Vajna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vajna (Vojnatina)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rang község
Első írásos említés 1336
Polgármester Silvia Ihnátová
Irányítószám 072 61
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség249 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Terület7,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vajna (Szlovákia)
Vajna
Vajna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 00″, k. h. 22° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 00″, k. h. 22° 13′ 40″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vajna (1899-ig Vajnatina, szlovákul: Vojnatina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 4 km-re keletre, a Kelet-Szlovákiai Alföld északkeleti részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a 9.–10. században település állt, melynek területéről számos cserépmaradvány került elő.

Vajna első írásos említése még birtokként 1284-ből származik, faluként 1336-ban említik először. A 13. századtól a tibai váruradalom része volt, de több tibai és nagymihályi nemesnek is volt itt birtoka, akik kúriákat is építettek ide. A 14. század első felében a falunak temploma és malma is volt. 1427-ben az adóösszeírásban 26 jobbágy házzal szerepel. Később a házak és az adózók száma csökkent. 1599-ben csak 5 ház állt a településen. 1677-ben Szinnyei Andrásnak kisméretű udvarháza volt itt. A 17. század közepén temploma az evangélikusoké volt, majd – megújítása után – a 18. század közepétől újra a katolikusoké. A 18. század elejére a falu csaknem elnéptelenedett. Az 1715-ös és 1720-as összeírások nem találtak adózót a községben, csak nemesek lakták. Ezután újra betelepítették.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VAJNATINA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tibének szomszédságában, és annak filiája; határja jó, vagyonnyai is jelesek.[2]

1828-ban 57 házában 447 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vajnatina, Ungh v. orosz-tót falu, Tybához közel: 201 romai, 136 g. kath., 18 ref., 46 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Szobráncz.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 476 lakosából 10 magyar és 441 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 455 lakosából 9 magyar és 380 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 462 lakosából 21 magyar és 401 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 466 lakosából 6 magyar és 419 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 441 lakosából 11 magyar és 391 csehszlovák volt.

1930-ban 417 lakosából 409 csehszlovák volt.

1941-ben 423 lakosa volt.

1991-ben 264 lakosából 262 szlovák volt.

2001-ben 243 lakosából 241 szlovák volt.

2011-ben 240 lakosából 236 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma a 16. században épült reneszánsz stílusban. 1718-ban barokk stílusban építették át.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.