1940

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1940 más naptárakban
Gergely-naptár 1940
Ab urbe condita 2693
Bahái naptár 96 – 97
Berber naptár 2890
Bizánci naptár 7448 – 7449
Buddhista naptár 2484
Burmai naptár 1302
Dzsucse-naptár 29
Etióp naptár 1932 – 1933
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1995 – 1996
Shaka Samvat 1862 – 1863
Kali juga 5041 – 5042
Holocén naptár 11940
Iráni naptár 1318 – 1319
Japán naptár 2600 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4636–4637
Kopt naptár 1656 – 1657
Koreai naptár 4273
Muszlim naptár 1358 – 1359
Örmény naptár 1389
ԹՎ ՌՅՁԹ
Thai szoláris naptár 2483
Zsidó naptár 5700 – 5701

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek

Évek: 19351936193719381939194019411942194319441945

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozott dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Január[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 15. – Átadják a Solt és Dunaföldvár közötti vasútvonalat.
  • január 23.Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter és Ante Pavelić usztasa vezető titkos egyezménye a leendő olasz–horvát vám-, pénz- és perszonálunióról.
  • január 30. – „Németország soha semmilyen körülmények között nem kapitulál” - jelenti be Hitler a nemzeti szocialista győzelem hetedik évfordulója ünnepségén, ahol élesen támadja a nyugati demokráciákat.[1]

Február[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • február 8. – Chamberlain bejelenti, hogy szövetségesek növelik a Finnországnak nyújtott katonai segítséget
  • február 15. – Bulgáriában lemond a Kosszeivanov-kormány, Filov alakít kormányt
  • február 16. – Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet mérik (–35 °C-ot).
  • február 18. – Elfoglalják az szovjet csapatok az első finn védelmi vonalat

Március[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • március 12. – Békekötéssel ér véget a finn-orosz háború.
  • március 13. – Megalakul a Karél-Finn SZSZK.
  • március 20. – Franciaországban megbukik az Édouard Daladier vezette kormány, Paul Reynaud alakít kormányt
  • március 28. – Franciaország miniszterelnöke Reynaud a brit kormánnyal tárgyal Londonban, a politikai és katonai szövetség tárgykörében

Április[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • április 3. – Angliában Winston Churchillt teljes jogkörrel háborús csúcsminiszterré nevezik ki.
  • április 6. – Anglia és Franciaország éles-hangú jegyzékben tiltakozik a Németországba megindult erőteljes svéd és norvég nyersanyag szállítás ellen, egyben Anglia bejelenti a norvég felségvizeken elrendelt brit aknazár létesítését.
  • április 9. – Német csapatok hét hadosztállyal, tengeri és légierővel lerohanják és elfoglalják Dániát és Norvégiát.
  • április 1419. – A szövetséges erők partra szálnak Narviknál, Namsosnál és Andalesnél.
  • április 15. – A Szlovák Köztársaságban törvényt hoznak a zsidó tulajdon „árjásításáról” és ezzel kezdetét veszi az ún. arizálás, melynek célja a szlovákiai zsidóság gazdasági tönkretétele.
  • április 18. – A dunai hajóforgalom zavartalan biztosítására Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária egyezséget ír alá.
  • április 23. – A német hadsereg megállítja a norvégiai Namsosnál előretörő brit hadsereget.
  • április 26.Horthy István házasságot köt gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával. (A házasságból egy fiú, István születik.)[2]
  • április 30. – Norvégiában a két irányból Oslo és Trondheim felől előrenyomuló német erők egyesíteni tudják egységeiket, a brit csapatok visszaszorulnak.

