Kovászó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovászó (Квасово)
Kovászó címere
Kovászó címere
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Beregszászi járás
Rang falu
Alapítás éve 1270
Irányítószám 90264
Körzethívószám +380 03141
Népesség
Teljes népesség 899 fő (2001) +/-
Magyar lakosság 49
Népsűrűség 397,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Terület 2,26 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kovászó (Ukrajna)
Kovászó
Kovászó
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 22° 46′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 22° 46′ 13″

Kovászó (ukránul Квасове (Kvaszove / Kvasove)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Beregszásztól 15 km-re délkeletre a Borzsa jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu nevére kétféle magyarázat is van: nevét a határában álló Kovas sziklától kaphatta, vagy az ószláv kvasz szóból keletkezett.

Története[szerkesztés]

Kovászó nevét 1270-ben említette először oklevél Koazou néven, mint királyi birtokot. Később több család nak is volt itt birtoka, így a Jakcs, a Rédey, Lónyay családok is birtokosai voltak.

13. századi várának romja a Borzsa partján egy dombon áll és valószínűleg a tatárjárás után épült. Először kerek lakótornya készült el, majd a magaslat alakját követő várfalak épültek fel. 1564-ben a császár romboltatta le, mivel tulajdonosa rablótanyának használta.

A település timsógyára 1809-ben létesült.

1910-ben 668, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. 1000, többségben ruszin lakosa mellett kevés magyar is lakja.

Nevezetersségek[szerkesztés]

  • Vár - Kovászó vára valamikor a tatárjárás után épülhetett a Borzsa folyó partján emelkedő sziklás magaslatra. Először a kerek lakótorony, később a magaslat alakját követő várfalak készültek el. 1390-ben Zsigmond király Nagymihályi Jánosnak adományozta, ettől kezdve magánvár volt. A török időkben, akkori tulajdonosa, Matuznai Pál, kihasználva az ország megosztottságát rablótanyául használta, gyakran végigrabolva fegyvereseivel a környéket. 1564-ben a rablótanyaként használt várat Schwedli Lázár császári biztos elfoglalta és leromboltatta. Azóta romos állapotában áll.

Nevezetességei[szerkesztés]