Magyar Tudományos Művek Tára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) egy sok célra hasznosítható nemzeti bibliográfiai adatbázis Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata alapján 2009. július 1-jével kezdte meg működését a hazai tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására létrehozott MTMT. A sok célra hasznosítható nemzeti bibliográfiai adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok. Feladata a tudományos teljesítmény mérése. Működését a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontja alapozza meg.

Tudományos publikáció[szerkesztés]

A kutatási eredmények közlésének egyik formája a tudományos publikáció. A tudományos publikáció nyilvánosságra hozott szakmai közösség közreműködésével közzétett új információkat, eredményeket tartalmazó közlemény, vagy újszerű szemlélettel a korábbi tudást feldolgozó, összefoglaló, értékelő, bemutató mű. A tudományos információt közlő kiadvány nyilvános abban az értelemben, hogy a nemzetközi tudományos közösség számára hozzáférhető és ellenőrzött, tehát a tudomány maga alakította szűrőjén keresztül jutott információból származó tudást tartalmaz.[1]

Az MTMT gyökerei[szerkesztés]

A Magyar Tudományos Akadémia 2003-ban vette használatba a Köztestületi Publikációs Adattárat (KPA), ami az MTMT elődjének tekinthető. Az MTA egyéni értékeléséhez (doktori cím, MTA tagválasztás) vezette be a formalizált adatszolgáltatást. Akkoriban az egyetlen elektronikus bibliometriai adatforrás a CD-n elérhető Science Citation Index (SCI) és weben is elérhetővé vált változata, a Web of Science (WoS) volt. További közkeletű forrás a CiteSeer volt, az interneten szüretelő automata és mesterséges intelligencia alapú adatfelismerő, mely a webre kitett teljes szövegű cikkek adatait szedte össze hihetetlen teljesítményekkel – képes volt szkennelt oldalak alapján szerzőket, közleménycímeket és adatokat adatbázisba gyűjteni. Ezt szorította ki később 2004-től a Google Scholar, amely ma már folyamatosan gyűjti a weben található adatokat. Az adatok minőségét azonban nehéz volt szavatolni. Akárhogy is történt a keresés és letöltés, ez nehezen volt reprodukálható, utólag nemigen volt ellenőrizhető, és az eredmény nem is volt egyszerűen összevethető a Köztestületi Publikációs Adattár tartalmával. A KPA-ba bevitel sok munkát jelentett, és a lényegében ellenőrizetlen adatbevitel hitelessége sok kételyt támasztott.[2]

Az MTMT alapító intézményei[szerkesztés]

Az öt alapító intézmény a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), a Magyar Rektori Konferencia (MRK), az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) és az Országos Doktori Tanács (ODT). Az alapítók példáját követve a hazai egyetemek többsége, főiskolák és egészségügyi intézmények is csatlakoztak az MTMT-hez. A folyamatosan bővülő adatbázis lehetővé teszi, hogy egységes szerkezetben legyenek elérhetők a tudományos intézmények összesített, illetve a tudományos kutatók egyéni közleményei és idéző közleményei, megkönnyítve a pályázatok benyújtását és a kutatási teljesítmény értékelését.[3]

Az MTMT-ben részt vevő intézmények[szerkesztés]

Alapító intézmények[szerkesztés]

Társintézmények[szerkesztés]

A közös rendszerből származó előnyök[szerkesztés]

  • Országosan egységes rendszerben vehet részt az intézmény;
  • Fejlesztése és üzemeltetése lényegesen olcsóbb, mint a helyi fejlesztés és működtetés;
  • Van kipróbált előzménye, a KPA, amit sok kutató ismer, használták az ODT, az OTKA, az MTA igényeinek megfelelően;
  • Az adatok sok célra felhasználhatók;
  • Alkalmas belső igények kielégítésére (habilitáció, belső pályázatok, doktori képzés, statisztika, vezetői információs rendszer (VIR, AVIR) egyes adattípusaihoz;
  • A külső minőségbiztosítás beépül a rendszerbe;
  • Széles szakértői bázison működik, képzési lehetőséget biztosít;
  • Nagyobb szervezetek adatigényeivel kompatibilis;
  • Non-profit szervezet működteti.[4]

Miért jó a kutatóknak?[szerkesztés]

