Magyar Televízió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar Televízió Nonprofit Zrt.
Magyar Televízió.png
Budapešť 0892.jpg
Jelmondat: Játékban vagyunk
Adatok
Indulás Tényleges:
1957. február 23.,
Hivatalos:
1957. május 1.
Digitális átállás:
2013. október 31.
Megszűnés 2015. június 30.
Társaság Magyar Televízió Zrt.
Tulajdonos

Közszolgálati Közalapítvány Vezérigazgató: Dobos Menyhért

Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgató: Medveczky Balázs
Ország Magyarország
Székhely 1016 Budapest,
Naphegy tér 8.
Társadók M1, M2, M2 Petőfi, M3, M4 Sport
Hivatalos oldal

A Magyar Televízió (MTV) 1957 és 2015 között magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény volt. Indulásától 1974-ig az MRT része, azt követően önállóan működő intézmény volt, összesen majd 60 éven keresztül állt fent, majd a médiatörvény módosításával megszűnt,[1] 2015. július 1-jén a közszolgálati média Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült a Duna Televízióval, a Magyar Rádióval és a Magyar Távirati Irodával. A Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgatóság üzemelteti tovább a korábbi négy MTV csatornát: az M1-et, az M2-t, éjjeli váltótársát, az M2 Petőfi-t, a 2013. december 20-án indult M3 retro-csatornát.

Története[szerkesztés]

Az indulás[szerkesztés]

Egy legendás bemondó csapat: Takács Mária, Lénárd Judit, Tamási Eszter és Varga József (1967)
  • Megszületett az elvi döntés: 1952 februárjában a Minisztertanács hozzájárulását adta, miszerint párthatározatban mondják ki, hogy hazánkban 1954. május 1-jéig meg kell indítani a televíziózást. A műszaki végrehajtás a Magyar Postára hárult. A Posta, miután a Minisztertanács 1953. január 23-án hozzájárult, létrehozta a Magyar Televízió Vállalatot,[2] szervezésével Baczynsky Istvánt bízták meg.
  • Szünetjel: hangeffekt vibrafonnal. A képen belülről kifelé növekvő körök voltak láthatóak.[3][4] A muzsika az „Elindultam szép hazámból” dallamát idéző kombináció volt. A kép és hang azt az érzetet keltették, hogy egymással szinkronban vannak.
Abban az időben a képtartalom és a szinkronjelek nem voltak tökéletesen elválaszthatóak (a fehér oldalon a képjel belelóghatott a képszinkronjelbe); ez a szünetjel időnként képszinkron hibát okozott – és szemrontónak is ítélték, ezért megszüntették, és később monoszkópot használtak helyette.
  • A műsorok felelőse: 1955-ben a Magyar Rádióban létrehozták a Televíziós Osztályt, amely a műsorok műszaki elkészítésére volt hivatott, míg a műsor sugárzása 1989-ig a Magyar Posta feladatkörébe tartozott, ennek kapcsán alakult meg 1953-ben a Posta Kísérleti Állomás.
  • 1953. december 16-án kerül sor az első próbaadásra a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomás épületéből. Ugyanonnan, ahonnan 30 évvel korábban az első rádióadást indították el. Az adás az ORION-gyárban fogható volt, 4 km távolságra.[5]
  • A második próbaadást 1954. január 20-tól 1958. február 22-ig a Széchenyi-hegyen, az egykori Agancs úti Hargita szálló mellett, a Magyar Posta Kísérleti Intézete állományába vett épület mellől sugározták egy kisebb, ideiglenes acéltoronyból, amire a Távvezetéképítő Vállalat szerelte fel az első adóantennát. Innen 1956 tavaszától kísérleti adások mentek keddi és pénteki napokon. A képernyőn megjelent a Mágnás Miska című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyánszky Ági népszerű színésznő, mind a 15 nézővel közölte, hogy: a Magyar Televízió kísérleti adását látják.
  • 1956-1958 között pedig megépül az első, 60 méteres adótorony a Széchenyi-hegyen, a Csíz utca 2-8 szám alatti telephelyen.
  • 1956 tavaszán a Magyar Posta Kísérleti Intézete három felvevőkamerát készített a Javítóüzem és a Televízió Vállalat közreműködésével
  • Tévékészülékek gyártása: Az Újpestről Kőbányára költözött Orion Rádió és Villamossági Vállalatot bízta meg a Minisztertanács, hogy haladéktalanul kezdje meg televízió vevőkészülékek gyártásának technikai előkészületeit. Eleinte egy 14 x 18 cm-es képernyő méretű vevőkészüléket fejlesztettek ki, úgyhogy az 1954. január 20-án meginduló első próbaadások már ezeken a készülékeken voltak láthatóak. A nagy tömegeket vonzó őszi mezőgazdasági vásár egyik kiemelt látványossága is ez a tévékészülék típus volt. A vásárt követően a Corvin Nagyáruház, akkori nevén Budapest Nagyáruház kirakatában is díszhelyen mutatkozott be a televízió.
  • Elindul a rendszeres próbaadás sugárzása: megindultak az első kísérleti televíziós adások, még 1957. február 23-án, a kiépült 1 kW Széchenyi-hegyi adóberendezés segítségével, heti két nap gyakorisággal, amelyet már 50-90 km körzetben lehetett fogni. Elkezdődhettek az első műsorkísérletek is a stúdiókban, zenei és irodalmi műsorokkal.
  • Tőzsdepalota: A televíziónak nagy volt a helyigénye, így első munkahelyként, az 1948-ban felfüggesztett működésű Magyar Tőzsde, akkoriban eléggé kihasználatlan épületének egy részét, tágas, nagy belmagasságú helyiségeit kapta meg a Szabadság téren, majd az épületet idővel teljesen birtokba vette és 2009-ig maradt az MTV székháza.
  • Első stúdió: A későbbi kettes stúdió lett az első kiépített munkahelyiség, később azonos felszereltséggel innen sugározták sokáig az ABLAK műsorát. Berendezései szovjet dokumentáció alapján készültek el, a Mechanikai Laboratóriumban.
  • Nemzetközi adásláncban: 1956 végére kiépült a két műsort sugárzó adóhálózati rendszer is, amelyet mikrohullámú műsortovábbító lánc kötött össze, a közben folyamatosan bővülő stúdiók egy részével és a szomszédos országokkal egyaránt.
  • Az első mozgóstúdió: még 1956-ban beszerezték az első mozgó, gépkocsira épített stúdiót is. Továbbá megérkezett az első Pye(wd)-Morris(wd) közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.

