Porosztó
| Porosztó (Porostov) | |||
 | |||
| A görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1412 | ||
| Polgármester | Miroslav Hreščák | ||
| Irányítószám | 072 55 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 189 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 109 m | ||
| Terület | 7,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″48.697222°N 22.177778°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″48.697222°N 22.177778°E | |||
| Porosztó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Porosztó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Porosztó (szlovákul: Porostov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szobránctól 5 km-re délre, a Szobránc-patak bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1412-ben „Porosthohaza” néven említik először, a tibai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 31 portája volt. 1437-ben „Porozlohaza a n. Jakabhaza” néven szerepel. A 18. század elejére majdnem elnéptelenedett, 1715-ben 9 háztartása volt.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „POROSZTÓ. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Sobrántzhoz 3/4 mértföldnyire, határjának jó minéműségeihez képest, első osztálybéli.”[2]
1828-ban 45 házában 436 lakos élt. A 19. században a Tomcsányi család birtoka volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Porosztó, orosz-tót f., Ungh vmegyében, ut. p. Szobránczhoz délre 1 órányira: 47 romai, 308 g. kath., 54 ref., 45 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Termékeny róna határ. F. u. Szemere, Viczmándy, Gyöngyösy és Pribék örökösök.”[3]
1870 és 1880 között sokan költöztek el a faluból. Lakói földművesek, állattartók, erdei munkások voltak. A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 233 | 231 | 213 | 189 |
| Különbség | -0,85 % | -7,79 % | -11,26 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 192 | 189 |
| Eltérés | -1,56 % |
1910-ben 523, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 233 lakosa volt.
2011-ben 208 lakosából 205 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1868-ban épült neoklasszicista stílusban. 1935-ben felújították.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Porosztó Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2013. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) | ||
|  | |
