Medence (település)
| Medence (Мідяниця) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Beregszászi járás (2020–) |
| Község | Beregkövesd község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1448 |
| Irányítószám | 90122 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 152 m |
| Terület | 1,691 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 18′ 24″, k. h. 22° 57′ 51″48.306667°N 22.964167°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 24″, k. h. 22° 57′ 51″48.306667°N 22.964167°E | |
 Medence
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Medence, ukrán nyelven Мідяниця, falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ilosvától nyugatra Beregkisfalud északkeleti szomszédjában fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Medence helységnév magyar eredetű. A medence szó jelentése: a föld felszínének viszonylag mélyen fekvő vagy hegységektől körülvett része. A falu földrajzi környezetéről kapta a nevét.
Története
[szerkesztés]Medence nevét 1378-ban említette először oklevél Medencze néven.
Későbbi névváltozatai: 1463-ban Medenche, 1530-ban Medencze, 1564-ben Kraÿna Medencze, 1570-ben Medenczie, 1773-ban Medencze, Medinitz, 1808-ban Medencze, Medincze, Medjanicza, 1851-ben Medencze, Migyanicza, 1913-ban Medence (Hnt.), 1925-ben Midjanice, 1930-ban Medenice, 1944-ben Medence, Мъдяницa (Hnt.), 1983-ban Мідяниця, Мeдяницa (ZO).
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott.
1910-ben 731 lakosából 418 magyar, 313 ruszin volt. Ebből 27 római katolikus, 683 görögkatolikus, 16 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [1]
