Hárs (település)
| Hárs (Липовець) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Ungvári járás (2020–) |
| Község | Turjaremete község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89222 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 652 m |
| Terület | 13,2 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
Hárs (ukránul: Липовець) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Perecsenytől kelet-északkeletre, Kisturjaszögtől keletre fekvő zsákfalu.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIPÓCZ. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Sz. Mártonyhoz 1 mértföldnyire, határja meg lehetős termésű, vagyonnyai külömbfélék.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipocz, orosz falu, Ungh vmegyében, Unghvárhoz észak-keletre 6 mfdnyire: 175 g. kath. lak. F. u. a kamara.”[2]
A trianoni béke előtt Ung vármegye Perecsenyi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 238 lakosából 4 német, 234 ruszin volt; ebből 234 görögkatolikus, 4 izraelita volt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. szeptember 12..
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. szeptember 12..
