1940

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1940 más naptárakban
Gergely-naptár 1940
Ab urbe condita 2693
Bahái naptár 96 – 97
Berber naptár 2890
Bizánci naptár 7448 – 7449
Buddhista naptár 2484
Burmai naptár 1302
Dzsucse-naptár 29
Etióp naptár 1932 – 1933
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1995 – 1996
Shaka Samvat 1862 – 1863
Kali-juga 5041 – 5042
Holocén naptár 11940
Iráni naptár 1318 – 1319
Japán naptár 2600 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4636–4637
Kopt naptár 1656 – 1657
Koreai naptár 4273
Muszlim naptár 1358 – 1359
Örmény naptár 1389
ԹՎ ՌՅՁԹ
Thai szoláris naptár 2483
Zsidó naptár 5700 – 5701

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek

Évek: 19351936193719381939194019411942194319441945

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Január[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 15. – Átadják a Solt és Dunaföldvár közötti vasútvonalat.
  • január 23.Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter és Ante Pavelić usztasa vezető titkos egyezménye a leendő olasz–horvát vám-, pénz- és perszonálunióról.[1]
  • január 30. – „Németország soha semmilyen körülmények között nem kapitulál” - jelenti be Hitler a nemzeti szocialista győzelem hetedik évfordulója ünnepségén, ahol élesen támadja a nyugati demokráciákat.[2]

Február[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • február 8.Chamberlain bejelenti, hogy szövetségesek növelik a Finnországnak nyújtott katonai segítséget
  • február 15. – Bulgáriában lemond a Kosszeivanov-kormány, Filov alakít kormányt
  • február 16. – Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet mérik (–35 °C-ot).
  • február 18. – Elfoglalják az szovjet csapatok az első finn védelmi vonalat

Március[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Április[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • április 3. – Angliában Winston Churchillt teljes jogkörrel háborús csúcsminiszterré nevezik ki.
  • április 6. – Anglia és Franciaország éles-hangú jegyzékben tiltakozik a Németországba megindult erőteljes svéd és norvég nyersanyag szállítás ellen, egyben Anglia bejelenti a norvég felségvizeken elrendelt brit aknazár létesítését.
  • április 9. – Német csapatok hét hadosztállyal, tengeri és légierővel lerohanják és elfoglalják Dániát és Norvégiát.
  • április 1419. – A szövetséges erők partra szálnak Narviknál, Namsosnál és Andalesnél.
  • április 15. – A Szlovák Köztársaságban törvényt hoznak a zsidó tulajdon „árjásításáról” és ezzel kezdetét veszi az ún. arizálás, melynek célja a szlovákiai zsidóság gazdasági tönkretétele.
  • április 18. – A dunai hajóforgalom zavartalan biztosítására Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária egyezséget ír alá.
  • április 23. – A német hadsereg megállítja a norvégiai Namsosnál előretörő brit hadsereget.
  • április 26.
    • Horthy István házasságot köt gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával. (A házasságból egy fiú, István születik.)[3]
    • A szlovák parlament 113. számú törvénye alapján 229 zsidó tulajdonban lévő üzemet felszámolnak, 50 vállalatot pedig nem zsidó tulajdonosnak juttatnak.[4]
  • április 30. – Norvégiában a két irányból Oslo és Trondheim felől előrenyomuló német erők egyesíteni tudják egységeiket, a brit csapatok visszaszorulnak.

Május[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Június[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 3. – Romániában lemond a francia és brit szimpatizáns Gafencu külügyminiszter, helyette a német orientáltságú Ion Gigurtu kerül, akit a Vasgárda is támogat
  • június 5. – Új német offenzíva Franciaországban. A Weygand-vonal áttörése a Somme és az Aisne folyóknál.
  • június 10.
  • június 13. – A brit hadsereg lezárja a Szuezi-csatornát
  • június 14.
    • Párizst elfoglalják a németek
    • Spanyol csapatok megszállják a nemzetközi igazgatás alatt álló Tangert
  • június 15. – Szovjet hadsereg elfoglalja, és megszállja Litvániát
  • június 16. – A Paul Reynaud francia kormány miniszterelnöke lemond, helyettese Henri Philippe Pétain marsall lesz az új kormányfő, aki nyomban kezdeményezi a béketárgyalásokat a német támadóerők vezetésével.
  • június 17. – A magyar kormány a Ház nevében üdvözlő távirat küld Hermann Göringnek a nyugati hadszíntéren elért német győzelmet éltetve - a távirat hosszú időre meghatározza Magyarország európai megítélését
  • június 18.Charles de Gaulle Londonban megalakítja a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot.
  • június 22.Franciaország aláírja a német-francia fegyverszüneti egyezményt, a compiegne-i erdőben (Rethondes). Ezzel az ország hivatalosan is két területi egységre szakad, szabad és megszállt zónára.
  • június 24.
    • Anglia Japán követelésére lezárja a burmai utat, mely a kínai csapatok utánpótlását biztosította
    • Rómában aláírják a francia olasz fegyverszüneti szerződést
  • június 25.
    • A jugoszláv–szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.
    • A szövetséges erők kivonják utolsó partra szállt egységeiket is Narvik térségéből
  • június 26.
  • június 28. – Romániában elrendelik a teljes mozgósítást, miután a szovjet csapatok megkezdik Besszarábia és Észak-Bukovina területeinek megszállását