Az elsők[szerkesztés]

Takács Mária bemondónő 1970-ben
Tamási Eszter bemondónő
Molnár Margit riporter, műsorvezető

Megindult a rendszeres adás: 1957. május 1.[szerkesztés]

1957. május 1. Elindul a magyar televíziózás. Az első tévéközvetítés a május 1-jei felvonulásról. A helyszínt karszalagos munkásőrök biztosították, vonulás közben lehetett csak fényképezni, megállni tilos volt. A – Sztálin-szobor talapzatából lett – tribün előtti fotó készítése csak a hivatásos fényképészek, a sajtó számára volt engedélyezve

Hivatalosan az intézmény 1957. május 1-jével kezdte meg működését, amikor a május elsejei ünnepségekről sugárzott élő műsort.

1957. február 23-tól a korábban elindított próbaadások már „élesben” mentek. Ez az idő szinte napról napra megmutatta a gyakorlatban felmerülő problémákat, és az azokra adott válaszok állandó fejlődést biztosítottak a hivatalos megindulásig. Az elektronikus berendezések, eszközök fejlesztésével, beszerzésével egy időben megindult a filmtechnikai bázis kiépítése is. A külső felvételeket akkoriban kézi kamerák híján 16 mm filmfelvevővel készültek, így szükség volt a hozzárendelt laboratóriumok, vágóasztalok, szinkronstúdiók, mozifilm-letapogató berendezések – amelyek segítségével sugározni lehetett eleinte a 16, később a 35 mm-es filmfelvételeket képernyőre – beszerzésére, elhelyezésére, működtetésére.

A technikai kiépítés és adássugárzás meggyorsítása, az egyenes adások megindulása kapott némi politikai hátszelet, amikor 1957. május 1-jén, az újonnan vásárolt közvetítőkocsival és négy kitelepített kamerával élő közvetítést adhattak az első külső helyszínről, a május 1-jei felvonulásról és benne az 1956-os forradalom leverése óta először a nyilvánosság elé lépő Kádár János ünnepi beszédéről. Kádárt tanácsadói lebeszélték a május 1-jei tömegfelvonulás megtartásáról, félve az októberi zavargások újraéledésétől, de Kádár személyes döntése volt a rendezvény megtartása, bár az 1957 februárjában létrehozott Munkásőrség fokozott készültségben állt, így erre az első kültéri közvetítésre, a Magyar Rádió és Televízió (MRT) adásainak megkezdésére még fokozottabb figyelem irányult, nemzetközi értelemben véve is. Magyarország politikailag elszigetelődött, a forradalom véres leveretése okán, az ENSZ főtitkár asztalán a magyar ügy megtárgyalásának iratai várakoztak. Kádár pedig a legkorszerűbb technikával kívánta demonstrálni az ország és a világ felé, hogy ura a helyzetnek, Magyarországon nyugalom van. A műsorsugárzás rendben lezajlott. Az MRT innentől fogva megkezdte állandó és rendszeres műsorsugárzását. A kezdet dátuma azonban, a készülékekkel rendelkezők igen alacsony száma miatt inkább elvi jelentőséggel bírt. Az adótornyok eleinte pusztán a főváros, és idővel néhány nagyobb megyeszékhelyre történő műsorszórásra voltak alkalmasak.

Kezdeti működésrend[szerkesztés]

  • 1957 tavaszától fogva heti három adásnap volt, amelyből két napon filmet, egy napon pedig színházi előadást vagy sportműsort sugároztak, az előírásoknak megfelelően. Az első színházi közvetítés az operaház Bánk bán előadása volt.
  • 1957. július 2. megindult a TV-Híradó őse, a Televízió Képes Híradója címen.
  • 1955-ben az 1948-ban felfüggesztett működésű Budapesti Értéktőzsde által felhagyott Tőzsdepalota épületébe költözik be a televízió, amelynek nagy díszes termeit és helységeit apró irodákká és szűk stúdiókká szabdalták fel.
  • 1957. december 31. – az első Szilveszteri Tévéműsor, rendezői: Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán
  • A rendszeres műsorok megindulásával párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetett az államapparátus, a nagy tömegű televíziógyártásra, a televíziózás széles körű elterjesztésére, amelyeknek, voltak teljesítendő földi sugárzási feltételei is, átjátszók kiépítése távolabbi vidékek felé.
  • Később lett a héten négy (1958), majd öt adásnap (1960), 1968-tól pedig hat napon át volt műsor (hétfő volt az adásszüneti nap, ekkor került például a Rádiókabaré hétfői „főműsoridőbe”), csak 1989 januárjától lett teljes az adáshét, a változások előszeleként.[9][10]

További fejlődés[szerkesztés]

