Porosztó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Porosztó (Porostov)
A görögkatolikus templom
A görögkatolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rang község
Első írásos említés 1412
Polgármester Miroslav Hreščák
Irányítószám 072 55
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség207 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Terület7,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Porosztó (Szlovákia)
Porosztó
Porosztó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″
Porosztó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Porosztó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Porosztó (szlovákul: Porostov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 5 km-re délre, a Szobránc-patak bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1412-ben „Porosthohaza” néven említik először, a tibai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 31 portája volt. 1437-ben „Porozlohaza a n. Jakabhaza” néven szerepel. A 18. század elejére majdnem elnéptelenedett, 1715-ben 9 háztartása volt.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „POROSZTÓ. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Sobrántzhoz 3/4 mértföldnyire, határjának jó minéműségeihez képest, első osztálybéli.[2]

1828-ban 45 házában 436 lakos élt. A 19. században a Tomcsányi család birtoka volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Porosztó, orosz-tót f., Ungh vmegyében, ut. p. Szobránczhoz délre 1 órányira: 47 romai, 308 g. kath., 54 ref., 45 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Termékeny róna határ. F. u. Szemere, Viczmándy, Gyöngyösy és Pribék örökösök.”[3]

1870 és 1880 között sokan költöztek el a faluból. Lakói földművesek, állattartók, erdei munkások voltak. A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 523, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 233 lakosa volt.

2011-ben 208 lakosából 205 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1868-ban épült neoklasszicista stílusban. 1935-ben megújították.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]