Nyikogyim Pavlovics Kondakov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyikogyim Pavlovics Kondakov
Portrait of Nikodim Kondakov, 1890s.jpg
Született 1844. november 13.[1][2][3][4]
Olshanka
Elhunyt 1925. február 17. (80 évesen)[5][1][2][3][4]
Prága[6]
Állampolgársága orosz
Foglalkozása
  • bizantológus
  • középkortörténész
  • művészettörténész
  • professzor
Iskolái
  • Moszkvai Állami Egyetem
  • Moszkvai Birodalmi Egyetem
  • Moszkvai Egyetem, Történelem és Filológia Kar
  • Szentpétervári Állami Egyetem
Kitüntetései
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
  • Order of Saint Stanislaus, 2nd class
  • Order of Saint Stanislaus, 1st class
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Order of Saint Anna, 2nd class
Sírhely Olšany temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikogyim Pavlovics Kondakov témájú médiaállományokat.

Nyikogyim Pavlovics Kondakov (Никоди́м Па́влович Кондако́в); Halany (Kurszki kormányzóság) 1844. november 13.Prága, 1925. február 17.) orosz történész, művészettörténész, a bizánci művészet szakértője volt.

Élete és munkássága[szerkesztés]

A moszkvai egyetemen tanult 1861–1865 között, majd a moszkvai művészeti iskolában tanított. 1870-ben előadó, 1877-től professzor volt az odesszai egyetemen. 1888-tól a szentpétervári egyetemen tanított.

1893-tól tagja volt az Orosz Szépművészeti Akadémiának, 1898-tól az Orosz Tudományos Akadémiának. 1895-ben Fjodor Uszpenszkijjel együtt megalapította a konstantinápolyi orosz régészeti intézetet. 1901-től a szerb király tudományos akadémia levelező tagja is volt.

Az 1917-es forradalom után, 1920-ban Bulgáriába, majd Csehszlovákiába emigrált. Haláláig a prágai Károly Egyetemen tanított.

Első könyvét 1877-ben publikálta a bizánci kéziratok illusztrációiról. Salomon Reinachkal közösen adta ki az Antiquités de la Russie Méridionale című művet 1891-ben. Egyetemi előadásai nagy befolyást gyakoroltak sok leendő orosz történészre. A Bizánccal foglalkozó modern művészettörténet egyik megalapítója volt.

Tanulmányozta a magyar korona történetét is, és felvetette, hogy a korona felső része is eredetileg egy bizánci liturgikus tárgy, úgynevezett csillag lehetett.

Főbb művei[szerkesztés]

Halála utáni publikációk[szerkesztés]

  • The Russian Icon, Oxford, 1927
  • Русская икона. В 4-х томах. Прага, 1928 – 1933
  • Очерки и заметки по истории средневекового искусства и культуры, Прага, 1929
  • Чтения по истории античного быта и культуры, Прага, 1931
  • Воспоминания и думы. – М.: Индрик, 2002. – ISBN 5-85759-163-5.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven)
  4. a b Grove Art Online (angol nyelven), 1998. november 12.
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кондаков Никодим Павлович, 2015. szeptember 27.
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кондаков Никодим Павлович, 2015. szeptember 28.

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Leo Klejn. "Nikodim Pavlovich Kondakov, 1844–1925", Encyclopedia of Archaeology, Part I, The Great Archaeologists. Santa-Barbara, CA; Denver, CO; Oxford, England: ABC-Clio, 1999 (hardcover, ISBN 1-57607-199-5), Vol. I, pp. 165–174.
  • Lubor Niederle 1924: Никодим Павлович Кондаков – 1844-1924. Praha.