Az egykori MTV-székház főlépcsője
A televízió új székháza Óbudán, a Kunigunda útja 64. szám alatt
  • 1958 májusa – Magyar kezdeményezésre létrehozták a KGST országok az Intervízió nevű műsorcsere-szervezetet.
  • 1959-ben 50 ezer hazai előfizetője volt a televíziózásnak
  • 1959 – megépült a havasi adótorony – Pécsett és környékén is lehetett már adást fogni
  • 1964 – Az első műholdas tévéközvetítés ideje: a Tokiói olimpiát először (igaz csak részben) a Telstar-műhold segítségével közvetítették a hazai nézőknek.
  • 1967-ben indult el a színes technika alkalmazása próbajelleggel, ekkor ünnepelték egyben az egymilliomodik előfizetőt.
  • 1969. április 5-ig kellett várni a színes televíziós adásra.
  • 1971-ben a Magyar Rádió és Televízió megkezdte a 2. csatornán való sugárzást, ez oda vezetett, hogy 1974-ben a Magyar Televízió önálló intézménnyé vált.
  • 1974. május 12-én a Minisztertanács határozatot hozott az MRT szétválasztásáról, az önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió létrehozásáról, amelyek ellenőrzésére létrehozták az Állami Rádió és Televízió Bizottságot, az ORTT elődjét.
  • 1978. augusztus 16-án sugározták az első nemzetiségi nyelven megjelenő és kizárólag nemzetiségi témákat bemutató – horvát-szerb és német nyelven készült – műsort, amely a Unser Bildschirm - Nas Ekran (magyarul: A mi képernyőnk) címet kapta.
  • 1982. november 30-án indult a teletext-szolgáltatás Képújság néven.[11]
  • 1986-1991 között az óbudai Bojtár utcában kiépült az új „gyártási ház” és a járműtelep.[12] 2000-2001-között épült az új modern székház a Kunigunda útján. (Eleve televíziónak épített épület a Tőzsdepalota helyett: Tervek születtek a tőzsde épületét elhagyva, egy önálló budapesti tévéközpontra is, de ezt anyagi okokból kifolyólag egyszer sem tudták megvalósítani. Eredeti tervek szerint a Bécsi út fölött, az Arany-hegyen épült volna fel az objektum, amely tervpályázatra nagyszerű tervek is érkeztek.[13])
  • 1989 óta a hét minden napján van adás.
  • 1993-tól tagja az EBU-nak, és ezzel joga van versenyzőt indítani Magyarország színeiben az Eurovíziós Dalfesztiválon.
  • 1994. Ekkortól mérik a televíziós tartalmak nézettségét. (1997-ig a monopolhelyzetéből adódóan a Magyar Televízió esetében ez átlagosan napi 4-6 millió főt jelentett.[14])
  • 1996. március 1-én a SECAM rendszerről átálltak a PAL rendszerben történő sugárzásra az 1-es program esetében is. Ezzel teljessé vált a színnormaváltás Magyarországon. A 2-es program már 1995. január 2. óta PAL rendszerben sugárzott. (A 2-es képét azonban átkonvertálták SECAM-ról, a képminősége emiatt sokkal gyengébb lett a 2000-es évek közepére.)[15] 1994.május 30-án történt az első PAL tesztsugárzás a csak SECAM vételre képes televíziók számának felmérése céljából.[16]
  • 1997. augusztus 20-tól a Magyar Televízió 1-es és 2-es adása logóval sugároz (azelőtt csak a 2-es adásnak volt időszakosan logója 1991 és 1993 között).
  • 1997. október 4. – megindult az első országos kereskedelmi televízió adása, a TV2, majd október 7-én az RTL Klub kezdte meg műsorszolgáltatását.
  • 2001. május 1-én üzemkezdéstől, az országban első földi sugárzású adóként, az 1-es program NICAM sztereóban (NICAM-728) sugároz. Inzertekkel fel is hívták a figyelmet arra, hogy melyik műsor sztereo. Ez főleg az újabb gyártású műsorokra volt igaz. A sztereó sugárzás nem vonatkozott a VHF sávban dolgozó adókra. 1994-től kezdve már Budapest térségében voltak sztereó adáskísérletek korában is. NICAM sztereo hangsugárzás megkezdésének előfeltétele volt az európai szabványú 5,5 megahertzes hangnormára való átállás. Ezt az Antenna Hungária Rt. százmillió forint nagyságrendű beruházás keretében 1999. december 31-ig megtette az m1 UHF hálózatán. A VHF-sávú adók esetében a 6,5 megahertzes hangnorma maradt rendszerben, amely nem illeszkedik az fejlettebb nyugati műsorszóró rendszerekhez.[17]
  • 2006. A műsorokat a kezdettől fogva bemondók konferálták fel, műsorajánlatot ismertettek, továbbá alkalmanként fontos közérdekű közleményeket olvastak be. Utoljára 2006 márciusában az m1, majd szeptember 3-án az m2 programjai között voltak láthatóak.
  • 2008. augusztus 1-jén elindult az M2 HD adása, ezzel egy időben leállt az M2 analóg sugárzása. Azóta már csak digitálisan fogható.
  • 2008. december 23-án beindult az M1 HD sugárzása is.
  • 2009-ben, júliusban a Tőzsdepalotából végleg kiköltözött Óbudára, a Kunigunda utca 64-szám alatti, eredetileg 1986-1991 között létesített, majd 2000-2001 között korszerű stúdiókkal és székházzal kibővített telephelyére a televízió. (A Tőzsdepalota azóta üresen áll.)
  • 2011. január 1-jével egységes médiaportfólióba tömörítették az MTV-t, a Duna TV-t, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát, létrejött a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).
  • 2012. június 25-én kezdetét vette Magyarország első 3D-s tévécsatornája, az M3D 50 napos kísérleti adása, amit egyhetes teszt előzött meg. A kísérleti adás a londoni, XXX. nyári olimpia záróünnepségéig tartott.
  • 2012. december 22-én beindult az M2 gyerekcsatornája, amely minden nap reggel 6-tól este 8-ig tart.
  • 2013. december 20-án beindult az M3 nevű retrócsatorna, mely korábban Anno névre volt tervezve.
  • 2015. március 15-től a Dunára költözik át az M1 szinte összes műsora, minthogy a közszolgálati televízió egyes programja 24 órás hírtelevízióvá alakult át. Ugyanezen a napon indult el az M2 esti műsorsávjában az elsősorban fiataloknak szóló M2 Petőfi TV.
  • 2015. július 1-jén a közszolgálati média Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült a Duna Televízióval, a Magyar Rádióval és az MTI-vel. Így a Magyar Televízió megszűnt.
  • 2015. július 18-án már mint Duna Médiaszolgáltató elindult az M4 Sport, a közszolgálati ingyenes sportcsatorna, amely HD minőségben közvetít magyar sporteseményeket, UEFA-bajnokok ligája labdarúgó mérkőzéseket és Formula–1-es futamokat.

Átalakulása 1990, majd 2010 után[szerkesztés]

A rendszerváltás után, az Antall-kormány és a Boross-kormány alatt elődjét, a Magyar Televízió 1-es programját kormánypárti elfogultsággal vádolták, amely főleg a hírműsorok esetében volt érezhető, mint a Híradó és A Hét esetében.[18] A Híradóban az ellenzéki politikai pártokat negatív színben tüntették fel. Ez az éles belpolitikai csatározásoktól fűtött időszak Médiaháború néven került be a közbeszédbe.[19] [20]

  • Az 1997 októberében megindult két országos kereskedelmi televízió adása, a TV2, majd az RTL Klub 1998-tól kezdve sok mindent megváltoztatott a közbeszédben már „királyi” tévének nevezett Magyar Televízió műsor-struktúrájában. (Ezt követően az addig évtizedeken át monopolhelyzetű állami televízió jelentősen veszített a nézettségéből.)

