Borovszky Samu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dr. adamóci és vittenci Borovszky Samu
Borovszky Samu.jpg
Született 1860. október 25.
Bácsordas
Elhunyt 1912. április 24. (51 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Fábián Zsófia
Foglalkozása történész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dr. adamóci és vittenci Borovszky Samu témájú médiaállományokat.

Dr. adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25.Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.

Élete[szerkesztés]

A német többségű Bácsordason született régi evangélikus nemesi családban. Édesapja, adamóci és vittenci Borovszky Pál (18261891) a Duna-szabályozási munkálatok mérnöke.[1] 1870-ben Nagyszalontára költöztek, ahol Samu elkezdte gimnáziumi tanulmányait, majd 1873-tól a békési iskolában folytatta. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 18791883 közt a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt és ösztöndíjban is részesült.

1880-tól Lukács Móric titkára, 1882-től Lónyay Menyhértnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének titkára lett. 1884-ben akadémiai irattárnokká léptették elő. 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmányának, 1899-től pedig az Akadémia levelező tagja lett.

Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (18961914) című sorozat I–IV. kötetét. 19091912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korával, a magyar őstörténettel foglalkozott, a finnugor nyelvrokonság kutatója volt.

Művei[szerkesztés]

Magyarország vármegyéi és városai sorozat[szerkesztés]

Hont vármegye és Selmecbánya – könyvborító

Közreműködésével készült el a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 26 részéből 25. Halála miatt nem vett részt a Somogy kötet szerkesztésében. A sorozat a rendszerváltás környékén reprint kiadásban is megjelent. A sorozatot később több bírálat is érte főként üzleti jellegű, sorozatgyártású volta miatt,[2] mégis az idők folyamán megkerülhetetlen alapmunkává vált, mivel a korban hasonló monográfia vállalkozások csak elvétve születtek.

A sorozat kötetei a megjelentésük sorrendjében:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. net.hu Borovszky Samu, adamóczi és vittenczi
  2. Mályusz Elemér 1929: Falutörténet. Magyar Szemle VI/I/22, 174-179. (In: 2003 Klió szolgálatában - Válogatott történelmi tanulmányok. Budapest, 518)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyarország vármegyéi és városai, MEK
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932
  • Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
  • Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993
  • Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940 (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 9637030158