Nevetlenfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nevetlenfalu (Неветленфолу)
Nevetlefalu római katolikus temploma (2012).jpeg
Nevetlenfalu címere
Nevetlenfalu címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Nagyszőlősi járás
Rang község
Alapítás éve1380
Polgármester Oroszi József
Irányítószám 90365
Körzethívószám +380 03143
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1632 fő (2001. dec 5.)[1] +/-
Magyar lakosság 1401 (85,85%)
Népsűrűség360 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület4,591 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nevetlenfalu (Ukrajna)
Nevetlenfalu
Nevetlenfalu
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 22° 59′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 22° 59′ 45″
Nevetlenfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nevetlenfalu témájú médiaállományokat.

Nevetlenfalu (korábban Gyakfalva, ukránul Неветленфолу, Gyakovo, Gyakove) község Kárpátalja déli részén, a Nagyszőlősi járásban, Ukrajna területén.

Földrajz[szerkesztés]

Nevetlenfalu az Avas-hegység nyugati lábánál Batár és Akli települések között terül el, Nagyszőlőstől 23 km-re az ukrán-román határ mentén. Északról a Batár folyó szegélyezi. Egy 124 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő, viszonylag sík területen fekszik, amely délnyugat irányba enyhén lejt. A társközségébe tartozó Aklihegy érinti az Avas-hegység nyugati lejtőit.

Történelem[szerkesztés]

Kezdetektől a névváltásig[szerkesztés]

Területe már az Árpád-házi királyok idején benépesült. A tatárjárások idején a falut többször felégették, elpusztították.

Az első írásos említése 1380-ból való Gyakfalva néven, de a falu nevet viselő Gyakfalvy család már a század derekán (1360) is szerepel, mikor a Sásváryak a Gyakfalvyaknak engedik át a Gyakfalvával szomszédos, s a család által hamar elvesztett szántóföldeket. A Batár folyó mocsaras környékére települt falu kisnemesi szerkezetű. A település kezdettől fogva szín magyar, és a XVI-XVIII. sz. új birtokvásárlói sem változtattak rajta. A XVIII. sz. második felében, amikor 1755-ben visszaszerzik a római katolikusok a templomot a reformátusoktól, még inkább felgyorsul a jobbágyság kicserélődése, de ez a lakosság összetételében nemzetiségileg és nyelvileg nem idézett elő változást.

A falu csak 1619-ben fordul elő Nevetlenfalu néven, amelyet véglegesen csak a XVIII. sz. második felében fogadnak el hivatalosként, addig felváltva használják hol a régi, hol az új nevét.[2]

A dolog történetesen így esett:

Egy onnan jövő parasztleányt egy arra lovagló kapitány tréfából megkérdezett: «Honnan jő?» Ez elpirulva azt felelte: «Ejh! Nincsen annak a falunak neve!» A leánynak ez ügyes felelete az alispánnak a tudomására jutván, s eltöröltetvén a régi név, nyilvános rendelet folytán, 1720-ban Nevetlenfalunak neveztetett.[3]

A kistelepülés közelében állt egykor a virágvár elnevezésű földvár is.

A névváltás oka[szerkesztés]

Legkorábbi ismert neve Gyakfalva (1360), mely a személynévként is alkalmazott 'tanult ember, írnok' jelentésű deák főnévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetételéből származik. A név előtagja egybeesik a gyak (közösül) igével, s emiatt kezdték az illetlennek tartott eredeti név helyett valamikor 1619 után a Nevetlenfalu névalakot használni.

A névváltás legendája[szerkesztés]

A helyi legenda szerint egyszer egy parasztlány egy arra lovagoló kapitánynak nem merte megmondani, hogy hol lakik, ugyanis szégyellte kimondani a falu nevét. Gondolt egyet, és azt felelte, hogy nincs annak a falunak neve, amelyben ő lakik. A lány felelete tudomására jutott az alispánnak, aki eltörölte a falu régi nevét nyilvános rendelet alapján.