A 2011. január 1-jén hatályba lépett médiatörvény rendelkezései alapjaiban rendezték át a közszolgálati médiumok szerepét. A Magyar Televízió a közszolgálati médiumokkal együtt nonprofit szervezetté alakult. A vezetőségen kívül a személyzet jelentős részét, valamint a cég teljes vagyonát átvette az MTVA. Az MTV csak a műsorok megrendeléséért felelt, amelyet az MTVA gyártott le. Hírműsorainak készítését az MTI Hírcentrum vette át. A Duna Televízió 2011-ben, a Magyar Rádió 2014-2022 között költözött az új Kunigunda útjai összevont telephelyre.[21] Egységesítették a médiaszolgáltatások terjesztését. 2012-ben közös arculatot vezettek be minden érintett szervezetnél, ami magában foglalta a televíziócsatornák megjelenését, a szervezetek logóit és a rádiócsatornák hangzását is. A médiatörvény 2015-ben történt módosítása értelmében a négy szervezet megszűnt, jogutódja a Duna Médiaszolgáltató Zrt. lett, amely a Duna Televíziótól örökölte a nevét. Azóta ez a szervezet felel a Magyar Televízió korábbi csatornáinak műsoraiért is. Az átalakulás első jeleként 2012-ben gyerekcsatornaként tematizálták az M2-t, majd nosztalgiatévé címszóval elindították a csak előfizetési díj ellenében elérhető M3-at is, amely archív tartalmakat sugároz. 2015. március 15-től az M1 hírcsatornaként működik tovább, korábbi műsorainak nagy részét a Dunán kísérhetik figyelemmel az érdeklődők. Ettől a naptól fogva az M2 éjszakai műsorsávját a fiatalokhoz alkalmazva M2 Petőfi TV néven tematizálták. 2015 júliusában már a Duna Médiaszolgáltató fennhatósága alatt indult el az M4, amely ingyenesen elérhető csatornaként csak a sporttal foglalkozik.

Műholdas sugárzás[szerkesztés]

Az M2 műsorát 1997-től, a földi műsorszórás megszűnésétől kezdve műholdon sugározták. 1997-től 2006 októberéig az Eutelsat Hot Bird 3, 2006 októberétől 2009. október 3-ig az Eutelsat Hot Bird 8 műholdon sugározta. Ma az Eutelsat 9A műholdról érhető el az adás HD minőségben (az SD terjesztés 2015. június 30-án megszűnt).[22]

Vezetői[szerkesztés]

Hankiss Elemér három éven át igazgatta az intézményt
A Magyar Televízió vezetői 1953-tól[23]
Időszak Elnök Megjegyzés
1953–1956 Hódos Dezső Magyar Televízió Vállalat igazgatója
1958–1962 Gács László Magyar Rádió és Televízió kormánybiztosa és elnöke
1962–1974 Tömpe István Magyar Rádió és Televízió elnöke
1974-ben az MRT szétválasztása után önálló Magyar Televízió jött létre
1974–1983 Nagy Richárd
1983–1987 Kornidesz Mihály
1987–1989 Bereczky Gyula
1990 Nemeskürty István
1990. április– 1990. augusztus Szalacsi Tóth Albert megbízott elnök
1990. augusztus – 1993 Hankiss Elemér
1992. december - 1994. július Nahlik Gábor alelnökként elnöki jogkört gyakorolt
1994. július Szilárd Tibor megbízott elnök
1994–1995 Horváth Ádám
1996 Székely Ferenc alelnökként
1996–1998 Peták István
1998–1999 Horváth Lóránt
1999–2001 Szabó László Zsolt
2001–2002 Mendreczky Károly
2002–2003 Ragáts Imre
2003–2004 Pinke György alelnökként
2004–2008 Rudi Zoltán
2008–2015 Medveczky Balázs 2008. március 3-tól 2010. november 18-ig alelnökként, utána vezérigazgatóként a Duna Médiaszolgáltató megalakulásáig (2015. július 1.) utána annak televízióért felelős igazgatója lett

Finanszírozása[szerkesztés]

Havi előfizetési díjak változása Ft-ban
1958 1989 1994 2002
50[9] 100[9] 460[9] 736[24]
Magyar Televízió bevételeinek eloszlása, 2008 (milliárd Ft-ban)[25]

A Magyar Televíziót 1958–2002 között előfizetési díjakból tartották fent, de emellett folyamatos pénzügyi támogatást is kapott magyar államtól. 1958. március 1-jétől bevezették a havi 50 Ft kötelező előfizetési díjat. 1970-től háztartásonként csak egy készülék után kellett előfizetési díjat fizetni. 1988. január 1-jétől a 70 éven felüli nyugdíjasoknak nem kellett díjat fizetniük, később az egyedül élő 70 év felettieknek, a 100%-os hadirokkantaknak, a súlyos látás- és hallássérülteknek, valamint az 1. és 2. csoportbeli rokkantaknak sem.[9]

Az egykori tévéelnök Horváth Ádám szerint a Magyar Televízió 1963 óta minden évben deficites volt, "kivéve, még amikor nagyon derék pártemberek álltak az élén, [...] és tudtak pénzt hozni, amikor fogyott".[26]

2002. július 1-től megszüntették az előfizetési díjat, amely akkor kéthavonta 1472 Ft volt. Ennek a 40%-át kapta a Magyar Televízió.[24] Az így kiesett kéthavi előfizetési díj összegét ezután a magyar állam vállalta magára, ezáltal is növelve a televizió pénzügyi függését az állami támogatásoktól.

A Magyar Televízió bevétele 2008-ban 34 milliárd Ft[27], 2009-ben 28,8 milliárd Ft volt.[28]

A 2010-es átszervezések után a közmédia intézményeinek (köztük a Magyar Televíziónak) vagyonát a korábban létrehozott MTVA vette át (ingatlanokat, az archivumot, és a dolgozói jelentős részét). [29] Innentől a költségvetését az MTVA finanszírozta a 2015-ös Duna Médiaszolgáltatóba való beolvasztásáig.

MTV Zrt. évi működési támogatása (teljesítés, millió Ft-ban)
2011 2012 2013 2014 2015
868,1[30] 707[31] 710,2[32] 784,2[33] 285[34]

Televíziós csatornái és szolgáltatások[szerkesztés]

Csatornák[szerkesztés]

