Székó
Székó (Sejkov) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Kassai |
Járás | Szobránci |
Rang | község |
Első írásos említés | 1412 |
Polgármester | Peter Tokár |
Irányítószám | 072 51 |
Körzethívószám | 056 |
Forgalmi rendszám | SO |
Népesség | |
Teljes népesség | 192 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 28 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 116 m |
Terület | 7,03 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 40′ 50″, k. h. 22° 13′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 50″, k. h. 22° 13′ 20″ | |
Székó weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Székó (szlovákul: Sejkov, ukránul: Szejkov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Ungvártól 8 km-re, északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek.
A mai települést 1412-ben említik először. Több nemesi család birtoka volt. 1427-ben 21 adózója lakta. 1599-ben 25 adózót számoltak itt. Később, főként a 18. század elején a háborúk és járványok következtében a falu elnéptelenedett. 1715-ben és 1720-ban egyaránt puszta volt és csak a század közepén telepítették újra.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „SZEKŐ. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és másfélék; fekszik Tenkéhez közel, mellynek filiája; határja középszerű.”[2]
1828-ban 35 házában 366 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Székó orosz-tót falu, Ungh vmegyében, Unghvárhoz északra 1 1/2 mfdnyire: 143 r., 230 g. kath., 7 ref., 23 zsidó lak. F. u. Pribék, Ibrányi, s. m.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Határában egykor lignitet bányásztak.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 430, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 206 lakosa volt.
2011-ben 194 lakosából 162 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Jézus Szíve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1894-ben épült neogótikus stílusban.
- Ortodox temploma 1908-ban épült neobarokk stílusban.
- A községben meleg vizű forrás található.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.