Július[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • július 1.
    • A francia Pétain-kormány Párizsból Vichybe teszi át székhelyét (Vichy-kormány). Ezzel megindul a francia történelem egyik sokat vitatott időszaka, a „Vichy-korszak” (1940–1944).
    • Románia felmondja a határait védő angol–francia garanciákat.
    • Olaszországban Rodolfo Grazianit nevezik ki Líbia kormányzójának, és az észak-afrikai olasz haderő parancsnokának, a két nappal korábban légi-csatában elhunyt Balbo marsall helyett
  • július 4.Romániában – a Vasgárda részvételével – megalakul a Gigurtu-kormány.
  • július 5. – Észak-Afrikában, az olasz hadsereg elfoglalja a szudáni Cassalat, és Galabat városokat.
  • július 9.Londonban az 1939. április 16-án megalakult csehszlovák nemzeti bizottság ideiglenes államapparátus létrehozásáról dönt. (A döntés részeként elnöki hivatalt, kormányt és államtanácsot alakítanak. Edvard Beneš elnök az első londoni csehszlovák kormány élére Jan Šrámekot nevezi ki.)
  • július 10. – Münchenben megbeszélés folytat a magyar miniszterelnök, az olasz, és német külügyminiszterrel, valamint Hitlerrel, a magyar területek visszacsatolásának tárgyában[7]
  • július 11.Románia kilép a Népszövetségből.
  • július 16.Hitler bejelenti a „Seelöwe” (Oroszlánfóka) hadműveletet, amely a német partraszállás terve Anglia ellen - nem valósult meg
  • július 26.Ion Gigurtu román miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter találkozik Adolf Hitlerrel és Joachim von Ribbentroppal. (Azt a tanácsot kapják, hogy tárgyaljanak Budapesttel a magyar területi igényekről.)
  • július 2829. – A német és a szlovák legfelsőbb vezetők Salzburgi tárgyalásai.

Augusztus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeptember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Október[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • október 3. – Angliában Chamberlain kilép a kormányból, Winston Churchill átalakítja kormányát.
  • október 5. – Dekrétum a zsidó földbirtok államosításásáról Romániában. (Később államosításják a malmokat, fűrészüzemeket, sajtolókat. 1941-ben kiterjesztik a városi ingatlanokra is.)
  • október 6. – Romániában Erdély román területein a magyarokkal szembeni megtorlások kezdődnek. Ezzel párhuzamosan a magyar oldalon is atrocitásokra kerül sor, az ott maradó román lakossággal szemben. A helyzet elmérgesedik.
  • október 8. – Német csapatok szállják meg Romániát.
  • október 9.London ismét megnyitja a burmai utat.
  • október 12.
    • Német „tancsapatok” vonulnak be a román haderő átképzésére, és az olajmezők biztosítására. (Létszámuk 1941 elején 170 ezer fő.)
    • Újabb kereskedelmi egyezmény Németország és Jugoszlávia között.[10]
  • október 18. – Franciaországban életbe lép a zsidókra vonatkozó első törvény, amelynek értelmében a zsidónak minősülő személyeket kizárják a közhivatalok irányítói és adminisztratív munkáltatói helyeiről, a tisztikarból, az oktatásból, a sajtó, a film, és a színház területeiről egyaránt. Rendeletben hatalmazza meg továbbá a törvény a helyi közigazgatási vezetőket, a külföldi zsidók internálásának megkezdéséről.
  • október 1923. – A Jugoszláv Kommunista Párt V. kongresszusa Zágrábban. (Teljessé válik a párt újjászervezése.)[11]
  • október 24. – Az első zsidó-törvényt Franciaországban bevezető Pétain kormányfő Montoire-ban találkozik Hitlerrel, és megállapodást ír alá a politikai együttműködésről.
  • október 25. – Olaszország egy légi-hadteste is részt vesz London esti bombázásában, a német légierőnek nyújtott segítségül
  • október 28.Olaszország megtámadja Albániából Görögországot, egy átadott ultimátum lejárta után. Görögországban elrendelik az általános mozgósítást.
  • október 29. - A brit kormány döntést hoz: az angol légierő segítséget nyújt a megtámadott Görögországnak.

November[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

December[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940 a jogalkotásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1940-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  2. Pesti Hírlap 1941 naptára / 112. oldal
  3. ^ a b c d (2012.) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  4. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  5. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 9. köt., FOK-GÉP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 309. p.
  6. ^ a b c d Miskolczy Ambrus: A vasgárda újra a hatalomhoz. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/4. szám, 928-939. oldal, ISSN 0017-6540
  7. Pesti Hírlap 1941. Évi naptára / 120 old.
  8. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  9. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  10. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  11. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  12. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  13. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  14. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  15. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1940 témájú médiaállományokat.