1940

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1940 más naptárakban
Gergely-naptár 1940
Ab urbe condita 2693
Bahái naptár 96 – 97
Berber naptár 2890
Bizánci naptár 7448 – 7449
Buddhista naptár 2484
Burmai naptár 1302
Dzsucse-naptár 29
Etióp naptár 1932 – 1933
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1995 – 1996
Shaka Samvat 1862 – 1863
Kali-juga 5041 – 5042
Holocén naptár 11940
Iráni naptár 1318 – 1319
Japán naptár 2600 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4636–4637
Kopt naptár 1656 – 1657
Koreai naptár 4273
Muszlim naptár 1358 – 1359
Örmény naptár 1389
ԹՎ ՌՅՁԹ
Thai szoláris naptár 2483
Zsidó naptár 5700 – 5701

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek

Évek: 19351936193719381939194019411942194319441945

Események[szerkesztés]

Január[szerkesztés]

  • január 15. – Átadják a Solt és Dunaföldvár közötti vasútvonalat.
  • január 23.Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter és Ante Pavelić usztasa vezető titkos egyezménye a leendő olasz–horvát vám-, pénz- és perszonálunióról.[1]
  • január 30. – „Németország soha semmilyen körülmények között nem kapitulál” – jelenti be Hitler a nemzeti szocialista győzelem hetedik évfordulója ünnepségén, ahol élesen támadja a nyugati demokráciákat.[2]

Február[szerkesztés]

  • február 8.Chamberlain bejelenti, hogy a szövetségesek növelik a Finnországnak nyújtott katonai segítséget
  • február 15. – Bulgáriában lemond a Kosszeivanov-kormány, Filov alakít kormányt
  • február 16. – Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet mérik (–35 °C-ot).
  • február 18. – Elfoglalják az szovjet csapatok az első finn védelmi vonalat

Március[szerkesztés]

Április[szerkesztés]

  • április 3. – Angliában Winston Churchillt teljes jogkörrel háborús csúcsminiszterré nevezik ki.
  • április 6. – Anglia és Franciaország éles hangú jegyzékben tiltakozik a Németországba megindult erőteljes svéd és norvég nyersanyag-szállítás ellen, egyben Anglia bejelenti a norvég felségvizeken elrendelt brit aknazár létesítését.
  • április 9. – Német csapatok hét hadosztállyal, tengeri és légierővel lerohanják és elfoglalják Dániát és Norvégiát.
  • április 1419. – A szövetséges erők partra szálnak Narviknál, Namsosnál és Andalesnél.
  • április 15. – A Szlovák Köztársaságban törvényt hoznak a zsidó tulajdon „árjásításáról” és ezzel kezdetét veszi az ún. arizálás, melynek célja a szlovákiai zsidóság gazdasági tönkretétele.
  • április 18. – A dunai hajóforgalom zavartalan biztosítására Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária egyezséget ír alá.
  • április 23. – A német hadsereg megállítja a norvégiai Namsosnál előretörő brit hadsereget.
  • április 26.
    • Horthy István házasságot köt gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával. (A házasságból egy fiú, István születik.)[3]
    • A szlovák parlament 113. számú törvénye alapján 229 zsidó tulajdonban lévő üzemet felszámolnak, 50 vállalatot pedig nem zsidó tulajdonosnak juttatnak.[4]
  • április 30. – Norvégiában a két irányból Oslo és Trondheim felől előrenyomuló német erők egyesíteni tudják egységeiket, a brit csapatok visszaszorulnak.

Május[szerkesztés]

Június[szerkesztés]

  • június 3. – Romániában lemond a francia és brit szimpatizáns Gafencu külügyminiszter, helyette a német orientáltságú Ion Gigurtu kerül, akit a Vasgárda is támogat
  • június 5. – Új német offenzíva Franciaországban. A Weygand-vonal áttörése a Somme és az Aisne folyóknál.
  • június 10.
  • június 13. – A brit hadsereg lezárja a Szuezi-csatornát
  • június 14.
    • Párizst elfoglalják a németek
    • Spanyol csapatok megszállják a nemzetközi igazgatás alatt álló Tangert
  • június 15. – Szovjet hadsereg elfoglalja, és megszállja Litvániát
  • június 16. – A Paul Reynaud francia kormány miniszterelnöke lemond, helyettese Henri Philippe Pétain marsall lesz az új kormányfő, aki nyomban kezdeményezi a béketárgyalásokat a német támadóerők vezetésével.
  • június 17. – A magyar kormány a Ház nevében üdvözlő táviratot küld Hermann Göringnek a nyugati hadszíntéren elért német győzelmet éltetve – a távirat hosszú időre meghatározza Magyarország európai megítélését
  • június 18.Charles de Gaulle Londonban megalakítja a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot.
  • június 22.Franciaország aláírja a német-francia fegyverszüneti egyezményt, a compiegne-i erdőben (Rethondes). Ezzel az ország hivatalosan is két területi egységre szakad, szabad és megszállt zónára.
  • június 24.
    • Anglia Japán követelésére lezárja a burmai utat, mely a kínai csapatok utánpótlását biztosította
    • Rómában aláírják a francia–olasz fegyverszüneti szerződést
  • június 25.
    • A jugoszláv–szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.
    • A szövetséges erők kivonják utolsó partra szállt egységeiket is Narvik térségéből
  • június 26.
  • június 28. – Romániában elrendelik a teljes mozgósítást, miután a szovjet csapatok megkezdik Besszarábia és Észak-Bukovina területeinek megszállását

