Bars vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bars vármegye
Bars vármegye címere
Bars vármegye címere

Ország Magyar Királyság
Központ Aranyosmarót
Népesség
Népesség 179 312 (1910)
Nemzetiségek magyarok, szlovákok
Földrajzi adatok
Terület 2 724  km2
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bars vármegye témájú médiaállományokat.
Bars vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében. Székhelye az 1700-as évektől Aranyosmarót volt. A vármegye területe jelenleg Szlovákia része.

Földrajz[szerkesztés]

Bars vármegye területét északon Nyitra és Turóc vármegyék, keleten Zólyom és Hont vármegyék, délen Komárom és Esztergom vármegyék, nyugaton pedig Nyitra vármegye határolja. A vármegye északnyugati részét magas hegységek, déli részét pedig síkságok fedik. Legfontosabb folyója a Garam.

Történelem[szerkesztés]

Bars vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Barsvár központtal valószínűleg a Miskolc-Bés nemzetség birtokain.[1] Bars várát először 1075-ben említi okirat Borsu néven, a megye róla kapta nevét. A kővár felépítése előtt állt itt egy palánkvár is. 1240-ben IV. Béla a váraljai településnek városi rangot adott. 1918-ban Csehszlovákia része lett, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban. A vármegye utolsó magyar alispánja, dr. persei Persay Ferenc (1854-1937), rendet tett a zűrzavaros Tanácsköztársaság után, a vármegye védelme szervezésében jeleskedett, és nagy szerepet töltött később a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája igen aktív tagjaként.

Az I. bécsi döntés 1938-ban Bars vármegye területének déli részét Magyarországnak ítélte. Ekkor ez a megyetöredéket Bars és Hont k.e.e. vármegye néven, Léva székhellyel összevonták Hont vármegyével, melynek egyik része addig Magyarországhoz tartozott Nógrád és Hont k.e.e. vármegye keretei között, másik részét ugyanekkor csatolták Magyarországhoz.

A második világháború után a bécsi döntések érvényüket veszítették, visszaálltak az 1938 előtti határok.

Szlovákia függetlenné válása, 1993 óta az egykori Bars vármegye területe ennek része, és az 1996-os közigazgatási reform óta részben a Nyitrai kerülethez, részben a Besztercebányai kerülethez tartozik.

Lakosság[szerkesztés]

A lakosság száma 1880-ban 142 691 volt. Közülük 42 118 magyar (29,52%), 16 863 német (11,82%), 79 108 szlovák (55,44%), 381 egyéb anyanyelvű volt.

A vármegyének 1910-ben 179.312 lakosa volt, ebből:

nemzetiségű volt.

Közigazgatás[szerkesztés]

Bars vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

Bars vármegye öt járásra volt felosztva 1910-ben:

A megyében három rendezett tanácsú város volt:

Ispánok[szerkesztés]

  • Ottmar (1124-1129)
  • Péter (1156)
  • György (1156)
  • Moch (1208)
  • Rudolf (1214)
  • Hanno (1219)
  • Simon (1221)
  • Péter (1226)
  • Lukács (1229-1230)
  • Gyet fia Gyet (1236-1240)
  • Verner (1246)
  • Henrich Preussel (1264)
  • Dénes fia Herrand (1274)
  • Joákim (1275)
  • Máté fia István a Csák nemzetségből (1275-1276)
  • Simon (1277)
  • Pál (1279)
  • Hont-Pázmány Dömötör (1280-1282)
  • János (1281)
  • Gergely (1291)
  • Hont-Pázmány Tamás (1295)
  • Ákos (1299)
  • Benedek (1299)
  • Hont-Pázmány Tamás (1300)
  • András (1307)
  • Aba Tamás (1310-1319)
  • Gyula Kistapolcsányról (1319-1321)
  • Beche Imre (1321-1333)
  • Veszős, Beche Imre fia (1334)
  • Töttös, Beche Imre fia (1335-1343)
  • Miklós, Aba Tamás fia (1346)
  • Konth Miklós (1347)
  • László, Ratold Lőrinc fia (1349-1360)
  • Újlaki Miklós (1368)
  • János (1369)
  • Simonyi István mester (1375)
  • István (1381)
  • Lévai Zsigmond (1396-1400)
  • Szobonya Miklós (1401)
  • Lévai Cseh Péter (1401-1436)
  • Lévai László (1443-1453)
  • Országh Miklós (1474-1483)
  • Forgách Péter (1490-1503)
  • Lévai Zsigmond (1503-1526)
  • Dóczy Zsigmond (1526)
  • Lévai Zsigmond (1527-1529)
  • Forgách Ferenc (1531)
  • Forgách György (1537)
  • Lévai Gábor (1538-1542)
  • Telekessy Imre (1554)
  • Thuri György (1556-1558)
  • Dobó István (1558-1569)
  • Dobó Ferenc (1585-1603)
  • Dóczy András (1604-1626)
  • Forgách Miklós (1626-1636)
  • Forgách Ferenc (1636-1647)
  • Lippay Gáspár (1650-1652)
  • Lippay György esztergomi érsek (1653-1657)
  • Lippay János (1653-1657)
  • Szelepcsényi György esztergomi érsek (1680-1685)
  • Erdődy György (1686-1713)
  • Erdődy György (1713-1758)
  • Koller Ferenc (1759-1785)
  • Ürményi József (1785-1787)
  • Prónay Gábor (1787-1788)
  • Korompai Brunswick Antal (1788-1795)
  • Almássy Ignác (1796-1812)
  • Berényi Gábor (1812-1823)
  • Keglevich János (1823-1825)
  • Majthényi László (1839-1848)
  • Necpáli Justh József (1848)
  • Majthényi László (1849)
  • Boronkay Lajos (1849)
  • Névery Miksa (1849)
  • Mártonffy Dénes (1849-1852)
  • Mednyánszky Géza (1852-1856)
  • Reisz József (1856-1857)
  • Erdődy Pálffy István (1857-1859)
  • Tarnóczy Kázmér (1860-1861)
  • Majthényi Ágoston (1862-1865)
  • Majthényi László (1865-1866)
  • Rainer Pál (1867-1871)
  • Migazzi Vilmos (1871-1875)
  • Mailáth István (1875-1889)
  • Kazy János (1889)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bars vármegye témájú médiaállományokat.