Mátyfalva

Mátyfalva (Матійово)
Mátyfalva címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja (1946. január 22. – )
Járás	Nagyszőlősi járás (–2020) Beregszászi járás (2020–)
Község	Tiszaújlak község
Rang	falu
Alapítás éve	1326
Polgármester	Varju Erika
Irányítószám	90326
Körzethívószám	+380 03143
Népesség
Teljes népesség	1079 fő (2001)
Magyar lakosság	(?) fő
Népsűrűség	0,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	121 m
Terület	3,121 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 07′ 54″, k. h. 22° 54′ 43″48.131666666667, 22.911944444444
Mátyfalva Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátyfalva témájú médiaállományokat.

Mátyfalva (ruszinul Матiëво (Matyijovo / Matijovo), ukránul Матійово (Matyijovo / Matiyovo), oroszul Матиево (Matyijevo / Matievo)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Nagyszőlőstől 9 km-re nyugatra fekszik.

Nevének eredete

Eredeti neve Magyfalva volt, mely a régi magyar Magy személynév származéka.

Története

1326-ban „Magfolva” néven említik először, mint a Hontpázmány nemzetség ugocsai ágának birtokát, amiből következtethetően e nemzetség alapította a falut a 12. században. A 15. századtól több más ugocsai család is birtokos volt itt. 1479-ben „Magyfalva” formában írják a nevét. A reformáció alatt lakói áttértek a református hitre. 1671-ben „Mátyfalva”, 1678-ban „Magyfalva”, 1747-ben újra „Mátyfalva” néven említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MATYFALVA. Magyar, és orosz falu Ugocsa Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai reformátusok, és ó hitűek, fekszik Francsikához 3/4, T. Újhely, és Verbőczhöz pedig 2/4 órányira, határja két nyomásbéli, búzát, és rozsot jót terem, zabot kukoritzát kevesebbet, erdeje tsekély, szőleje nints, piatzok T. Újlakon 1 1/2 órányira.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mátyfalva, magyar-orosz falu, Beregh-Ugocsa vmegyében, 20 rom., 224 g. kath., 147 ref., 10 zsidó lak., ref. anya-, g. kath. fil. templommal, nagy és termékeny róna határral. Erdeje nincs. F. u. Ilosvay, Horváth, Pogány, Raksányi, Székely, Szenczy, Dombrády. Ut. p. N.-Szőlős.”

A trianoni békéig Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.

1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1946-ban „Матієвe” néven írják. 1991 óta a független Ukrajna része. 1995-ben említik először a mai hivatalos ukrán „Матійово” formában, mely a magyar név ukránosított, birtoklást kifejező alakja.

Népessége

• 1910-ben 567, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
• A 2001-es ukrajnai népszámlálás idején 1069 fő lakta a falut, melyből 66,54% magyarnak, 33,36% ukránnak, 0,01% orosznak vallotta magát.

Nevezetességek

• 

  Görögkatolikus templom

  Református temploma a 15. században épült gótikus stílusban, Szent István tiszteletére. 1792-ben átépítették, majd a 19. század végén leégett, mai alakját az 1890-es években a helyreállítás során kapta. Tornya 1935-ben épült.
• Görögkatolikus temploma 1710-ben épült, először fából. A régi iratok szerint már 1771-ben hozzákezdett a közösség egy új kőtemplom felépítéséhez, de nehéz megállapítani a felszentelés dátumát. A helyi hagyomány és a templomban az 1992-es felújításkor talált felirat alapján valószínű, hogy 1932–1937 között építette fel a templomot Géczy József építőmester. Mind a régi, mind az új templom az Istenszülő oltalma (gyakrabban Pokrova) titulust kapta.

  

  Üdvözlőtábla (régi)

Híres személyek

• Itt született 1823-ban Székely Imre zongoraművész, zeneszerző.

Források

• Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
• Mátyfalva nevének mondája(archívált)
• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
• Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei