Kocsis István (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kocsis István
Kocsis István, 2017
Kocsis István, 2017
Élete
Született 1940. május 7. (77 éves)
Ombod
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) dráma

Kocsis István (Ombod, 1940. május 7. –) erdélyi magyar író, drámaíró.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Kocsis Albert és Spán Mária. Középiskoláit Szatmárnémetiben végezte 1956-ban. 1957-1959 között a Bolyai Tudományegyetem magyar-történelem – levelező – szakos hallgatója volt. 1965-ben szerezte meg diplomáját a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom szakán, ahová 1961-től járt. Első, egyfajta erkölcsi imperatívuszt képviselő karcolatai, novellái a közbeeső időszak vidéki élményeiből ihletődtek (katonai szolgálat, képesítés nélküli tanítóskodás Avasújvárosban, majd Kőszegremetén 1956-1959 között), melyek íróvá érlelték. Államvizsga után a bukaresti Pionír című hetilaphoz nevezték ki 1965-1967 között. 1967 őszén átkerült az Ifjúmunkáshoz, ahol tudósítóként dolgozott. Az itt töltött két év – olyan szerkesztőségi közösségben, amelynek Gálfalvi György, Aradi József volt akkoriban a tagja – lényegesen alakította valóságismeretét, világlátását. Riporteri munkáját 1969-től a kolozsvári Utunk belső munkatársaként is folytatta; 1984-ben Budapestre települt át, ahol a Népszínház, majd a Magyar Televízió dramaturgja lett.

Munkássága[szerkesztés]

1965-ben mutatkozott be novellistaként, írásait az Utunk és a Korunk sűrűn közölte. Szabó Gyula beajánlásával megjelent Forrás-kötetében (Egyenletek, 1967) már drámát is találunk: ez a Megszámláltatott fák, szakítva az antifasiszta irodalom korábbi sablonjával, magatartás-típusokat állít reflektorfénybe. A hatalom kiszolgálóit és kiszolgáltatottjait nem választja el élesen egymástól, sőt a főhősben, Ranke őrnagyban a megszálló hadsereg humanista tisztjének illúziójáról, súlyos lelki konfliktusáról tud lényegesen újat, a korra jellemzőt mondani. (A dráma Szatmáron sikeres előadásban került színpadra, majd a bukaresti televízió magyar adása filmváltozatát is bemutatta.) Hasonló erkölcsi dilemmákat vizsgált történelmi keretben 1969-ben írt Martinovics-drámájában (A nagy játékos) is: lehet-e az ellenséges hatalommal szövetkezve harcolni a szabadságért, haladásért? A vitadráma statikus voltát a gondolatok súlyos tétje oldja. Az "örömteremtés" visszájára fordulását példázza a harmadik, Stuart Mária tragédiájából ihletődött dráma, A korona aranyból van.

Monodrámáinak sorát a Bolyai János estéje (1970) nyitotta meg, s lényegében ezzel kezdődött a Kocsis István-művek színpadi sikere (kitűnő színészek egymással valósággal versengve adták elő számos színházban). Az élete alkonyán álló híres matematikusban a megaláztatott embert idézi az olvasó elé, a fényes sikereket s a nagy megalkuvásokat elkerülő, magányos tudóst, aki leszámol ugyan illúzióival, mégis mindegyre visszatér a gondolathoz: "Az ember akkor ember, ha összes választási lehetőségei közül mindig a legnehezebbet választja." Magára maradt, szigorú erkölcsű történelmi egyéniségek többi hősei is: Árva Bethlen Kata, Széchenyi István, Jászai Mari.

Határhelyzeteket, a választás, a döntés pillanatait vetíti ki az egyetemes művelődéstörténet olyan figuráiba, mint Vincent van Gogh és Paul Gauguin (Tárlat az utcán) vagy Ferdinand Magellan. Előző drámahőseinek jóságkomplexusai, "játékai" se voltak függetlenek a közösség problémáitól, mégis ők elsősorban egyéniségük integritását óvták; Magellán a magányt már egyértelműen a közösségért vállalja. Van Gogh sorsában, művészetében a szerző a szülőföld elszakíthatatlan erejét látja. Megpróbálkozott a parabola-drámával (Játék a hajón, 1968) és a riport-drámával is (Nem zárjuk kulcsra az ajtót, 1978).

Korai drámáit többször is átdolgozta, némelyiket (Vincent van Gogh) monodrámásította.

A Trianon Kutató Intézet Közhasznú Alapítvány, által 2009-től kiadott Trianoni Szemle című folyóirat egyik állandó publicistája.