  • M1 (korábban 1-es műsor, TV1, MTV1)
A Magyar Televízió zászlóshajó csatornája volt. Itt közvetítették a híreket, sportműsorokat, filmeket, szórakoztató műsorokat, vígjátékokat, drámákat, tévéjátékokat, drámákat, színházi közvetítéseket. A 2010-es évekbeli szervezeti átalakítás idején tematikus csatornává alakították és a Magyar Televizió utolsó pár hónapjában már hírcsatonaként működött.
  • M2 (korábban 2-es műsor, TV2)
1971-ben még kísérleti adásként, 1973-től állandó csatornaként hozták létre. Kezdetben hétköznap 20.00 órától volt műsor, később már hétvégén egész nap sugároztak.[35] 1974-ben még csak három adótorony (budapesti, pécsi és tokaji) sugározta a csatornát,[36][37] de idővel nőtt a lefedettsége és 1981-re az ország területének kb. 70%-án volt elérhető (az 1-es kb. 94%-os lefedettségű volt)[38]. A csatornán többnyire ismételték az első csatorna sikeresebb adásait, és ünnepi periódusokban megismételték az év legnézetebb produkcióit. 1997-ben a csatorna a műholdra került és megszüntették a földi sugárzását, de 2009-ben újra lehetett fogni immár a digitális földfelszíni sugárzás keretében. A 2000-es években az ismétlések mellettt elsősorban oktatási, ismeretterjesztő és kulturális műsorokat sugározott.[39] 2012 végén gyermek- és ifjúsági csatornává alakult át.[40]
Magyar Televízió archív tartalmait sugárzó tematikus csatorna. A tévécsatorna a sugárzását 2013 év végén kezdte el. Az egyetlen közszolgálati csatorna volt, amiért külön elő kellett fizetni valamelyik szolgáltatónál. Régi klasszikus amerikai sorozatokat is sugároztak. (A csatorna 2019 április 30-án megszüntette a lineáris sugárzását, ma már csak online formában érhető el, előfizetési díj nélkül)
2012 nyarán sugárzott időszakos 3D-adás

Szolgáltatások[szerkesztés]

  • Televideo
A Kereskedelmi Főigazgatóság önálló kereskedelmi egységeként létrejött a Televideo Kiadó 1985. július 1-jén.[41] A 90-es évek végén szűnt meg.
  • Telehír
Magyar Televízió dolgozóinak lapja 1986 és 2000 között.[42]

A technika[szerkesztés]

Központi határozatra már 1956 tavaszától kísérleti adások voltak Budapesten, keddi és pénteki napokon. Október 23-a keddre esett, aznap az adás elmaradt.

1957. február 23-án a Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE-közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.

Ebben az időszakban kiemelt fontosságú volt a munkásság politikai és kulturális műveltsége, leginkább Pécs környékén, ahol szén- és uránbányászat folyt. Párt- és kormányzati utasításra Pécsett kellett kiépíteni a második magyar televíziós adót. A feladattal a Posta Kísérleti Intézet munkatársát, Molnár Jánost bízták meg. Az adó rendelkezésre állott ugyan, de arra senki nem gondolt, miképp jut el a műsor Pécsre. Az ötvenes években alkalmazott rézkábelek erre a célra teljesen alkalmatlanok voltak (a rádióműsorok továbbítására persze megfeleltek). Molnár ekkor megvizsgálta annak lehetőségét, hogy vevőkészüléket telepít a helyszínen, és annak a jelét továbbítja az adóra. Ám ez is lehetetlennek bizonyult: a budapesti adó horizontja csak Dunaföldvárig ért. Az akkori gazdasági helyzetben reménytelen volt átjátszó állomást építeni, vagy vásárolni (az első adókat a Szovjetunióból vásároltuk). A vételhez elképesztő méretű parabola vevőantennára lett volna szükség. Molnárnak ekkor ragyogó ötlete támadt: talált a Mecsekben egy olyan völgyet, vízmosást, amely részben paraboloid formájú volt. Ennek a völgynek volt egy pontja, ahol ki lehetett szűrni az új adótól származó zavarjeleket, és kellő erősséggel fogni lehetett a budapesti adó jelét. A budapesti és a pécsi adó frekvenciája közel volt egymáshoz,ezért a rendkívül kicsi jel–zaj-arányú, magas zavarójel tartalmú jel, - mert a pécsi adó alsó oldalsávjának jelei zavarták Budapest vételét -, nem volt alkalmas az adó modulálására. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy a vevőt egy kisebb facsoport mögé helyezték, amely kellőképpen árnyékolta a pécsi adó sugárzását. Ezt a jelet használták fel a mecseki adó modulálásának céljára.[43] A pécsi adó 1958-tól az OIRT 2-es csatornán, az 59,25 MHz-en működött, ezt később az RTL-klub kapta meg.

1972 ugrásszerű fejlődést hozott: munkába állt az NSZK-ban gyártott - PAL-rendszerű - új, színes közvetítőkocsi és a 760 négyzetméteres, öt kamerával működő IV. stúdió. (A politikai okokból alkalmazott, módosított francia, bonyolultabb, de gyengébb minőségű SECAM-színrendszerre ezután konvertálták a kész jelet.) A világítást automatikusan vezérelt memóriaegységek irányították.

A Széchenyi-hegyi adótorony műszaki berendezéseit folyamatosan állították át a digitális műsorszórásra. A történelmileg első adó frekvenciája (49,75 MHz) nem volt kompatibilis a CCIR szabványokkal. Ennek lekapcsolása 2011 augusztus elsején történt meg.[44] A másik nagyadót (OIRT 41 csatorna) 2013. július 31-én kapcsolták le. Ezzel egy időben két további frekvencia analóg sugárzása is megszűnt (OIRT 58 eredetileg a szovjet televízió műsorát sugározta, utána az MTM-SBS tv2-t; az OIRT 24 a Magyar Televízió második műsorát, ez az RTL Klub adója lett).

2004-ben a Magyar Televízió készített egy rövid dokumentumfilmet, amelyben a korabeli elavult műszaki berendezéseiket mutatták be. Akkoriban a Magyar Televízió 2-es műsora hivatalosan PAL színrendszerben sugárzott, viszont SECAM adáslebonyolítóval. Képe csúnya, elmosódott volt, a képernyő szélén észre lehetett venni a SECAM legnagyobb hibáját, a „bíbor-rózsaszín elszíneződést”. Az ezredfordulóra egyre elhasználódottabbá vált technika az adásban fakó, zajos képet és tompa hangot eredményezett.
A pozitív változást a teljes digitális átállás, valamint az átépített óbudai telepre történő, 2009-es átköltözés hozta el.[45]

Telerecorder[szerkesztés]

A képmagnók előtti korszakban csak úgy lehetett az élő műsort rögzíteni, hogy 16 mm-es kamerával filmszalagra vették a képernyőn megjelenő mozgóképet.[46][47] Ehhez igen nagy érzékenységű filmanyagra volt szükség. Az eredmény kissé fakó, meglehetősen szemcsés kép. A filmek tárolási nehézségei miatt néhány így rögzített filmen hosszanti karcolatok láthatóak.

