Vályi András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vályi András
Született 1764. november 30.
Miskolc
Elhunyt 1801. december 2. (37 évesen)
Pest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása statisztikus,
földrajztudós,
pedagógus

Vályi András, másként: Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30.Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a Pesti Egyetemen a magyar nyelv első tanára.

Élete[szerkesztés]

Iskoláit Miskolcon és Lőcsén végezte, közben több nyugati nyelvet is megtanult. Lőcsén 1784-ben tanítónak nevezték ki, ott ismerte meg őt Kazinczy Ferenc, akinek segítségével később Kassán a nemzeti iskola tanítója lett. Megismerkedett több ottani irodalmárral és maga is írni kezdett, műfordítással foglalkozott; két munkáját Kazinczy is megjelentette Orpheusában. 1789 végén Kazinczy saját munkatársává, a kassai tankerület egyik visitatorává, azaz segéd-tanfelügyelőjévé neveztette ki.[1]

II. József halála után a protestáns Vályi is elvesztette állását. Miután áttért a római katolikus hitre, – Kazinczy megfogalmazása szerint, aki megtartotta protestáns hitét: „Batthyány cardinalis [hercegprímás] védelme alatt” –,[2] 1791-ben a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanárává nevezték ki, ezt az állását haláláig töltötte be. Vályit, 1792. április 26-ától a kassai kerület volt iskolafelügyelőjét június 6-án ünnepélyesen beiktatták. A tanítás tervét felsőbb rendelet folytán Vályi készítette; fizetését 1797-ben 600 forintról 800-ra emelték. Élete utolsó évének nyarán beutazta az országot, végiglátogatta a városokat, várakat és azokról rajzokat készített főműve számára.

Munkássága[szerkesztés]

Magyar Országnak leírása, az I. kötet címlapja
  • Pedagógiai szempontból fontosabb munkái:
    • Beszéd a nemzeti nevelésről (1791)
    • A magyar nyelv gyakorlati tanítása és tanulása (1792)
    • Introductio in linguam hungaricam (1793)
    • A magyar nyelvnek könnyen és hasznosan lehető megtanulására vezető rövid ösvény (1793)
A pesti egyetem tanáraként két könyvet írt a kezdők, illetve a „…rövid ösvény”-t a haladók számára. Ezek nem szorosan vett nyelvtankönyvek, hanem a nyelv tanításának és tanulásának gyakorlatát segítették elő. Lényegében tehát Vályi munkái a magyar nyelv oktatásának első módszertani könyveiként értékelhetők.
  • Legnagyobb, forrásértékű munkája egy háromkötetes helytörténeti mű, a Magyar Országnak leírása, mely a legelső magyar nyelven megjelent betűrendes helységnévtár. A három vaskos kötetben a korabeli Magyarország több mint 12 500 települését sorolja fel. A róluk szóló rövid leírásokban ismerteti legfontosabb gazdasági és népességi adataikat. A nagyobb városok esetében részletesebb történeti áttekintést is ad. A mű kötetei Budán 1796 és 1799 között jelentek meg. (Online)
  • Pesten 1798-ban adta ki Magyar országnak földképe című munkáját, egy magyar nyelvű országtérképet.

Költeményt írt az Orpheusba (1790. I. 2.), cikke (u. ott, I. 4. A népesítésről).

Vályi András főművének hasonmás kiadását a szlovákiai Méry Ratio Kiadó jelentette meg 2003-ban.

Munkái[szerkesztés]

  • Az újj tanítás módja és a levél iró. Kassa, 1789.
  • A norma és a levél író, az az: A nemzeti oskolák mivolta, tulajdonsága, érdeme, haszna, a nemzeti tanítók megkívántató tehetségei, normális tanítás módja; a különbféle levelek nemeire fel-segéllő szabások, példákkal világosítva: utasító levelek, vagy assignatiok, quietantiák, recepisszék, tört-levelek, testamentomok irására vezető rövid utmutatás. U. ott, 1789.
  • Keresztény érzékenységei. Wieland munkái közül. U. ott, 1789. és 1791. (Wályi K. András aláírással).
  • A magyar nyelvnek hathatósságáról mondott beszéd. Pest, 1791.
  • Beszéd a nemzeti nevelésről. U. ott, 1791.
  • A felséges magyar hazához. I. A magyar tanitószékek hathatósabb előmeneteléért, II. A pesti magyar társaságot megerősitő királyi privilegiumnak meg nyerhetését eszközlő közben vetésért. Hely és év n. (Az országgyűléshez intézett kérvénye 1791. máj. 31-ről).
  • A magyar nyelv gyakorlati tanításának és tanulásának alapvonalai erre a célra készített táblázattal. (Hely és évszám nélkül) (1792)[3][4]
  • A magyar nyelvnek könnyen és hasznosan lehető megtanulására vezető rövid ösvény. Avagy sokféle gyakorlások példái a könyvszerzők példáiból. Pest, 1793. (Latinul és németül is megjelent).
  • Tárogató síp, a vagy olly hajdani magyar nemzeti musikának neme, melly által a régi magyarok táborozások idején egymást a tsata mezőre öszve-hívták. Budán Szent-György havának 24. napján 1797. eszt. (Buda. Névtelenül).
  • Magyar országnak leírása. Mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták, uradalmak, fábrikák, kutak, hámorok, savanyú és orvosló vízek, fürdőházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollételek, földes urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbeli tulajdonságaik, a betűknek rendgyek szerént feltaláltatnak. Buda, 1796-99. Három kötet. (Három arczk. Ezen földrajzi szótárával vetette meg alapját az ország részletes ismeretének). (Online)
  • Magyar-országnak földképe, melly az edig készült mappákból lehetőképen megjobbítva kibocsáttatott. Pest, 1798.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kazinczy Ferenc.szerk.: Szauder Mária: Kazinczy Ferenc művei II. Levelek. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 20–22., 760. o. ISBN 9631514102 II. kötet. (1979)  Aranka Györgynek 1789. dec. 20-án írott levél; és Szauder Mária jegyzete.
  2. Kazinczy Ferenc.szerk.: dr. Busa Margit: Kazinczy Ferenc utazásai. Budapest–Miskolc: Széphalom Könyvműhely–Felsőmagyarország Kiadó, 31. o (1995). ISBN 963-8277-59-9 
  3. A kis kötet névtelenül jelent meg. Szinnyei József nem is tünteti föl Vályi munkái között, Batizi László sem tud róla. Petrik Géza viszont Vályi munkái között tartja számon őket, de a Fundamenta, illetőleg a Grundlinien címek alatt írja le adataikat, a mellékletet ennélfogva az utóbbi tartozékaként tüntetve fel.
  4. Éder Zoltán: Túl a Dunatájon. Vályi András, a magyar nyelv tanára. tankonyvtar.hu, 2014. augusztus 14. (Hozzáférés: 2017. június 28.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]