Május[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Június[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 3. – Romániában lemond a francia és brit szimpatizáns Gafencu külügyminiszter, helyette a német orientáltságú Ion Gigurtu kerül, akit a Vasgárda is támogat
  • június 5. – Új német offenzíva Franciaországban. A Weygand-vonal áttörése a Somme és az Aisne folyóknál.
  • június 10.
  • június 13. – A brit hadsereg lezárja a Szuezi-csatornát
  • június 14.
    • Párizst elfoglalják a németek
    • Spanyol csapatok megszállják a nemzetközi igazgatás alatt álló Tangert
  • június 15. – Szovjet hadsereg elfoglalja, és megszállja Litvániát
  • június 16. – A Paul Reynaud francia kormány miniszterelnöke lemond, helyettese Henri Philippe Pétain marsall lesz az új kormányfő, aki nyomban kezdeményezi a béketárgyalásokat a német támadóerők vezetésével.
  • június 17. – A magyar kormány a Ház nevében üdvözlő távirat küld Hermann Göringnek a nyugati hadszíntéren elért német győzelmet éltetve - a távirat hosszú időre meghatározza Magyarország európai megítélését
  • június 18.Charles de Gaulle Londonban megalakítja a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot.
  • június 22.Franciaország aláírja a német-francia fegyverszüneti egyezményt, a compiegne-i erdőben (Rethondes). Ezzel az ország hivatalosan is két területi egységre szakad, szabad és megszállt zónára.
  • június 24.
    • Anglia Japán követelésére lezárja a burmai utat, mely a kínai csapatok utánpótlását biztosította
    • Rómában aláírják a francia olasz fegyverszüneti szerződést
  • június 25.
    • A jugoszláv–szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.
    • A szövetséges erők kivonják utolsó partra szállt egységeiket is Narvik térségéből
  • június 26.
  • június 28. – Romániában elrendelik a teljes mozgósítást, miután a szovjet csapatok megkezdik Besszarábia és Észak-Bukovina területeinek megszállását

Július[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Augusztus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeptember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Október[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • október 3. – Angliában Chamberlain kilép a kormányból, Winston Churchill átalakítja kormányát
  • október 5. – Dekrétum a zsidó földbirtok államosításásáról Romániában. (Később államosításják a malmokat, fűrészüzemeket, sajtolókat. 1941-ben kiterjesztik a városi ingatlanokra is.)
  • október 6. – Romániában Erdély román területein a magyarokkal szembeni megtorlások kezdődnek. Ezzel párhuzamosan a magyar oldalon is atrocitásokra kerül sor, az ott maradó román lakossággal szemben. A helyzet elmérgesedik.
  • október 8. – Német csapatok szállják meg Romániát.
  • október 9.London ismét megnyitja a burmai utat.
  • október 12. – Német „tancsapatok” vonulnak be a román haderő átképzésére, és az olajmezők biztosítására. (Létszámuk 1941 elején 170 ezer fő.)
  • október 18. – Franciaországban életbe lép a zsidókra vonatkozó első törvény, amelynek értelmében a zsidónak minősülő személyeket kizárják a közhivatalok irányítói és adminisztratív munkáltatói helyeiről, a tisztikarból, az oktatásból, a sajtó, a film, és a színház területeiről egyaránt. Rendeletben hatalmazza meg továbbá a törvény a helyi közigazgatási vezetőket, a külföldi zsidók internálásának megkezdéséről.
  • október 24. – Az első zsidó-törvényt Franciaországban bevezető Pétain kormányfő Montoire-ban találkozik Hitlerrel, és megállapodást ír alá a politikai együttműködésről.
  • október 25. – Olaszország egy légi-hadteste is részt vesz London esti bombázásában, a német légierőnek nyújtott segítségül
  • október 28.Olaszország megtámadja Albániából Görögországot, egy átadott ultimátum lejárta után. Görögországban elrendelik az általános mozgósítást.
  • október 29. - A brit kormány döntést hoz: az angol légierő segítséget nyújt a megtámadott Görögországnak.

November[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

December[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a jogalkotásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1940-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pesti Hírlap 1941 naptára / 112. oldal
  2. ^ a b c d Horthy Miklós életpályájának krónikája. In.: História. XXXIV. évf., 5-6. sz., 44. p.
  3. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 9. köt., FOK-GÉP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 309. p.
  4. Pesti Hírlap 1941. Évi naptára / 120 old.