Karácsonyi János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karácsonyi János
Született 1858. december 15.
Gyula, Magyarország
Elhunyt 1929. január 1. (70 évesen)
Nagyvárad, Románia
Foglalkozása történész,
genealógus,
kanonok

Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15.Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, nagyváradi kanonok.

Életútja[szerkesztés]

Karácsonyi János szülei id. Karácsony János (1825-1898)[1] örmény származású szűcsmester és Papp Terézia (1832-1916)[2] voltak. Római katolikus teológiai tanulmányait Budapesten végezte. 1882-ben szentelték pappá. A nagyváradi püspöki líceumban az egyháztörténelem és egyházjog tanára. 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1904-ben rendes tagja lett. 1904–45-ben a budapesti egyetem hittudományi karának tanára, 1905-től nagyváradi kanonok, 1923-tól címzetes püspök és és káptalani nagyprépost volt. 1928-29 között irányította az Erdélyi Katolikus Akadémia alapszabályának összeállítását. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak.

Munkássága[szerkesztés]

A Századok c. budapesti történelmi szakfolyóirat munkatársa, cikkeit közölte a Pásztortűz (1925), a Vakációi Levél (1926-27). Tudásban, módszerben és termékenységben nemzedékének egyik kiemelkedő történetírója.

Tárgyilagos oknyomozással szólt hozzá a magyar és székely eredetkérdés, a honfoglalás, a nemzetségek problémájához vagy középkori okleveleink forráskritikájához, az Árpád-házi királyok birtokviszonyaihoz; a történelmi személyiségek közül Géza fejedelemről, I. István és I. László, valamint Kun László magyar királyokról, az árgyesi püspökség történetéről, Hunyadi Jánosról és II. Rákóczi Ferencről értekezett. Ő döntötte meg véglegesen a Szilveszter-bulla hitelességét.

Művei[szerkesztés]

  • Mese-e vagy valóság? Turul, 8, 1890
  • Magyarország és a nagy nyugati egyházszakadás. Nagyvárad, 1885
  • Szent Gellért élete és művei. Budapest, 1887
  • Békésvármegye története. I-III. Gyula, 1896
  • Oklevélkivonatok a szentmiklósi és óvári gróf Pongrácz család levéltárából. Történelmi Tár, 1896
  • Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ősei. Turul, 15, 1897
  • A báró Wesselényi család eredeti czímere. Turul, 17, 1899
  • Az aranybulla. Budapest, 1899
  • A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. Budapest, 1900–1904
  • Hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Budapest 1902
  • A székelyek eredete és Erdélybe való letelepítése
  • Szent István oklevelei és a Szilveszter-bulla
  • Szent István király élete. Budapest 1904
  • Az első Lónyaiak. Budapest 1904
  • A moldvai csángok eredete 1914 Századok
  • Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad, 1915; Harmadik kiadás. Veszprém, 1929
  • Szent Ferenc rendjének története Magyarországon. I-II., 1922
  • Gróf Mailáth Gusztáv, Erdélyi püspök származása. Kolozsvár 1925

Emlékezete[szerkesztés]

  • Karácsonyi János Honismereti Egyesület (Békéscsaba, 1991–)[3]
  • Névadója a gyulai Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium intézménynek

Irodalom[szerkesztés]

  • W. Gy. [Walter Gyula]: Karácsony János megírta Erdély történetét. Pásztortűz 1928/22.
  • Csánki Dezső: K. J. Századok, Budapest, 1929/1–3. *Enciclopedia istoriografiei românești. Szerk. Ștefan Ștefănescu, 1978. 188.
  • Új Idők lexikona
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]