Kisbakos
| Kisbakos (Бакош) | |
.jpg) | |
| Klubház, posta és rendelő | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Bátyú község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1927 |
| Irányítószám | 90211 |
| Körzethívószám | +380 03141 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 988 fő (2001) +/- |
| Magyar lakosság | 496 |
| Népsűrűség | 344,25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 102 m |
| Terület | 2,87 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 22′ 32″, k. h. 22° 21′ 13″48.375556°N 22.353611°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 32″, k. h. 22° 21′ 13″48.375556°N 22.353611°E | |
 Kisbakos
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbakos témájú médiaállományokat. | |
Kisbakos (Бакош) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. A nagy részben református lakosságú település társközségeivel: Nagybakossal, Bátyúval, Bodóval és Danilovkával együtt alkot közös közigazgatási egységet.
Fekvése
[szerkesztés]Beregszásztól északnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]A környéken a huszadik századig – Bátyú kivételével – jelentősebb település nem volt. A térség a Lónyai család uradalmához tartozott, kisebb – a majorságokon lévő – tanyák jelentik a mai települések elődjeit.
A legtöbb települést a csehszlovák korszakban alapították. Ekkor ugyanis a magyar nagybirtokok felszámolásával a csehszlovák állam telepeseket költöztetett ide.
1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajnához tartozik.
Népessége
[szerkesztés]2001-ben 988 lakosából 496 magyar, 492 egyéb volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református templomát 1997-ben szentelték fel.
