Bars vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bars vármegye
Bars vármegye címere
Bars vármegye címere

Ország Magyar Királyság
Központ Aranyosmarót
Népesség
Népesség 179 312 (1910)
Nemzetiségek magyarok, szlovákok
Földrajzi adatok
Terület2 724  km2
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bars vármegye témájú médiaállományokat.
Bars vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében. Székhelye az 1700-as évektől Aranyosmarót volt. A vármegye területe jelenleg Szlovákia része.

Földrajz[szerkesztés]

Bars vármegye területét északon Nyitra és Turóc vármegyék, keleten Zólyom és Hont vármegyék, délen Komárom és Esztergom vármegyék, nyugaton pedig Nyitra vármegye határolja. A vármegye északnyugati részét magas hegységek, déli részét pedig síkságok fedik. Legfontosabb folyója a Garam.

Történelem[szerkesztés]

Bars vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Barsvár központtal valószínűleg a Miskolc-Bés nemzetség birtokain.[1] Bars várát először 1075-ben említi okirat Borsu néven, a megye róla kapta nevét. A kővár felépítése előtt állt itt egy palánkvár is. 1240-ben IV. Béla a váraljai településnek városi rangot adott. 1918-ban Csehszlovákia része lett, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban. A vármegye utolsó magyar alispánja, dr. persei Persay Ferenc (1854-1937), rendet tett a zűrzavaros Tanácsköztársaság után, a vármegye védelme szervezésében jeleskedett, és nagy szerepet töltött később a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája igen aktív tagjaként.

Az I. bécsi döntés 1938-ban Bars vármegye területének déli részét Magyarországnak ítélte. Ekkor ez a megyetöredéket Bars és Hont k.e.e. vármegye néven, Léva székhellyel összevonták Hont vármegyével, melynek egyik része addig Magyarországhoz tartozott Nógrád és Hont k.e.e. vármegye keretei között, másik részét ugyanekkor csatolták Magyarországhoz.

A második világháború után a bécsi döntések érvényüket veszítették, visszaálltak az 1938 előtti határok.

Szlovákia függetlenné válása, 1993 óta az egykori Bars vármegye területe ennek része, és az 1996-os közigazgatási reform óta részben a Nyitrai kerülethez, részben a Besztercebányai kerülethez tartozik.

Lakosság[szerkesztés]

A lakosság száma 1880-ban 142 691 volt. Közülük 42 118 magyar (29,52%), 16 863 német (11,82%), 79 108 szlovák (55,44%), 381 egyéb anyanyelvű volt.

A vármegyének 1910-ben 179.312 lakosa volt, ebből:

nemzetiségű volt.

Közigazgatás[szerkesztés]

Bars vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

Bars vármegye öt járásra volt felosztva 1910-ben:

A megyében három rendezett tanácsú város volt:

Ispánok[szerkesztés]

  • Ottmar (1124-1129)
  • Péter (1156)
  • György (1156)
  • Moch (1208)
  • Rudolf (1214)
  • Hanno (1219)
  • Simon (1221)
  • Péter (1226)
  • Lukács (1229-1230)
  • Gyet fia Gyet (1236-1240)
  • Verner (1246)
  • Henrich Preussel (1264)
  • Dénes fia Herrand (1274)
  • Joákim (1275)
  • Máté fia István a Csák nemzetségből (1275-1276)
  • Simon (1277)
  • Pál (1279)
  • Hont-Pázmány Dömötör (1280-1282)
  • János (1281)
  • Gergely (1291)
  • Hont-Pázmány Tamás (1295)
  • Ákos (1299)
  • Benedek (1299)
  • Hont-Pázmány Tamás (1300)
  • András (1307)
  • Aba Tamás (1310-1319)
  • Gyula Kistapolcsányról (1319-1321)
  • Beche Imre (1321-1333)
  • Veszős, Beche Imre fia (1334)
  • Töttös, Beche Imre fia (1335-1343)
  • Miklós, Aba Tamás fia (1346)
  • Konth Miklós (1347)
  • László, Ratold Lőrinc fia (1349-1360)
  • Újlaki Miklós (1368)
  • János (1369)
  • Simonyi István mester (1375)
  • István (1381)
  • Lévai Zsigmond (1396-1400)
  • Szobonya Miklós (1401)
  • Lévai Cseh Péter (1401-1436)
  • Lévai László (1443-1453)
  • Országh Miklós (1474-1483)
  • Forgách Péter (1490-1503)
  • Lévai Zsigmond (1503-1526)
  • Dóczy Zsigmond (1526)
  • Lévai Zsigmond (1527-1529)
  • Forgách Ferenc (1531)
  • Forgách György (1537)
  • Lévai Gábor (1538-1542)
  • Telekessy Imre (1554)
  • Thuri György (1556-1558)
  • Dobó István (1558-1569)
  • Dobó Ferenc (1585-1603)
  • Dóczy András (1604-1626)
  • Forgách Miklós (1626-1636)
  • Forgách Ferenc (1636-1647)
  • Lippay Gáspár (1650-1652)
  • Lippay György esztergomi érsek (1653-1657)
  • Lippay János (1653-1657)
  • Szelepcsényi György esztergomi érsek (1680-1685)
  • Erdődy György (1686-1713)
  • Erdődy György (1713-1758)
  • Koller Ferenc (1759-1785)
  • Ürményi József (1785-1787)
  • Prónay Gábor (1787-1788)
  • Korompai Brunswick Antal (1788-1795)
  • Almássy Ignác (1796-1812)
  • Berényi Gábor (1812-1823)
  • Keglevich János (1823-1825)
  • Majthényi László (1839-1848)
  • Necpáli Justh József (1848)
  • Majthényi László (1849)
  • Boronkay Lajos (1849)
  • Névery Miksa (1849)
  • Mártonffy Dénes (1849-1852)
  • Mednyánszky Géza (1852-1856)
  • Reisz József (1856-1857)
  • Erdődy Pálffy István (1857-1859)
  • Tarnóczy Kázmér (1860-1861)
  • Majthényi Ágoston (1862-1865)
  • Majthényi László (1865-1866)
  • Rainer Pál (1867-1871)
  • Migazzi Vilmos (1871-1875)
  • Mailáth István (1875-1889)
  • Kazy János (1889)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bars vármegye témájú médiaállományokat.