Tóth Endre (régész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tóth Endre
Született 1944. május 1. (74 éves)
Szombathely
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása régész,
egyetemi oktató

Tóth Endre (Szombathely, 1944. május 1.– ) római korral és középkorral foglalkozó régész a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának nyugalmazott főosztályvezetője.

Tanulmányok[szerkesztés]

1958 és 1962 között a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumba járt, 1963 és 1968 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol régész és történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1969), majd 1971-ben egyetemi doktorátust.[1]

Pályafutás[szerkesztés]

1968 és 1969 között a szombathelyi Savaria Múzeumban dolgozik, majd 1971-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályára kerül. 1975-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Tanszékén tanársegédnek nevezik ki, de 1976-ban visszamegy a Nemzeti Múzeumba. 1983-tól a múzeum Régészeti Könyvtárának főosztályvezetője. Közben a szegedi egyetemen, az ELTE-n és a Pázmányon óraadó.[1] 1999-ben a történelemtudomány kandidátusa lesz, majd 2010-ben az MTA doktora.[2] Kandidátusi értekezését, "Adatok Pannonia történeti földrajzához",[3] nagydoktori értekezését pedig "Studia Valeriana. A dunántúli belső erődök kutatásának eredményei és következményei Valeria tartomány történetében" címmel írja.[4] 2011-ben nyugdíjba vonul a Nemzeti Múzeumból. 2012-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán egyetemi docensnek nevezik ki.[5][6]

Tudományos és közéleti tagságai[szerkesztés]

Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat titkára 1982–1997
Koronabizottság titkára 1993–2002
MTA Régészeti Bizottság, tagság 1992–2002
MTA Pécsi Régészeti Albizottság, tagság 1989 –
Szombathelyi Tudományos Társaság tagja 1999 –
Panniculus Régiségtani Egylet elnöke, Szombathely 1994 –
Archaeologiai Értesítő szerkesztőbizottsági tagság 2000 –[1]

Kutatási területe[szerkesztés]

Pannonia római kori régészete és története; a tartomány késő antik anyagi kultúrája, római epigráfia.
Savaria ókori és koraközépkori régészete és története.
A magyar koronázási jelvények és az uralkodói reprezentáció
Seuso-kincs[7]

Ásatásai[szerkesztés]

1972-1979 a ságvári belső erőd kutatása
1981-1994 az alsóhetényi 4. századi erőd és temető feltárása

Kitüntetések, elismerések[szerkesztés]

1993: Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, Kuzsinszky Bálint-díj
1997: Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, Rómer Flóris emlékérem

Fontosabb publikációi[szerkesztés]

8 könyv, több, mint 170 tanulmány, recenziók és egyéb publicisztikák szerzője. Számos tanulmánya külföldi folyóiratokban jelent meg.

Könyvei[szerkesztés]

  • Porolissum, Das Castellum in Moigrad. Ausgrabung von A. Radnóti, 1943. Bp. 1978. Régészeti Füzetek II: 19, Magyar Nemzeti Múzeum.
  • Római gyűrűk és fibulák Bp. 1985. Múzsák, Évezredek évszázadok kincsei 3.
  • Források Savaria – Szombathely történetéhez a római kortól 1526-ig. Zágorhidi Czigány Balázzsal, Acta Savariensia 9, Szombathely város, Szombathely 1994.
  • Savaria – Szombathely története 1526 - ig, Kiss Gáborral és Zágorhidy Czigány Balázzsal, Szombathely 1998. Szerk. Feiszt György.
  • A magyar koronázási jogar és palást, Szeged, Agapé, 2000.
  • Itineraria Pannonica. Római utak a Dunántúlon; Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2006
  • Studia Valeriana. Az alsóhetényi és ságvári késő római erődök kutatásának eredményei. Dombóvár, Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület, 2009.
  • Lapidarium Savariense. Savaria római feliratos kőemlékei. Savaria 34/2. Szombathely, 2011.
  • A magyar Szent Korona. Királyok és koronázások; Kossuth Bp., 1999, 2000
  • Studia Valeriana. Az alsóhetényi és ságvári késő római erődök kutatásának eredményei; Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület, Dombóvár, 2009 (Helytörténeti sorozat)
  • A magyar koronázási jelvények; Magyar Képek, Veszprém–Bp., 2009
  • A magyar Szent Korona; 3. átd. kiad., Kossuth, Bp., 2015 (angolul és németül is)
  • A Szent Korona; Kossuth, Bp., 2016 (A magyar történelem rejtélyei)

