Beregardó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beregardó (Чепивкa [Csepivka])
Beregardó látképe 2005 szeptemberében
Beregardó látképe 2005 szeptemberében
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2

Koordináták: é. sz. 48° 13′ 49″, k. h. 22° 38′ 33″


Beregardó (1899-ig Beregszász-Végardó, ukránul Чепивкa [Csepivka], szlovákul Ardov, oroszul Чепoвкa [Csepovka]), korábban Берегово-Ардово [Berehovo-Ardovo]) Beregszász külvárosa Ukrajnában, Kárpátalján.

Fekvése[szerkesztés]

Beregszásztól 2 km-re északra fekszik, közigazgatásilag Beregszászhoz tartozik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Ardó neve magyar foglalkozásnévből ered, királyi szolgálatban lévő erdőóvók települését jelöli. A falu egykori lakóinak feladata valószínű a királyi vadászóterületül szolgáló beregi erdők védelme és felügyelete lehetett.

Története[szerkesztés]

Beregardó nevét először 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette Ordow néven. 1347-ben Ordo, 1480-ban Zaazardo, 1530-ban, 1542-ben és 1550-ben Ardo, 1553-ban Bereghzaz-Ardo, 1808-ban Ardó (Beregszászvég), Ardow, Ardü, 1877-ben Végardó, 1913-ban Beregardó néven említették az oklevelekben.

A 14–15. században megye- és nemesi gyűléseket tartottak itt. 1566-ban a tatárok felgyújtották és kirabolták a falut. Református temploma 14–15. századi eredetű, 1779-ben újították fel, de mai alakját csak 1938-ban nyerte el. 1975 és 1978 között helyreállították, de a hívek csak 1989-ben kapták vissza.

1910-ben 812, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Híres emberek[szerkesztés]