Felsőnémeti
| Felsőnémeti (Vyšné Nemecké) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1405 | ||
| Polgármester | Jozef Danko | ||
| Irányítószám | 072 51 (pošta Krčava) | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 238 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 132 m | ||
| Terület | 4,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 39′ 40″, k. h. 22° 15′ 49″48.661111°N 22.263611°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 40″, k. h. 22° 15′ 49″48.661111°N 22.263611°E | |||
| Felsőnémeti weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőnémeti témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőnémeti (szlovákul: Vyšné Nemecké) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagymihálytól 30 km-re délkeletre, az ukrán határ mellett fekszik. Közúti határátkelőhely Ungvár felé.
Története
[szerkesztés]1405-ben említik először.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Németi. Két falu Ungvár várm. Alsónak földes Urai több Uraságok, melly fekszik Jenkének szomszédságában, és annak filiája, Felsőnek pedig Horvát Uraság, ez 1/4 mértföldnyire fekszik a’ másiktól, lakosai külömbfélék, határbéli földgyeik jók, vagyonnyaik jelesek, el adásra alkalmatos módgyok van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó- és Felső-Némethi, két tót-orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Ungvárhoz északra 3/4 mfdnyire, az első 191 romai, 51 g. kath., 4 ref., 9 zsidó lak., a második 64 rom., 170 g. kath. , 18 zsidó lak., g. kath. paroch. templommal. Az elsőnek f. u. Pongrácz, Tomcsányi, Diószeghy stb. a másodiknak b. Horváth s. m.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 211 | 246 | 242 | 238 |
| Különbség | +16,58 % | -1,62 % | -1,65 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 244 | 238 |
| Eltérés | -2,45 % |
1910-ben 295, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2003-ban 249 lakosa volt.
2011-ben 245 lakosából 227 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Štefan Papp (1917–1990) görögkatolikus pap, történész, író.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus templomát 1810-ben építették barokk-klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) | ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Kassai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
