Borovszky Samu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Borovszky Samu
Borovszky Samu.jpg
Született 1860. október 25.
Bácsordas
Elhunyt 1912. április 24. (51 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Fábián Zsófia
Foglalkozása történész
A Wikimédia Commons tartalmaz Borovszky Samu témájú médiaállományokat.
Borovszky Samu sírja Budapesten a Fiumei úti temetőben
Borovszky Samu sírjának felirata

Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25.Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.

Élete[szerkesztés]

A német többségű Bácsordason született régi evangélikus nemesi családban. Édesapja, adamóci és vittenci Borovszky Pál (1826–1891) a Duna-szabályozási munkálatok mérnöke.[1] 1870-ben Nagyszalontára költöztek, ahol Samu elkezdte gimnáziumi tanulmányait, majd 1873-tól a békési iskolában folytatta. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 18791883 közt a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt és ösztöndíjban is részesült.

1880-tól Lukács Móric titkára, 1882-től Lónyay Menyhértnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének titkára lett. 1884-ben akadémiai irattárnokká léptették elő. 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmányának, 1899-től pedig az Akadémia levelező tagja lett.

Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (18961914) című sorozat I–IV. kötetét. Ő volt A Nagy Francia Forradalom és Napoleon című, több kötetes mű szerkesztője is.[2] 19091912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korával, a magyar őstörténettel foglalkozott, a finnugor nyelvrokonság kutatója volt.

Művei[szerkesztés]

Magyarország vármegyéi és városai sorozat[szerkesztés]

Hont vármegye és Selmecbánya – könyvborító

Közreműködésével készült el a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 26 részéből 25. Halála miatt nem vett részt a Somogy kötet szerkesztésében. A sorozat a rendszerváltás környékén reprint kiadásban is megjelent. A sorozatot később több bírálat is érte főként üzleti jellegű, sorozatgyártású volta miatt,[3] mégis az idők folyamán megkerülhetetlen alapmunkává vált, mivel a korban hasonló monográfia vállalkozások csak elvétve születtek.

A sorozat kötetei a megjelenésük sorrendjében:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kozák Péter, Névpont.hu: Borovszky Samu, adamóczi és vittenczi
  2. A mű szerzőinek és szerkesztőjének adatai a WorldCat oldalán.
  3. Mályusz Elemér 1929: Falutörténet. Magyar Szemle VI/I/22, 174-179. (In: 2003 Klió szolgálatában - Válogatott történelmi tanulmányok. Budapest, 518)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség [1]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
  • Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Győri Városi Könyvtár. 1999. ISBN 9630371278
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
  • Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993
  • Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940 (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I–III. Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003.
  • Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság (1911–1935) 
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.  
  • Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.  
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8