Nagygereblyés
Nagygereblyés (Ruský Hrabovec) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Kassai |
Járás | Szobránci |
Rang | község |
Első írásos említés | 1567 |
Polgármester | Juraj Cinkanič |
Irányítószám | 072 64 |
Körzethívószám | 056 |
Forgalmi rendszám | SO |
Népesség | |
Teljes népesség | 303 fő (2017. dec. 31.)[1] |
Népsűrűség | 19 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 274 m |
Terület | 16,82 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 22° 21′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 22° 21′ 10″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagygereblyés (1899-ig Orosz-Hrabócz, szlovákul: Ruský Hrabovec) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Szobránctól 18 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
1567-ben említik először, amikor a vlach jog alapján ruszinokkal telepítették be. A közepes nagyságú települések közé tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Hrabócz. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura B. Vécsey Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik nap kel. Orosz Bisztrához 1, nap ny. Dubrova Sumgoczeczel öszve kaptsoltt helységekhez 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, hegyes, követses, sovány, a’ földgye többnyire zabot terem; középszerűen árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt, erdője elég van, piatzok Ungváron, és Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz-Hrabocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil. 503 g. kath., 17 zsidó lak., g. kath. paroch. templommal, 515 hold szántófölddel, hegyes határral. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Homonna (fiók).”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagygereblyés, azelőtt Oroszhrabócz. Ung vármegye határán fekvő ruthén kisközség, 84 házzal s 736, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. Hagyomány szerint hajdan a község a Szteski nevű dűlő helyén állott s a neve Stezsna volt. Állítólag a tatárjáráskor pusztult el. Újabb nyomait csak 1588-ban találjuk, a mikor a Malikóczy Gábor és Miklós birtoka. 1714-ben Klobusitzky István volt a földesura, később azután a Tomsics család, majd az Isépyek bírták s most özv. Isépy Tamásnénak van itt nagyobb birtoka. Itt is pusztított 1663-ban a pestis. Az itteni gőzfűrész egy bécsi czég tulajdona. Gör. kath. temploma 1836-ban épült.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 715-en, többségében ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 385 lakosa volt.
2011-ben 327 lakosából 196 szlovák és 110 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
Görögkatolikus temploma 1838-ban épült.
További információk[szerkesztés]
- Községinfó
- Nagygereblyés Szlovákia térképén
- Fotógaléria
- E-obce.sk
- A nagygereblyési görögkatolikus plébánia
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség