Nagydobrony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagydobrony (Велика Добронь)
Good Samaritan Home Panorama Front 2007 1024.jpg
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Ungvári járás|Ungvári
Rang község
Alapítás éve 1248[1]
Polgármester Popka János
Irányítószám 89463
Körzethívószám +380 312
Népesség
Teljes népesség 6000 fő (2016)[2] +/-
Magyar lakosság 5928 fő (2015-ös adatok)
Földrajzi adatok
Terület 0,39 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagydobrony (Ukrajna)
Nagydobrony
Nagydobrony
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 25′ 20″, k. h. 22° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 20″, k. h. 22° 23′ 30″
Nagydobrony weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydobrony témájú médiaállományokat.

Nagydobrony (ukránul Велика Добронь [Velika Dobrony / Velyka Dobron'], oroszul Великая Добронь [Velikaja Dobrony / Velikaja Dobron']) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagydobrony Ungvártól 42 km-re délkeletre, Munkácstól 23 km-re nyugatra, a Szernye-patak és a Latorca között fekszik. A településen két fontos út is áthalad: egyrészt a Csap–Munkács országút, másrészt a Csap–Beregszász közút. Ezek a falu központjában találkoznak. Szomszédos települések: a falutól 1 km-re nyugatra Kisdobrony, 6 km-re keletre Csongor, 10 km-re délre Bátyú. Bátyúban található a településhez legközelebb eső vasútállomás.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének két fajta eredete ismeretes:

  • Mivel sokáig a Dobók birtoka volt, ezért sokan innen eredeztetik a nevét.
  • Nagydobronyt tölgyerdők veszik körbe, aminek orosz (szláv) neve dub, ezért mások ebből eredeztetik a nevét.

Története[szerkesztés]

Nagydobrony környéke valószínűleg már a bronz- és vaskorban is lakott volt. A területen számos ősi leletre bukkantak, a legrégebbiek háromezer évesek lehetnek. Bronzkarikák, gombok, kopjavégek, üveggyöngyök, valamint egy lándzsa-csúcs és egy vastőr került elő a föld alól.

A szájhagyomány nem őrzött meg a falu keletkezésére utaló mondát. A helyiek annyit hallottak őseiktől, hogy az első lakók a Kucsárka nevű részen telepedtek le, melyet a Hatrác-patak félkörívben védett a támadóktól. Hogy ez mikor történt, és kik voltak az első telepesek, nem lehet tudni.

Egyes történészek úgy gondolják, hogy a település bolgár-besenyő eredetű lehet a honfoglalás előtti, vagy közvetlenül a honfoglalás utáni időkből. A falu nevének szlávos hangzásából következtetnek erre, valamint abból, hogy 1081 és 1095 között bolgárok özönlötték el a TiszaUngLatorca vidékét.

A tatárjárás idején valószínűleg elpusztult a falu, bár erről nincsenek pontos adatok. Lehoczky Tivadar munkái szerint a tatárok a későbbi Bereg vármegye területét teljesen elpusztították. A történész ezt írja az akkor még Csépánfölde, Csépántelek néven ismert Kisdobronyról: „...Csépán nevű egykori helység feküdt tehát Dobrony és Ignécz között s a tatárok 1241-ben elpusztították.”[3] Valószínű, hogy Nagydobrony sorsa is hasonló volt a környező falvakéhoz.

Annyi bizonyosan elmondható Lehoczky Tivadar leírása alapján, hogy Nagydobronynak már léteznie kellett a tatárdúlás idején. Első korabeli írásos említése 1248-ból való, a leleszi konvent levéltárában található egyik okiratban szerepel Dobron néven, azonban Györffy György megkérdőjelezi ennek eredetét. Majd egy 1270-ben kelt határleírásban található utalás a falura: „Chepanteluk... inter Dobron... et Ogteluk” (vagyis Kisdobrony már akkor is Nagydobrony és Tiszaágtelek között feküdt), ezt az iratot jelenleg a Magyar Országos Levéltár őrzi. A település még számos későbbi leírásban felbukkan Dobrun (1270), Dubron (1299), Dubrum (1321) alakban.

A 13. században már egyházas hely, Kárpátalja legnagyobb magyarlakta települése. Jellegzetes helyi népszokásokkal, népviselettel, népköltészettel. Gyűjtött itt Bartók és Kodály, 1901-ben itt nyaralt Ady Endre, aki költeményében is megörökítette.

1910-ben 3033 lakosából 3027 magyar volt, ma 5600 lakosának 90%-a magyar. A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.

Az első bécsi döntés alapján 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz került, ekkor azonban Ung vármegyébe osztották be.

A második világháború során 152 nagydobronyi férfi esett el. 1944 novemberében a sztálinisták közel 300 férfit hurcoltak el, közülük 93-an odahaltak.

1953-ban nyílt meg magyar nyelvű középiskolája, de az általános iskolában is magyar nyelvű az oktatás.

Legendája[szerkesztés]

Nagydobronyhoz az egyik legérdekesebb 20. századi legenda fűződik. Az eredeti verzió szerint a községet jóval a II. világháború befejezése után, békeidőben, a szovjet csapatok lebombázták, a földdel tették egyenlővé. Ma sem található a térképeken.

A nyugati sajtópropaganda által felkapott hír évtizedekig fel-felbukkant különböző forrásokban, utalásokban. A legenda megnyugtató lezárására csak 1990 után kerülhetett sor.[4]

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Nagydobronyban született:

Népművészet, népszokások[szerkesztés]

A Kárpátalja legnagyobb magyarlakta községe, mely őrzi népszokásaiban, népviseletében gazdag hagyományait. Bár népviseletét már nem a napi viseletben őrzi, de ma is varrnak, hímeznek a nagydobronyi asszonyok.

A településen gyűjtött népdalt egykor Bartók Béla ésKodály Zoltán is. Ismertek itt máig a nagydobronyi népballadák, és híresek a lakodalmi szokások. A lakodalmi kendőkön, szőtteseken pedig máig megtalálhatók a dobronyi rózsák.

A dobronyi fazekasság is híres volt, melynek hagyományait Hidi Endre keramikus, iparművész vitte tovább a településen.

Források[szerkesztés]

  1. Móricz Kálmán: Nagydobrony, Budapest: Hatodik Síp Alapítvány, 1993, 17. o. ISBN 9638294035.
  2. [nagydobrony.com.ua Nagydobronyi Községi Tanács]. (Hozzáférés: 2016. december 27.)
  3. Móricz Kálmán: Nagydobrony, Budapest: Hatodik Síp Alapítvány, 1993, 16. o. ISBN 9638294035.
  4. Nagydobrony, a 20 századi Karthágó
  5. Vörös Géza az artportal.hu-n. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
  6. Hidi Endre az artportal.hu-n. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Nagydobronyi Középiskola weblapja www.veldobronzos.com