Vadászfalva
| Vadászfalva (Beňatina) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1333 | ||
| Polgármester | Štefan Minčák | ||
| Irányítószám | 072 64 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 168 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 406 m | ||
| Terület | 18,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 48′ 33″, k. h. 22° 19′ 35″48.809167°N 22.326389°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 33″, k. h. 22° 19′ 35″48.809167°N 22.326389°E | |||
| Vadászfalva weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vadászfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vadászfalva (1899-ig Benetine, szlovákul: Beňatina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szobránctól 16 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett, a néhai Ung és Zemplén vármegyék határán található.
Története
[szerkesztés]A települést a 14. században, a vlach jog alapján alapították a tibai váruradalom területén. 1333-ban említik először. Magyar nevét bőséges vadállományáról kapta, szlovák neve pedig eredetileg pataknév volt. Régi görögkatolikus temploma a 16. század második felében valószínűleg már állt. 1715-ben 12 jobbágy háztartása volt. 1720-ban 21 a háztartások száma.
A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BENETINE. Benetzina. Tót falu Ungvár Vármegyében, birtokosai többnyire ó hitűek, fekszik Tybéhez nem meszsze, mellynek filiája, határja soványas, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 36 házában 284 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Benetine, (Benyatine), orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Szobránczhoz nyugot-északra 2 mfdnyire: 2 r., 245 g. kath., 29 zsidó lak. Hegyes, sovány határ. Szép erdő. Fürész és más malmok. F. u. Viczmándy és a Fekete örökösök.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 300 | 257 | 197 | 168 |
| Különbség | -14,33 % | -23,34 % | -14,72 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 170 | 168 |
| Eltérés | -1,17 % |
1910-ben 405, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német anyanyelvű kisebbséggel.
2001-ben 261 lakosa volt.
2011-ben 199 lakosából 165 szlovák és 24 ruszin volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1732-ben Bacsinszky András ungvári görögkatolikus püspök, munkácsi kanonok.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1850-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Vadászfalva Szlovákia térképén
- Eobec.sk
A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) | ||
|  | |