Fontosabb tanulmányai[szerkesztés]

  • A savariai insularendszer rekonstrukciója, Archaeológiai Értesítő 98, 1971, 143-169.
  • A római lakosság-kontinuitás kérdése a Nyugat-Dunántúlon, Savaria 5-6, 1971-1972, 231-241.
  • Late antique imperial palace in Savaria, Acta ArchHung 25, 1973, 117-137.
  • Vigilius episcopus Scaravaciensis, Acta ArchHung 26, 1974, 269-275.
  • La survivance de la population romaine en Pannonie, Alba Regia 15, 1976, 107-120.
  • Römische Gold- und Silbergegenstände mit Inschriften im Ungarischen Nationalmuseum 1. Goldringen. Folia Archaeologica 30, 1979, 157-184.
  • Römische Metallgegenstände mit Inschriften im Ungarischen Nationalmuseum: Instrumenta domestica I. Folia Archaeologica 32, 1981,145-167.
  • A Quinque Basilicae - Quinque Ecclesiae helynevek lokalizálásához és értelmezéséhez, JPMÉ 36, 1981, 101-107.
  • Tetrarchia kori Iovia - Herculia helynévadás Pannoniában? Archaeológiai Értesítő 109, 1982, 55 - 72.
  • Az alsóhetényi 4. századi erőd és temető kutatása 1981-1986. Eredmények és vitás kérdések, Archaeológiai Értesítő 114-115, 1987-88, 22-61.
  • Provincia Valeria Media, Acta ArchHung 41, 1989, 107-226.
  • Die römische Festung von Iovia und ihr Gräberfeld, Antike Welt 20, 1989, 31-39.
  • Templum provinciae in Tác? Specimina Nova, Pécs, 1989, 43-58.
  • A 4-8. századi pannoniai kereszténység forrásairól és a leletek forrásértékérõl, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2, 1990, 17-33.
  • The Seuso Tresaure: a new aproach - a new chapter? The Pannonian connections, Minerva, l, 1990, 4 - 11, Nagy Mihállyal.
  • Das Christentum in Pannonien bis zum 7. Jahrhundert nach den archäologischen Zeugnissen, in Das Christentum im bayrischen Raum, hrsg, E. Boshof-H.Wolff, Wien 1994, 241-272.
  • Ókeresztény ládikaveretek Ságvárról, Fol Arch 44, 1995, 107-149.
  • The Roman Province of Dacia, in: History of Transylvania, Vol. I. New York 2001, Columbia University Press 2001, pp. 17 – 134.
  • Das ungarische Krönungszepter, Folia Arch. 48, 2000, 111-153.
  • Fettich Nándor és Savaria topográfiája, Vasi Szemle 55, 2001, 313-420.
  • A császárkultusz főoltára Pannonia Superiorban, Arch. Ért. 126, 2001, 5-33.
  • Die Steindenkmäler von Bölcske (Beszédes Józseffel és Mráv Zsolttal (Bölcske. Römische Inschriften und Funde, Libelli Archaeologici n.s. II, szerk. Szabó Ádám – Tóth Endre, Budapest 2003, 103-218.
  • A pogány és keresztény Sopianae. A császárkultusz-központ Pannonia Inferiorban, valamint a pogány és keresztény temetkezések elkülönítésének lehetőségéről, Specimina Nova 2005, 49-102.
  • Savaria római topográfiájáról. Vasi Szemle 2008/6.

Jegyzetek[szerkesztés]