Egy évszázadnyi vegyes névhasználat után, a vármegye alispánja 1720. évi határozatában a Nevetlenfalu elnevezést rendelte el.[4]

A 20. századtól napjainkig[szerkesztés]

Nevetlenfalu első címere

1919-ig Magyarországhoz (Ugocsa vármegye), ezt követően az első bécsi döntésig Csehszlovákiához, 1938-tól 1944-ig ismét Magyarországhoz tartozott. A második világháború alatt határvadász-őrs működött a községben, lakosai közül hatan haltak hősi halált. 1944 őszén a szovjetek 49 férfit hurcoltak el, közülük 13 soha nem tért haza. 1944 és 1991 között a Szovjetunióhoz tartozott. 1991-től a független Ukrajna területéhez tartozik.

A magyar fennhatóság idején körjegyzőségi székhely volt, jelenleg községi tanácsa helyben van, hozzá tartozó társközségei Batár, Aklihegy, Akli (Öregakli) és Aklitanya (Újakli).

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám, nemzetiségi összetétel[szerkesztés]

1900-ban 503 lakosából 499 magyarnak vallotta magát.

1910-ben 542 magyar lakost írtak össze.

1999-ben 1620 lakosának 80%-a volt magyar.

A 2001-es hivatalos népszámlálási adatok alapján 1632 fő volt az állandó lakossága, amelyből 1401 (85,85%-a) magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A becslések szerint napjainkra a település elérte az 1750 főt, amelyből több, mint 1500 magyar nemzetiségű. A tervek szerint 2016-ban megtartják a független Ukrajna második hivatalos népszámlálását, amely pontosabb adatokkal szolgál majd.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

1900-ban: 231 római katolikus, 143 református, 86 görögkatolikus, 39 izraelita.

A vallási hovatartozás tekintetében megoszlik a lakosság a római katolikus és a református egyház hívei között, szórványban élnek görögkatolikusok is.

2011-től mindhárom felekezet saját templommal rendelkezik.

Közlekedés[szerkesztés]

A falu határában nagy kapacitású teher- és személyforgalmat lebonyolító határátkelőhely működik.

A település közúton autóbusszal közelíthető meg a NagyszőlősTekeházaFeketeardóCsepe – Nevetlenfalu – Halmi (Románia) vonalon, illetve a NagyszőlősTiszaújlakTiszapéterfalva – Nevetlenfalu – Halmi (Románia) országúton.

Vasútállomása helyben van a Nevetlenfalu (Дякове) – Királyháza (Королево) vonalon.

2011-ben egy helyi vállalkozó közreműködésével a Vasút utca elhanyagolt felére került új aszfaltréteg.

2012-ben a megyei adminisztráció (300,000 UAH) és a helyi önkormányzat (180,000 UAH) összefogásával a Petőfi utca kapott új aszfaltcsíkot!

Kultúra és oktatás[szerkesztés]

1945-től magyar tannyelvű általános, 1988-tól középiskola működik a településen. A középiskolában párhuzamosan magyar és ukrán tannyelvű osztályokban tanulhatnak a gyerekek.

A helybeli kultúrház 350 férőhelyes, gyakran tartanak magyar rendezvényeket, hagyományőrző szórakoztató rendezvényeket. Színvonalasan működik a folklóregyüttes, melynek sikeres munkájához a helyi zeneiskola biztosítja az utánpótlást.

Aranykalász[szerkesztés]

Az Aranykalász Dal- és Táncegyüttes 1987-ben választotta nevét, de alakulása korábbra tehető. A vegyeskar 55 taggal indult. Vezetője Iváncsi József. A tánccsoport 20 taggal vezetője Takács Margit. A zenekar 10 taggal vezetője Huszti József.

1988-ban volt az első külföldi vendégszereplés.

1991-től új vezetővel dolgozott tovább az énekkar és a zenekar.

1996-ban volt az énekkar utolsó külföldi vendégszereplése, ebben a felállásban.

2003-tól már csak a tánccsoport működik.

Hosszú kihagyást követően 2012-ben ismét vendégszereplésre hívják meg a megújult, átszerveződött együttest Magyarországra.

Szórakozás[szerkesztés]

Labdarúgás[szerkesztés]

1957 óta kisebb-nagyobb megszakítássokkal a település labdarúgócsapata jelen van a megyei és a járási labdarúgás élmezőnyében. FC Nevetlen

Tekézés[szerkesztés]

A stadion mellett tekepálya található, amely a közép- és nyugdíjaskorú férfilakosok vasárnapi kikapcsolódásának helyszíne.