A Televízió egyik legbecsesebb darabja Tímár József főszereplésével az Ügynök halála című dráma 1973-ból. Ezt digitálisan felújították.[48]

Képmagnók[szerkesztés]

A magyar televíziózás hőskorában szalagos képmagnókat használtak, elsősorban az Ampex által gyártott 2 colos videómagnókat (Ampex VR200, Ampex HS 100) szerezték be. Ezek mérete egy kétajtós szekrényét is meghaladta. Ezeket követte az nyolcvanas évek elején vásárolt 1 colos Sony, JVC-szalagos magnók, utána megjelentek az ún. Umatic illetve Beta rendszerű képrögzítők. 1999-től a Sony Digital Beta rendszerben rögzítették a műsorokat. Természetesen ma már a legmodernebb eszközöket használják és mindent digitálisan rögzítenek – DVD-re.

Kamerák[szerkesztés]

Kezdetben fekete-fehér kamerákkal dolgoztak, súlyuk az állvánnyal együtt majdnem 200 kg, továbbá a sugárterhelésük is jelentős volt. Főleg az 1957-ben vásárolt angol gyártmányú PYE berendezések szolgálták az operatőröket.[49] (A kamerákkal együtt érkeztek a PYE-Morris közvetítőkocsik.[50]) A színes adást 1973-1997 között a francia Thomson-CSF gyár elektroncsöves kameráival készítették.[51] Az 1980-as években néhány COCOM-listás eszközzel és 1996-ban a PAL képátviteli rendszerre váltáskor korszerűnek számító CCD áramkörös Sony és Canon stúdiókamerákkal bővült a képrögzítő park.

Székhelyei[szerkesztés]

Az újragondolt Tőzsdepalota[szerkesztés]

Az egykori székház légi fotója

A Magyar Televízió korábbi központi épülete Budapest V. kerületében, a Szabadság tér 17. alatt található. Az épületet Alpár Ignác tervezte, eredetileg Tőzsdepalota volt. Az általa megálmodott, igen zegzugos épületet 1897 és 1907 között emelték. Mértani közepén található az Aula, amelyhez a főbejárat felől háromosztású lépcső vezet fel, mintegy két emelet magasságba. Az alagsorban volt a filmarchívum, a földszinten az épület üzemeléséért felelős osztályok működtek, míg fölsőbb emeleteken a műsorkészítéssel és műsorgyártással foglalkoztak.

Mivel az épületben nem volt elég hely, volt két kihelyezett stúdió is. A Széchenyi-hegyen a adótorony mellett az Agancs utcai Hargita Stúdió, az átalakított műemlék óbudai zsinagógában pedig az V. stúdió működött. A Hargita stúdiót már jó ideje üzemen kívül helyezték, egyik funkciója az volt, hogy az MTV-székházban található stúdiók kiesése esetén legyen honnan műsort sugározni. Az Árpád híd budai hídfőjénél lévő zsinagóga-stúdió pedig gyakorlatilag csak felvételi helyiség volt, 2010-ben az MTV elhagyta, és az EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kezelésébe adta. A gyülekezet azóta felújította.

Az új székház Óbudán[szerkesztés]

Az új gyártóbázis létrehozása mellett már több érv is szólt: egyrészt az épületet nem televízió működéséhez alakították ki, nem volt alkalmas műsorgyártásra, „nem felelt meg a 21. századi televíziózás szakmai és műszaki követelményeinek, valamint az intézmény hatékony működéséhez elengedhetetlenné vált a modern infrastruktúra megteremtése”. Ezért döntött egy modern gyártóbázis létrehozása mellett a Magyar Televízió vezetősége. Az új épületkomplexum építése 2007 nyarán kezdődött meg a televízió óbudai kirendeltségén, majd 2009 első félévében került sor a televízió költöztetésére. A hat hónapos költözés 2009. június 30-án fejeződött be, és ezzel az MTV közel 52 év után véglegesnek szánt helyére került.

A költözés lezárását a nézők szeme előtt végezték el: 2009. június 26-án este Az este című műsor, majd 2009. június 28-án a Híradó is elköltözött a Tőzsdepalotából. Míg a búcsúzás perceit Az este – a műsor 6,5 év után búcsúzott a Szabadság tértől – a két meghívott vendéggel, Kertész Zsuzsával és Vitray Tamással zárta, addig a híradósok nevében D. Tóth Kriszta köszönt el. Ezzel a televízió összes műsora elköltözött a Kunigunda úti, új stúdiókomplexumba. A költözés utolsó mozzanataként 2009. július 24-én az adáslebonyolító rendszert is áttelepítették az új székházba. Ezzel a Szabadság tér 17. teljesen kiürült.[52]

2009. július 23-án a Szabadság téren a Magyar Televízió dolgozói és korábbi munkatársai elbúcsúztak a televízió épületétől. 2009. július 31-én Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke ünnepélyes körülmények között átadta a Szabadság tér 17. kulcsait az ingatlan tulajdonosának, Michael Tippinnek.

Stúdiói[szerkesztés]

Egykori stúdiói[szerkesztés]

1054 Budapest V. kerület, Szabadság tér 17. (Központi épület, a korábbi Tőzsdepalota)
Stúdió Területe Televíziós műsorok Megjegyzés
1-es 300 m2[53] 2000-es évek közepén beleépítették az akkor nagyon modernnek számító 6-os stúdió berendezéseinek egy részét.
2-es A stúdió vezérlőjét később szétszerelték és mint önálló stúdió megszűnt. A stúdióhelyiséget a 3-as stúdió vezérlőjéből irányították
3-as
4-es 650 m2[53]
vagy

760 m2[9]

  • Szórakoztató, drámai és zenei műsorok
  • Tévéjátékok, gálaműsorok
  • Nemzetközi Karmesterverseny
  • Televíziós mesék felnőtteknek
  • egyes Hofi műsorok
  • Az Este (2000-es években)
Az MTV legnagyobb területű tévéstúdiója
6-os 70 m2[55] 1980-as évek végén épült stúdiót később szétszedték, majd újra összerakták, hogy virtuális stúdióként működjön
7-es
  • Rendőrségi hírek
  • Gazdatévé
Kisebb utómunka-stúdió. A berendezések elavulásával szét lett szedve
Budapest III. kerület, Lajos utca 163. (Óbudai zsinagóga)
Stúdió Területe Televíziós műsorok Megjegyzés
5-ös
  • Oktatási műsorok (versenyhelyszín[56])
  • Felvételi helyiség
  • Díszlet- és kellékraktár
2000-es évek közepén beleépítették az akkor nagyon modernnek számító 6-os stúdió berendezéseinek egy részét.

2010-ben az MTV elhagyta, és az EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kezelésébe adta.

