Szolyva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szolyva (Свалява)
Szolyva látképe
Szolyva látképe
Szolyva címere
Szolyva címere
Szolyva zászlaja
Szolyva zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás
Község Szolyva község
Rang város
Alapítás éve12. század
Polgármester Ivan Lanyo
Irányítószám 89300
Körzethívószám +380 3133
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség17 068 fő (2022. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 50″, k. h. 22° 59′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 50″, k. h. 22° 59′ 10″
Szolyva (Kárpátalja)
Szolyva
Szolyva
Pozíció Kárpátalja térképén
Szolyva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolyva témájú médiaállományokat.

Szolyva (ukránul: Свалява [Szvaljava], szlovákul: Svalová, románul: Svalova) város Ukrajna Kárpátaljai területén, a Munkácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A város Munkácstól 30 km-re északkeletre, a Latorca bal partján a Sztrij-hegy lábánál fekszik, ott ahol a Szolyva-patak a Latorcába ömlik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv szoly (= só) főnévből való.

Története[szerkesztés]

A szolyvai áldozatok emlékműve
A szolyvai emlékpark
A sztálinizmus áldozatainak emlékműve a szolyvai emlékparkban

1263-ban Zoloa néven említik először. Már az őskorban lakott hely volt, ahol bronzkori leleteket találtak, Tövisfalva felé pedig honfoglalás kori sírt tártak fel. Rákóczi Lengyelországból jövet itt találkozott a népfelkelők küldötteivel. 1728-ban lett a Schönborn család birtoka, ettől kezdve indult fejlődésnek. 1798-ban kapott vásártartási jogot. 1888-ban egyesítették Nagybisztrával.

194445-ben a helységben szovjet gyűjtőtábor volt, ahol több mint tízezren haltak meg; a város határában levő tömegsírjuk jeltelen. E táborba vitték azokat, akiket a Kárpátalját megszálló 4. Ukrán Front parancsnokságának 0036-os számú parancsa szerint november 16-ig összegyűjtöttek a szokásosan háromnaposnak hazudott munkavégzés céljából (a Városparancsnokságon minden 18 és 50 év közötti német és magyar nemzetiségű hadköteles férfinek jelentkeznie kellett a rendelet szerint). Az összegyűjtött áldozatok többsége a szovjet gulag poklában halt meg, vagy tűnt el.

1910-ben 3802 lakosából 1698 ruszin, 1115 német, 735 magyar és 195 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Szolyvai járásának székhelye volt. Ma 14 800 lakosából 800 (5,4%) magyar.

2020-ig a Szolyvai járás székhelye volt; Nagybisztra és Újtövisfalva tartozott hozzá.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Gyógyhatású savanyúvízforrásai évszázadok óta ismertek.
  • Görögkatolikus temploma, amely 1758-ban épült
  • Szolyvai Emlékpark
  • Honfoglalás kori magyar harcos sírhelye – Szolyva határában, a városba Munkács felől bevezető út mentén található sírt Lehoczky Tivadar tárta fel az 1870-es években. A sírban egy honfoglalás kori magyar harcos és lova maradványai találhatók, a csontok mellett egy tarsolylemez is előkerült. A sírhelyre egy kereszt, később kápolna került, ezek azonban a szovjet időkben megsemmisültek. A fölötte ma is látható emlékművet 2000-ben állították.


Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]