Tibaváralja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tibaváralja (Podhoroď)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rang község
Első írásos említés 1406
Polgármester Anton Hricko
Irányítószám 072 64
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség355 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság345 m
Terület16,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tibaváralja (Szlovákia)
Tibaváralja
Tibaváralja
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 49′ 00″, k. h. 22° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 00″, k. h. 22° 18′ 00″
Tibaváralja weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tibaváralja (szlovákul: Podhoroď, ukránul: Podhorodje) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 14 km-re északkeletre, a Szobránc-patak partján, a néhai Ung- és Zemplén vármegyék határán fekszik.

Története[szerkesztés]

Tiba várát a Kaplyon nembeli Nagymihályi Jakó fiai Jakó és András építtették 1290 után. 1317-ben a hűtlen Aba Amadé híve, Jób fia Domokos tartotta megszállva, de 1318-ban visszakapták a Nagymihályiak. Valószínűleg az ostrom következtében pusztult el, de 1418-ban már ismét lakott volt és a 16. században vált romossá.

A vár alatti falut a 14. század második felében alapították, 1406-ban említik először. Tibai és nagymihályi nemesek birtoka volt. 1599-ben 35 jobbágyház állt a faluban, később azonban a lakosság száma csökkent. 1715-ben 15, 1720-ban 19 volt az adózó háztartások száma. Görögkatolikus plébániáját a 18. század közepén alapították.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VÁRALLYA. Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Tibének szomszédságában, és annak filiája; határja sovány, vagyonnyai selejtesek.[2]

A faluban vizimalom is működött. 1828-ban 35 házában 485 lakos élt. A mai görögkatolikus templom 1844-ben épült.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Váralja, Ungh vármegyében, orosz falu, ut. p. Szobránczhoz kelet-északra 2 órányira igen hegyes, erdős vidéken: 2 romai, 476 gör. kath., 12 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templommal, nagy erdővel s régi puszta várral. F. u. Draveczky.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. A 20. század első felében gőzfűrész üzemelt a községben. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 485, többségben szlovák lakosa volt, jelentős ruszin és német kisebbséggel.

2001-ben 408 lakosa volt.

2011-ben 385 lakosából 343 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu határában, a 403 méter magas Várhegyen láthatók Tiba várának csekély maradványai.
  • Görögkatolikus temploma 1844-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]