Nevezetességek, emlékhelyei[szerkesztés]

Római katolikus templom[szerkesztés]

Nevetlenfalu római katolikus temploma

A falu középkori eredetű római katolikus temploma mára teljesen átépült.

A templom hivatalos megnevezése: Szent Kereszt Felmagasztalása templom.

A plébániát a XIV. században alapították. A hitújítás idején elvész az ősi kistemplommal együtt. A katolikusok a templomot 1744-ben szerzik vissza. A plébániát 1790-ben állítják helyre. Mivel a templom a különféle viszontagságok közepette, kivált pedig az 1880. évi földrengés által szerfölött megrongálódott, újnak az építésébe fogtak, melyet 1903-ban szenteltek fel.

A kárpátaljai ferences misszió 1989-ben éri el a települést, amely az első évek nehézségei után 1991-ben nagy átalakulások indulnak következnek be: elfoglalja a mai helyét az oltár, új gyóntatószék készül stb.

A XXI. sz. elején felújításon esik át, 2008-ban átalakítják a fűtésrendszerét, gázfűtésűre.

A misszióban eddig 15 ferences atya vett részt, a jelenlegi lelkipásztora Hajas László 'Ámosz' atya, kurátor: Fudella Attila.

Anyakönyvezés kezdete: 1790.

Istentisztelet nyelve: magyar.

Filiája: Aklihegy.

Kiemelkedően értékes, ellenben meglehetősen rossz állapotú orgonáját, mely ma műemlékértékű, a pozsonyi Karl Klöckner mester építette 1844-ben; 1984-től pedálos orgona helyettesíti, amelyet 1994-ben elajándékoznak az aklihegyi templomnak, mivel új elektromos orgona veszi át a pedálos helyét, amely a mai napig szolgálatot teszt a gyülekezetnek.

Református templom[szerkesztés]

Nevetlenfalu református temploma

A XIX. századi gótikus stílusú református templom helyére 1910-ben egy új templom épült. A jó arányú, klasszicista jellegű templom egyhajós, a nyolcszög három oldalával záruló apszissal. A nyugati homlokzat felett emelkedő kétszintes, hegyes gúlasisakos tornya háromszög oromzattal kapcsolódik a hajóhoz. A lizénákkal tagolt homlokzatokon lévő ablakok és a nyugati bejárat félköríves záródásúak.

A templom 200 férőhelyes.

1987-ben a hívek adományából felújították a templomot.

1996-ban a gyülekezet visszakapta tulajdonába az 1948-ban törvénytelenül elkobzott parókiát.

2010-ben, az új templom építésének 100. évfordulójára modernizálták a fűtésrendszerét. Két harangja közül az egyiket bő 40 évvel ezelőtt kölcsönadták az Akli Egyháznak.

Jelenlegi lelkipásztora: Lőrincz Attila.

A második világháború és a sztálini áldozatok emlékműve[szerkesztés]

1992-ben a falu központjában emlékművet állítottak a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak.

Fatimai Szűzanya-szobor[szerkesztés]

Az orvosi rendelő előterében, a Fogadó utcában: 2002. május 13-tól Fatimai Szűzanya-szobor áll.

Nevetlenfalu görögkatolikus temploma

Görögkatolikus templom[szerkesztés]

2011-ben felavatták a görögkatolikus templomot, amely Petőfi és a Majakovszkij utcák kereszteződésében épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Офіційний портал Верховної Ради України (ukrán nyelven) (HTML). Верховна Рада України, 2001. december 5. (Hozzáférés: 2014. november 17.)
  2. Magyarság és nemzetiség - Szabó István: Ugocsa megye, 1937. (438-439. old.) (doc). (Hozzáférés: 2012. október 8.)
  3. Dupka György, Zubánics László: Szépasszony dombja (75-76. old.) (pdf). (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  4. Biblioteca Laurenziana Szatmárnémeti (Schematismus Centenarius). 1804-1904 (pdf). [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 8.)

Források és külső hivatkozások[szerkesztés]