Vadászfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vadászfalva (Beňatina)
Benatinsky travertin.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rang község
Első írásos említés 1333
Polgármester Štefan Minčák
Irányítószám 072 64
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség186 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
Terület18,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vadászfalva (Szlovákia)
Vadászfalva
Vadászfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 22° 19′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 22° 19′ 20″
Vadászfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadászfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vadászfalva (1899-ig Benetine, szlovákul: Beňatina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 16 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett, a néhai Ung és Zemplén vármegyék határán található.

Története[szerkesztés]

A települést a 14. században, a vlach jog alapján alapították a tibai váruradalom területén. 1333-ban említik először. Magyar nevét bőséges vadállományáról kapta, szlovák neve pedig eredetileg pataknév volt. Régi görögkatolikus temploma a 16. század második felében valószínűleg már állt. 1715-ben 12 jobbágy háztartása volt. 1720-ban 21 a háztartások száma.

A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BENETINE. Benetzina. Tót falu Ungvár Vármegyében, birtokosai többnyire ó hitűek, fekszik Tybéhez nem meszsze, mellynek filiája, határja soványas, harmadik Osztálybéli.[2]

1828-ban 36 házában 284 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Benetine, (Benyatine), orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Szobránczhoz nyugot-északra 2 mfdnyire: 2 r., 245 g. kath., 29 zsidó lak. Hegyes, sovány határ. Szép erdő. Fürész és más malmok. F. u. Viczmándy és a Fekete örökösök.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 405, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 261 lakosa volt.

2011-ben 199 lakosából 165 szlovák és 24 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1850-ben épült.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1732. november 14-én Bacsinszky András ungvári püspök, munkácsi kanonok.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]