Budapest XII. kerület, Agancs út 30-32.[57][58]
Stúdió Területe Televíziós műsorok Megjegyzés
Hargita Stúdió
  • Kísérleti adások (1954-1958)
  • Egyéb műsorok pl. reklámműsorok (1992-ig)
1954-től 1958-ig a Hargita Panzió negyedik emeletéről sugározták a tévé kísérleti műsorát, lent az egykori közös helyiségekben pedig stúdiót rendeztek be.

Többnyire a monoszkópot sugározták, de néha filmeket is. Később kisegítő stúdióként használták. Ipari és kereskedelmi adás folyt innen, később itt telepítették az első mágneses rögzítő-berendezést.

Az új székház stúdiói[szerkesztés]

Az MTV 2009 júliusában a Tőzsdepalotából végleg kiköltözött Óbudára, Kaszásdűlőre, a Bojtár utca és a Kunigunda útja sarkán 1986-1991 között épült telephelyre.

Az óbudai székházban hat új stúdiót alakítottak ki, azóta üzemszerűen öt működik.

1037 Budapest III. kerület. Kunigunda útja 64.
Stúdió Területe Televíziós műsorok Megjegyzés
1-es (régi 8-as)[59] A vezérlőnek (technikai helyiségének) még nincsenek berendezései, ezért a műsorokat az udvaron álló közvetítőkocsival rögzítik.

Bérleti konstrukcióban többek között az RTL Klub Való Világ című valóságshow-jának első három szériáját itt készítették.

A kereskedelmi televíziók indulása előtti egy-két évben a gyártóbázist gyakorlatilag alig használták valamire.

2-es (régi 9-es)[59]
  • M4 Sport stúdiója

korábban:

  • TV ügyvédje
  • MM - A megoldások magazinja
  • Szólás szabadsága.
1997-es indulása után ideiglenesen az RTL Klub ide költözött be
3-as
  • Család-barát
  • Sztársáv
4-es 250 m2
  • MTVA többfunkciós hírstúdiója
5-ös Az MTVA HD digitális technikával felszerelt, virtuális (BlueBox) stúdiója
6-os
  • Tartalék vezérlő több stúdióhoz

Regionális stúdiók[szerkesztés]

A televízió dolgozói 2009. július 23 -án a Szabadság téren

Az MTV-nek az ország öt régiójában volt körzeti stúdiója. Ezekből regionális adásokat sugároztak és riportokat készítettek saját régiójukban. Az elkészített riportokat elküldték a Híradónak. Ezek a stúdiók megszűntek. A Révfülöpi „szabadtéri stúdió” nyaranta üzemel.

2011-ben az MTVA drasztikusan leépítette a stúdiók létszámát, valamint megszüntette a műsoraikat, amit a rendkívül gazdaságtalan körülményekkel indokolt. Helyettük a Helyi Televíziók Országos Egyesületével kötöttek szerződést, hogy vidéki tudósításokat biztosítsanak.[60]

Logója[szerkesztés]

Az MTV első logója

Az MTV-nek mint cégnek 1980-ig az M2 csatornán megjelent logója volt, amelyet 1980-ban egy képernyőt szimbolizáló téglalalap az „MTV” felirattal cserélt le 1997-ig. 2015-ig három másik logó után az MTV Zrt. is karikás logót kapott.[61]

Az M2-es csatorna logói (1973–2015)

Csatornalogó először az M2-n jelent meg 1973-ban, amely a céglogó változata volt. A Magyar Televízió egyes csatornájának logója mielőtt Duna Médiaszolgáltatóvá vált volna egy fehér (fehér háttérben fekete) karika, mögötte középen egy függőleges fehér vonallal, mellette M1 felirattal. A kettes csatorna logója M2 felirattal és két pink függőleges vonallal rendelkezik, éjjeli váltótársánál, az M2 Petőfi TV-nek az M2 alatt megjelenik a "PETŐFI" felirat és világoszöld vonalak vannak, amely az M2 korábbi logója volt. Az M3 esetében három türkiz, míg az M4 esetén négy megdőlt vörös vonal látható a logóban. Az M5 öt vízszintes sárga vonallal rendelkezik.

A HD-ben készített műsorok alatt és a nagy felbontású változaton az M1/M2 felirat alatt a HD szó is megjelent: először szürke téglalapban, majd 2012 októberétől szürke betűszínnel a csatorna neve mellett, háttér nélkül. 2015 február eleje után egyik csatorna sem jelenített meg HD logót a képernyőn, noha a nagy felbontású adás nem szűnt meg. Élő adások estében „ÉLŐ” felirat jelent meg a HD felbontáshoz hasonlóan egy kisebb téglalapban, a csatornaazonosító fő színével megegyezően. Az M1 esetében sötétvörös, az M2-nél pink, az M2 Petőfi TV esetében világoszöld alapon.

2015. május 27. óta az MTVA összes adójának csatornaazonosítója „kifehéredett”, így az ÉLŐ, az ISM. és ARCHÍV felirat is szürkévé vált az összes adó esetében.

1998 és 2012 között ünnepi alkalmakkor ünnepi logót is készített a Magyar Televízió, évente 6 alkalommal (március 15., húsvét, augusztus 20., október 23., karácsony, szilveszter). 2007-ben, amikor 50 éves volt a Magyar Televízió, a május 1-jei hosszú hétvégén (április 28–május 1.) mind a 4 nap ünnepi logója volt az MTV-nek: „50 éve M1”, illetve „50 éve M2” (bár az még csak 36 éves volt), az 50 éves M1 logót 2007 végéig használták az MTV által gyártott archív műsorok sugárzásnál (év vége felé már leginkább csak az akkor ismételt Kisváros sorozatnál volt látható). Az egyesített MTVA csatornái csak a csatornaarculatban (reklám-, ajánló identek stb.) utalnak a mindenkori ünnepnapra.

