Vajna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vajna (Vojnatina)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1336
Polgármester Silvia Ihnátová
Irányítószám 072 61
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség249 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Terület7,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vajna (Szlovákia)
Vajna
Vajna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 00″, k. h. 22° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 00″, k. h. 22° 13′ 40″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vajna (1899-ig Vajnatina, szlovákul: Vojnatina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 4 km-re keletre, a Kelet-Szlovákiai Alföld északkeleti részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a 9.–10. században település állt, melynek területéről számos cserépmaradvány került elő.

Vajna első írásos említése még birtokként 1284-ből származik, faluként 1336-ban említik először. A 13. századtól a tibai váruradalom része volt, de több tibai és nagymihályi nemesnek is volt itt birtoka, akik kúriákat is építettek ide. A 14. század első felében a falunak temploma és malma is volt. 1427-ben az adóösszeírásban 26 jobbágy házzal szerepel. Később a házak és az adózók száma csökkent. 1599-ben csak 5 ház állt a településen. 1677-ben Szinnyei Andrásnak kisméretű udvarháza volt itt. A 17. század közepén temploma az evangélikusoké volt, majd – megújítása után – a 18. század közepétől újra a katolikusoké. A 18. század elejére a falu csaknem elnéptelenedett. Az 1715-ös és 1720-as összeírások nem találtak adózót a községben, csak nemesek lakták. Ezután újra betelepítették.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VAJNATINA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tibének szomszédságában, és annak filiája; határja jó, vagyonnyai is jelesek.[2]

1828-ban 57 házában 447 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vajnatina, Ungh v. orosz-tót falu, Tybához közel: 201 romai, 136 g. kath., 18 ref., 46 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Szobráncz.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 476 lakosából 10 magyar és 441 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 455 lakosából 9 magyar és 380 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 462 lakosából 21 magyar és 401 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 466 lakosából 6 magyar és 419 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 441 lakosából 11 magyar és 391 csehszlovák volt.

1930-ban 417 lakosából 409 csehszlovák volt.

1941-ben 423 lakosa volt.

1991-ben 264 lakosából 262 szlovák volt.

2001-ben 243 lakosából 241 szlovák volt.

2011-ben 240 lakosából 236 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma a 16. században épült reneszánsz stílusban. 1718-ban barokk stílusban építették át.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.