Vadászfalva
| Vadászfalva (Beňatina) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Szobránci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1333 |
| Polgármester | Štefan Minčák |
| Irányítószám | 072 64 |
| Körzethívószám | 056 |
| Forgalmi rendszám | SO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 186 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 406 m |
| Terület | 18,64 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vadászfalva
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 22° 19′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 22° 19′ 20″ | |
| Vadászfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vadászfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vadászfalva (1899-ig Benetine, szlovákul: Beňatina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Szobránctól 16 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett, a néhai Ung és Zemplén vármegyék határán található.
Története[szerkesztés]
A települést a 14. században, a vlach jog alapján alapították a tibai váruradalom területén. 1333-ban említik először. Magyar nevét bőséges vadállományáról kapta, szlovák neve pedig eredetileg pataknév volt. Régi görögkatolikus temploma a 16. század második felében valószínűleg már állt. 1715-ben 12 jobbágy háztartása volt. 1720-ban 21 a háztartások száma.
A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BENETINE. Benetzina. Tót falu Ungvár Vármegyében, birtokosai többnyire ó hitűek, fekszik Tybéhez nem meszsze, mellynek filiája, határja soványas, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 36 házában 284 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Benetine, (Benyatine), orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Szobránczhoz nyugot-északra 2 mfdnyire: 2 r., 245 g. kath., 29 zsidó lak. Hegyes, sovány határ. Szép erdő. Fürész és más malmok. F. u. Viczmándy és a Fekete örökösök.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 405, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 261 lakosa volt.
2011-ben 199 lakosából 165 szlovák és 24 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1850-ben épült.
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született 1732. november 14-én Bacsinszky András ungvári püspök, munkácsi kanonok.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