2012. július 27-én, a XXX. nyári olimpiai játékok megnyitója alkalmából kapott az egész közmédia – az MTVA, a Magyar Távirati Iroda (MTI), a Magyar Televízió (MTV), a Duna TV és a Magyar Rádió – egységes, új arculatot. Az arculat alapmotívumait a tűz, a víz, a levegő és a föld jelképrendszere adja, melynél mindegyik alapja a kör.[62]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Megszűnt a Magyar Televízió. Origo.hu, 2015. július 1. (Hozzáférés: 2018. december 7.)
  2. A Kab-hegyi televízióadó, fszek.hu
  3. Az MTV kísérleti adása vége 1954. YouTube, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
  4. Az MTV kísérleti adása 1954 Hajnóczy Lívia. YouTube, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
  5. Dunavölgyi Péter: Fejezetek a Magyar Televízió történetéből. MTV. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 1.)
  6. MTV Arcképcsarnok. Operatőrök listája. Magyar Televízió, 2012. [2011. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 13.)
  7. MTV Arcképcsarnok – Operatőrök. Magyar Televízió, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.)[halott link]
  8. Máté Darvas. IMDb. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  9. a b c d e f A Magyar Televízió története. Magyarország a XX. században. MEK. (Hozzáférés: 2020. december 20.)
  10. hetek.hu: Az állam szócsöve
  11. 25 éves a Teletext. (Hozzáférés: 2009. december 19.)
  12. MTV gyártás promo kazetta 1994 - [ VHS leletek ] TV műsorok annó Youtube csatornája, 2022.06.19.
  13. A történeti összefoglaló Torday Alíz: Riport Kerpel Róberttel, az MTV első műszaki igazgatójával alapján készült. TTT könyvek RTV Bp., 1982
  14. Bucsky Péter - A tévés közönségmérés három évtizede Magyarországon (DigitalHungary, 2021.06-12.)
  15. Az MTV műszaki állapota 2004.04
  16. 1996.03.13. szerda 7. oldal Heves Megyei Népújság
  17. Sztereóban az m1”, 2000. június 5.. [2018. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. május 20.) 
  18. Bajomi-Lázár Péter, Monori Áron - Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziókban (Médiakutató, 2007 ősz)
  19. Inotai Edit - A médiaháborúktól a szinte teljes hegemóniáig (24.hu, 2020.06.13.)
  20. Háborúban született, a hatalom szolgálatába állt - Dokumentumfilm a 444.hu Youtube csatornáján, 2019.04.24.
  21. Zsuppán András - Veszélyben a Pagoda: bontás fenyegeti a 20. század egyik fontos magyar épületét (Válasz Online, 2022.02.17.)
  22. Holnap búcsút int az SD-nek a közmédia. HWSW.hu . (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  23. Televízió történet Magyarországon – A Magyar Televízió vezetői 1953-tól. dunavolgyipeter.hu . Dunavölgyi Péter weblapja. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
  24. a b Július 1-től nem kell TV előfizetési díjat fizetni. Origo.hu, 2002. június 28. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)
  25. https://index.hu/kultur/media/2009/10/07/szorja_a_penzt_az_mtv/
  26. Kunstár Csaba: A köztévé pénzügyi válsága: Képcsőd. Magyar Narancs, 2001. február 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
  27. Zoltán, Szabó: Két Tv2-nyi pénzt költ el az MTV évente (magyar nyelven). index.hu, 2009. október 7. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  28. Szabó Zoltán: Hogyan költ a két közszolgálati televízió?. index.hu, 2010. március 10. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
  29. Bednárik Imre, Nyusztay Máté: Élve filézett közmédia: csak 48 dolgozójuk marad a vezéreknek. Népszabadság, 2010. december 10. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)
  30. 2012. évi CLVI. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. njt.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)
  31. https://njt.hu/jogszabaly/2013-194-00-00
  32. https://njt.hu/jogszabaly/2014-63-00-00
  33. https://njt.hu/jogszabaly/2015-173-00-00
  34. https://njt.hu/jogszabaly/2016-123-00-00
  35. Televízió történet Magyarországon – A Magyar Televíziózás története az 1970-es években – 1973. www.dunavolgyipeter.hu. Dunavölgyi Péter weblapja. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  36. Televízió történet Magyarországon – A Magyar Televíziózás története az 1970-es években – 1974. www.dunavolgyipeter.hu. Dunavölgyi Péter weblapja. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  37. https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-QlJ5M1k2ZlBkMXhUNnd6ajd2UExPUW1zQUhnZzFxZmVYTGJaV25IVVkrST0
  38. A Magyar Televízió története (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  39. Index: Nem ismétlőadó többé az m2 (magyar nyelven). index.hu, 2004. november 22. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)
  40. Index: Elindul a gyerekcsatorna (magyar nyelven). index.hu, 2012. november 20. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)
  41. Televízió történet Magyarországon – A Magyar Televíziózás története az 1980-as években – 1985. I. félév. www.dunavolgyipeter.hu. Dunavölgyi Péter weblapja. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  42. Televízió történet Magyarországon – Események, emlékek, dokumentumok a hazai televíziózás történetéből – Balázs Anikó: A Telehír repertóriuma (1986-1989). dunavolgyipeter.hu. Dunavölgyi Péter weblapja. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  43. Molnár, György. 70 év a Sándor utcában, 1928–1998 (A magyar rádiózás hőskora). Budapest: Ajtósi Dürer Kiadó Bt. (1998). ISBN 9638314192 
  44. Horváth Pál: A Budapest O1 adó lekapcsolása. Antenna Hungária, 2011. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
  45. Az MTV műszaki állapota 2004.04 (YouTube)
  46. MTV Archívum –Telerecorder. tvarchivum.hu , 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.)
  47. NEMZETI SZÍNHÁZ - Az ügynök halála. mixed.doubles.tripod.com , 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.) A közvetítést Zsurzs Éva vezette, rendezte: Marton Endre
  48. Az Ügynök halála máig leghíresebb előadásában ki játszotta az ügynök fivérét?. kvizklub.hu , 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.)[halott link]
  49. PYE MK 3 stúdiókamera - retronom.hu, 2008.06.11.
  50. A magyar Televízió közvetítőkocsijai - retrovasak.hu, 2020.11.26.
  51. Index Fórum
  52. Népszabadság 2009. július 25., LXVII. év.f., 173/1. szám
  53. a b Szabadság tér 17.. Fővárosi Blog. (Hozzáférés: 2022. augusztus 22.)
  54. a b c d e f g h i http://www.tvmt.hu/R%C3%B3fusz%20Ferenc.htm
  55. MTV 6-os stúdió” (hu-HU nyelven).  
  56. Újra zsinagóga az óbudai zsinagóga. HG.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  57. Mi történt a Hargita házban?. XII. kerület - Hegyvidék, 2013. augusztus 31. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  58. Informatika történet: 50 egynéhány éve kezdte meg adását a Magyar Televízió –videóval. informatikatortenet.network.hu , 2010. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  59. a b Hajdanvolt mocsár felett épül az új tévészékház. Origo.hu, 2007. december 20. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)
  60. A közszolgálatba a vidéki stúdiók már nem tartoznak bele. Népszabadság, 2011. december 9.
  61. [1] Az MTV logói] (Logopedia, Hozzáférés: 2022. június 19.)
  62. Új arculattal jelentkezik a közmédia. [2012. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 24.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]