Cserház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserház (Череївці)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Munkácsi járás
Rang falu
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 121 m
Terület 0,891 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Cserház (Ukrajna)
Cserház
Cserház
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 29′ 27″, k. h. 22° 39′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 27″, k. h. 22° 39′ 43″

Cserház, ukrán nyelven Череївці, település Ukrajnában, Kárpátalján, A Munkácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Munkácstól északnyugatra, Beregszőlős, Zsukó és Iványi közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu elsődleges Csűrefalva~Csűrfalva neve magyar eredetű. Előtagja a Csüre családnév (1474: Stephanus Chwre), amihez a birtokos személyjellel ellátott falu főnév kapcsolódik. A 18. századtól párhuzamosan használt ruszin Cserejóc a magyar név alapján keletkezett birtoklást kifejező -ovьci képzővel, jelentése ’Csűr~Cser emberei, házanépe’. A lakosság elruszinosodásával kiszorította a magyar változatot. A település nevét 1904-ben Cserházra magyarosították. A hivatalos ukrán Череївці a másodlagos ruszin névből származik.

Története[szerkesztés]

Nevét 1610-ben Chure falwa néven említették (ComBer.36). Későbbi névváltozatai 1645-ben Czürefalva, 1648-ban Csürfalva, 1773-ban Cserejocz, Cserejovecz (LexLoc. 49), 1808-ban Cserejócz, Cţerejovec, Cserejüczi, 1877-ben Cserejóc (Hnt.), 1913-ban Cserház, 1925-ben Čerejovce (ComBer. 36), 1944-ben Cserejóc, Черейoвцы (Hnt.), 1983-ban Череївці, Череeвцы (ZO).

Nevét 1610-ben említette először oklevél Chwre falva, majd 1645-ben Csürefalva néven.

1910-ben 166 lakosából 2 magyar, 5 német, 159 ruszin volt. Ebből 159 görög katolikus, 7 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Latorczai járásához tartozott.

Források[szerkesztés]

  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963856833X
  • Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [1]