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 54; íróként: 1.[1]

Szerzőként[szerkesztés]

  • A nagy játékos (1969, 1976)
  • Bolyai János estéje (1971-1972, 1976, 1979, 1981, 1983, 1993, 1995-1996)
  • Megszámláltatott fák (1972, 1982, 2017)
  • A korona aranyból van. Egyszer egy költő gyönyörűt álmodott egy királynőről... (1973, 1983)
  • Tárlat az utcán (Van Gogh) (1975-1976, 1983, 1988, 1993, 2009)
  • Magellán (1975, 1995)
  • Az újrakezdő (Árva Bethlen Kata) (1975, 1977, 1979, 1982, 1997, 2008)
  • Nem zárjuk kulcsra az ajtót (1980-1981)
  • Jászai Mari - A megkoszorúzott (1982-1984, 1987, 1991, 1994, 2004)
  • Árpád-házi Szent Margit (1989, 1991, 1999)
  • Bolondóra (1992)

Íróként[szerkesztés]

  • Utak (1985)

Művei[szerkesztés]

  • Egyenletek (elbeszélések, dráma, 1967)
  • Játék a hajón (1968)
  • Örömteremtés (elbeszélések, drámák, 1969)
  • Bolyai János estéje (monodráma, 1970)
  • A korona aranyból van (drámák, 1972)
  • Magellán (1974)
  • Árva Bethlen Kata (monodráma, 1974)
  • Tárlat az utcán (jelenetek, drámák, 1974)
  • A nagy játékos (Martinovics utolsó napja) (drámák, 1976)
  • A fehér kesztyű (novellák, jelenetek, 1978)
  • Drámák (drámák, 1978)
  • Nem zárjuk kulcsra az ajtót (1978)
  • Megszámláltatott fák (drámák, 1981)
  • A megkoszorúzott (drámák, 1982)
  • Széchenyi István (monodrámák, 1984)
  • Jászai Mari (1984)
  • A tizenkettedik lánc (regény, 1986)
  • Az áldozat – Árpád-házi Szent Margit (1989)
  • Báthory István (1990)
  • Történészek a kereszten avagy Az áldozatok bosszúja. Regény a román történelemhamisításról, 1991
  • A meztelen igazságért: a magyar-román viszony megromlásának története (1994)
  • A Szent Korona tana (történelmi tanulmány, 1995)
  • A megkoronázott (drámák, 1996)
  • A Szent Korona misztériuma (történelmi tanulmány, 1997)
  • A szakrális fejedelem (1999)
  • Magyarország Szent Koronája (2000)
  • "Magyarországnak fényes tüköre". Hat dráma (drámák, 2001)
  • Széchenyi. A magyarságtudat regénye (regény, 2002)
  • A Tér (monodráma Bolyai Jánosról, 2003)
  • Fényhíd (monodráma-trilógia, 2007)
  • A táltos paripa. Az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás kérdéskörei (2008)
  • A Szent Korona üzenete. Rövid áttekintés; Balaton Akadémia, Keszthely, 2008 (Szent György könyvek)
  • Magyarország Szent Koronája. A Szent Korona misztériuma és tana; 5. átd., bőv. kiad.; Püski, Bp., 2010
  • A táltos paripa. Az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás kérdéskörei, különös tekintettel a táltos paripa és a tündérvilág titkára, valamint a beavatás, a szakrális hierarchia, a régi magyar küldetéstudat és az eltűnt, de megidézhető magyar Szentírás rejtélyére; 3. átd. kiad.; Püski, Bp., 2010
  • A Szentkorona-eszme időszerűsége. A Szent Korona misztériuma és tana kérdéskörei. Rövid áttekintés; Püski, Bp., 2012 (Kocsis István világa)
  • A szakrális szerelem; Püski, Bp., 2012 (Kocsis István világa)
  • Az áldozat. Magyar szentek. Két dráma; Püski, Bp., 2013 (Kocsis István világa)
  • A fény éjszakája. Németh László és hősei. Dráma két részben; Hungarovox, Bp., 2013
  • A mai magyar és a mai európai történetírás válsága; Püski, Bp., 2015 (Kocsis István világa)
  • A királynő aranyból van. Drámák; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2016

A Trianoni Szemle folyóiratban megjelent írásai[szerkesztés]

  • Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése - (esszé). In. Trianoni Szemle III. évfolyam. Bp., Trianon Kutatóintézet 2011. 1. szám., 2011. január- március 2- 14. o.
  • Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése - II. rész In. Trianoni Szemle, III. évfolyam. Bp., Trianon Kutatóintézet 2011. 2. szám., 2011. április -június 69 - 80. o.
  • Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése - A Trianoni pszichózisok. In. Trianoni Szemle, III. évfolyam. Bp., Trianon Kutatóintézet 2011. 3. szám., 2011. július - szeptember. 2- 9. o.
  • Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése - A Trianoni pszichózisok. In. Trianoni Szemle, III. évfolyam. Bp., Trianon Kutatóintézet 2011. 4. szám., 2011. október - december. 3- 15. o.
  • Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése. In. Trianoni Szemle, IV. évfolyam. Bp., Trianon Kutatóintézet 2012. 1-4. szám., 2012. január - december. 102- 111. o.
  • Szent korona és a nemzetiségi kérdés történelmi Magyarországon. In. Trianoni Szemle, V. évfolyam. Bp., Trianon Kutatóintézet 2013. 1. szám., 2013. január - június. 2- 14. o.
  • Szent korona és a nemzetiségi kérdés történelmi Magyarországon. In. Trianoni Szemle, V. évfolyam. Bp., Trianon Kutatóintézet 2013. 2. szám., 2013. július - december. 2- 13. o.

Filmjei[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2013. augusztus 12-i lekérdezés

Forrás[szerkesztés]

  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 9789631787283  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]