Porosztó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Porosztó (Porostov)
A görög katolikus templom
A görög katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Szobránci
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1412
Polgármester Miroslav Hreščák
Irányítószám 072 55
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség 208 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 109 m
Terület 7,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Porosztó (Szlovákia)
Porosztó
Porosztó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″
Porosztó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Porosztó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Porosztó (szlovákul: Porostov) község Szlovákiában a Kassai kerület Szobránci járásában. 2011-ben 208 lakosából 205 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 5 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

1412-ben "Porosthohaza" néven említik először, a tibai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 31 portája volt. 1437-ben "Porozlohaza a n. Jakabhaza" néven szerepel. A 18. század elejére majdnem elnéptelenedett, 1715-ben 9 háztartása volt. 1828-ban 45 házában 436 lakos élt. A 19. században a Tomcsányi család birtoka volt. 1870 és 1880 között sokan költöztek el a faluból. Lakói földművesek, állattartók, erdei munkások voltak.

Vályi András szerint „POROSZTÓ. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Sobrántzhoz 3/4 mértföldnyire, határjának jó minéműségeihez képest, első osztálybéli.” [2]

Fényes Elek szerint „Porosztó, orosz-tót f., Ungh vmegyében, ut. p. Szobránczhoz délre 1 órányira: 47 romai, 308 g. kath., 54 ref., 45 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Termékeny róna határ. F. u. Szemere, Viczmándy, Gyöngyösy és Pribék örökösök.” [3]

1910-ben 523, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

2001-ben 233 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1868-ban épült neoklasszicista stílusban. 1935-ben megújították.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]