  • Személyes tudományos bibliográfia összeállítása egyszerű;
  • Kis munkaigénnyel karbantartható;
  • Segíti pályázatok és jelentések készítését;
  • Széles körben ismert formátum;
  • Személyes honlapra beilleszthető;
  • MTA, ODT, MAB, OTKA elfogadja, preferálja.[4]

Az MTMT elsősorban maguknak a szerzőknek fontos, de tájékoztatást ad a tudományos közvélemény számára is, és nagy segítséget nyújt a szerzőt minősítő bírálók, előterjesztők és bizottságok részére.[5]

Miért jó a könyvtáraknak, könyvtárosoknak?[szerkesztés]

  • Kiegészítő könyvtári funkciókat nyújt (folyóiratcikk nyilvántartás, idézetek nyilvántartása);
  • Egységes folyóirat publikációs és idézési nyilvántartás;
  • Ügyfélszolgálat (probléma megoldás, szoftverhasználati segítség).[6]

Mi a könyvtár szerepe?[szerkesztés]

A legtöbb intézmény az MTMT-vel kapcsolatos szervezési feladatokat a könyvtárra bízza, az MTMT bizottságaiban is könyvtárosok és könyvtár-informatikusok vannak többségben. Néhol az MTMT szervezésével külön személy foglalkozik a vezetőség tudományos ügyekben illetékes tagjának felügyeletével, helyenként a pályázati iroda részvételével. A tudományos irodalom kezelése a könyvtártudomány sajátos területe. Az MTMT működése a tudományos szakkönyvtárosok és a szakosodott informatikusok tevékenységére alapozódik, a szerzők adatszolgáltatását ők teszik a hitelességre törekvő adattár részévé.[7]

Feladatuk:

  • adatrendezés: bevitel szervezése (igény szerint visszamenőlegesen), végzése, adatkorrekció, osztályozás, ellenőrzés, hitelesítés, feltárás, alternatív cím, szöveg biztosítása;
  • oktatás: intézményi segítségnyújtás.

Az együttműködés jogi alapja és szervezeti kerete[szerkesztés]

Az együttműködés a rendszerhez önkéntesen csatlakozó intézmények és az MTMT-t működtető MTA Kutatásszervezési Intézet (a továbbiakban: KSZI) közötti szerződés alapján valósul meg. A felhasználók összességét az MTMT Program Tanács (PT) képviseli. A Felügyelő Testület (FT) ellenőrzi a tevékenységet, és dönt a hatáskörébe tartozó kérdésben. Az MTMT operatív működését a KSZI szervezeti egységeként létrehozott MTMT Koordinációs Iroda biztosítja. Az Iroda folyamatos kapcsolatot tart azokkal a könyvtárosokkal és/vagy más munkatársakkal, akik az egyes intézmények adatbázisát karbantartják.[6]

Az MTMT szolgáltatásai[szerkesztés]

  • Modern informatikai eszközökkel hiteles tudományos teljesítmény-nyilvántartást biztosít, és bemutatja az eredményeket, magyar és részben angol nyelven.
  • Nyilvános, hiteles, átvehető és hivatkozható publikációs listákat ad. Ezek felhasználhatók az intézményi akkreditációban, a doktori iskolákkal kapcsolatos követelmények teljesítése során, MTA-, OTKA- és NKTH-pályázatoknál.
  • Segíti az akadémikus tagajánlásokat, az MTA-doktori pályázatok beadását és azok értékelését.
  • Bibliográfiai adatok révén átmenetet biztosít a teljes szövegű közleménytárhoz (repozitórium).
  • Az adatot szolgáltató intézmények tudományos teljesítményéről összesített képet ad. Ez felhasználható az adott intézmények önértékeléséhez és/vagy külső értékeléséhez.
  • A rendszer automatikus adatfeltöltést és megfelelő előkészítéssel adatkonverziót is végez, meglévő adattárakból és könyvtári rendszerekből.
  • A szolgáltatások korszerűsítésén az MTA KIK MTMT Osztály a források figyelembe vételével folyamatosan dolgozik.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vinkler, 1998. 338–339. o.
  2. Kollár, 2010. 685. o.
  3. A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja
  4. a b A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja
  5. Kollár–Kurutzné Kovács, 2011. 79. o.
  6. a b c A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja
  7. Holl–Makara, 2011.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]