop latin nyelvű szövege és annak fordítása[8]:
LOCUS PERENNIS
DILIGENTISSIME CUM LIBELLA LIB-
RATIONIS QUAE EST IN AUSTRIA
ET HUNGARIA CONFECTA CUM MEN-
SURA GRADUMMERIDIONALIUM ET
PARALELORUM QUAEM EUROPEAM
MDCCCLXXXVII
Ez egy állandó, pontos és örök hely, amelyet egy nagyon pontos, Ausztria-Magyarországon készült különleges hosszúsági és szélességi mérőműszerrel állapítottak meg. 1887.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sznyizsana Ruszin: 120 éve lett Terebesfejérpatak Európa középpontja (ukrán nyelven). gazeta.ua. (Hozzáférés: 2008. november 25.)
  2. Terebesfejérpatak a karpataljaturizmus.net oldalon. (Hozzáférés: 2010. március 29.)
  3. ^ a b A Magyar Korona Országainak helységnévtára 1902 pp. 1369. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2008. december 2.)
  4. A malenykij robot áldozatainak száma. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola LIMES Társadalomkutató Intézetének kutatása. (Hozzáférés: 2008. június 17.)
  5. A malenykij robot áldozatai. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola LIMES Társadalomkutató Intézetének kutatása. (Hozzáférés: 2008. június 17.)
  6. Az akkor még különálló Trebusa és Fehérpatak lakossága együttesen. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851. (Hozzáférés: 2010. március 29.)
  7. A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914, 2. kiadás. Pécs: Talma Kiadó.
  8. Európa közepe. karpatinfo.net. (Hozzáférés: 2013. október 16.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]