Nyikogyim Pavlovics Kondakov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyikogyim Pavlovics Kondakov
Portrait of Nikodim Kondakov, 1890s.jpg
Született 1844. november 13.[1][2][3]
Olshanka
Elhunyt 1925. február 17. (80 évesen)[4][1][2][3]
Prága[5]
Állampolgársága orosz
Foglalkozása
  • bizantológus
  • középkortörténész
  • művészettörténész
  • professzor
Iskolái
  • Moszkvai Állami Egyetem
  • Moszkvai Birodalmi Egyetem
  • Moszkvai Egyetem, Történelem és Filológia Kar
  • Szentpétervári Állami Egyetem
Kitüntetései
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
  • Order of Saint Stanislaus, 2nd class
  • Order of Saint Stanislaus, 1st class
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Order of Saint Anna, 2nd class
Sírhely Olšany temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikogyim Pavlovics Kondakov témájú médiaállományokat.

Nyikogyim Pavlovics Kondakov (Никоди́м Па́влович Кондако́в); Halany (Kurszki kormányzóság) 1844. november 13.Prága, 1925. február 17.) orosz történész, művészettörténész, a bizánci művészet szakértője volt.

Élete és munkássága[szerkesztés]

A moszkvai egyetemen tanult 1861–1865 között, majd a moszkvai művészeti iskolában tanított. 1870-ben előadó, 1877-től professzor volt az odesszai egyetemen. 1888-tól a szentpétervári egyetemen tanított.

1893-tól tagja volt az Orosz Szépművészeti Akadémiának, 1898-tól az Orosz Tudományos Akadémiának. 1895-ben Fjodor Uszpenszkijjel együtt megalapította a konstantinápolyi orosz régészeti intézetet. 1901-től a szerb király tudományos akadémia levelező tagja is volt.

Az 1917-es forradalom után, 1920-ban Bulgáriába, majd Csehszlovákiába emigrált. Haláláig a prágai Károly Egyetemen tanított.

Első könyvét 1877-ben publikálta a bizánci kéziratok illusztrációiról. Salomon Reinachkal közösen adta ki az Antiquités de la Russie Méridionale című művet 1891-ben. Egyetemi előadásai nagy befolyást gyakoroltak sok leendő orosz történészre. A Bizánccal foglalkozó modern művészettörténet egyik megalapítója volt.

Tanulmányozta a magyar korona történetét is, és felvetette, hogy a korona felső része is eredetileg egy bizánci liturgikus tárgy, úgynevezett csillag lehetett.

Főbb művei[szerkesztés]

Halála utáni publikációk[szerkesztés]

  • The Russian Icon, Oxford, 1927
  • Русская икона. В 4-х томах. Прага, 1928 – 1933
  • Очерки и заметки по истории средневекового искусства и культуры, Прага, 1929
  • Чтения по истории античного быта и культуры, Прага, 1931
  • Воспоминания и думы. – М.: Индрик, 2002. – ISBN 5-85759-163-5.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven)
  4. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кондаков Никодим Павлович, 2015. szeptember 27.
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кондаков Никодим Павлович, 2015. szeptember 28.

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Leo Klejn. "Nikodim Pavlovich Kondakov, 1844–1925", Encyclopedia of Archaeology, Part I, The Great Archaeologists. Santa-Barbara, CA; Denver, CO; Oxford, England: ABC-Clio, 1999 (hardcover, ISBN 1-57607-199-5), Vol. I, pp. 165–174.
  • Lubor Niederle 1924: Никодим Павлович Кондаков – 1844-1924. Praha.