Július[szerkesztés]

  • július 1.
    • A francia Pétain-kormány Párizsból Vichybe teszi át székhelyét (Vichy-kormány). Ezzel megindul a francia történelem egyik sokat vitatott időszaka, a „Vichy-korszak” (1940–1944).
    • Románia felmondja a határait védő angol–francia garanciákat.
    • Olaszországban Rodolfo Grazianit nevezik ki Líbia kormányzójának, és az észak-afrikai olasz haderő parancsnokának, a két nappal korábban légi-csatában elhunyt Balbo marsall helyett
  • július 4.Romániában – a Vasgárda részvételével – megalakul a Gigurtu-kormány.
  • július 5. – Észak-Afrikában, az olasz hadsereg elfoglalja a szudáni Cassalat, és Galabat városokat.
  • július 9.Londonban az 1939. április 16-án megalakult csehszlovák nemzeti bizottság ideiglenes államapparátus létrehozásáról dönt. (A döntés részeként elnöki hivatalt, kormányt és államtanácsot alakítanak. Edvard Beneš elnök az első londoni csehszlovák kormány élére Jan Šrámekot nevezi ki.)
  • július 10. – Münchenben megbeszélés folytat a magyar miniszterelnök, az olasz, és német külügyminiszterrel, valamint Hitlerrel, a magyar területek visszacsatolásának tárgyában[7]
  • július 11.Románia kilép a Népszövetségből.
  • július 16.Hitler bejelenti a „Seelöwe” (Oroszlánfóka) hadműveletet, amely a német partraszállás terve Anglia ellen – nem valósult meg
  • július 26.Ion Gigurtu román miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter találkozik Adolf Hitlerrel és Joachim von Ribbentroppal. (Azt a tanácsot kapják, hogy tárgyaljanak Budapesttel a magyar területi igényekről.)
  • július 2829. – A német és a szlovák legfelsőbb vezetők Salzburgi tárgyalásai.

Augusztus[szerkesztés]

Szeptember[szerkesztés]

Emlékkötet a kolozsvári bevonulás emlékére

Október[szerkesztés]

  • október 3. – Angliában Chamberlain kilép a kormányból, Winston Churchill átalakítja kormányát.
  • október 5. – Dekrétum a zsidó földbirtok államosításásáról Romániában. (Később államosításják a malmokat, fűrészüzemeket, sajtolókat. 1941-ben kiterjesztik a városi ingatlanokra is.)
  • október 6. – Romániában Erdély román területein a magyarokkal szembeni megtorlások kezdődnek. Ezzel párhuzamosan a magyar oldalon is atrocitásokra kerül sor, az ott maradó román lakossággal szemben. A helyzet elmérgesedik.
  • október 8. – Német csapatok szállják meg Romániát.
  • október 9.London ismét megnyitja a burmai utat.
  • október 12.
    • Német „tancsapatok” vonulnak be a román haderő átképzésére, és az olajmezők biztosítására. (Létszámuk 1941 elején 170 ezer fő.)
    • Újabb kereskedelmi egyezmény Németország és Jugoszlávia között.[11]
  • október 15.Lluís Companys korábbi katalán elnököt a barcelonai Montjuic erdőben katonai összeesküvés vádjával kivégzik.[12]
  • október 18. – Franciaországban életbe lép a zsidókra vonatkozó első törvény, amelynek értelmében a zsidónak minősülő személyeket kizárják a közhivatalok irányítói és adminisztratív munkáltatói helyeiről, a tisztikarból, az oktatásból, a sajtó, a film, és a színház területeiről egyaránt. Rendeletben hatalmazza meg továbbá a törvény a helyi közigazgatási vezetőket, a külföldi zsidók internálásának megkezdéséről.
  • október 1923. – A Jugoszláv Kommunista Párt V. kongresszusa Zágrábban. (Teljessé válik a párt újjászervezése.)[13]
  • október 24. – Az első zsidótörvényt Franciaországban bevezető Pétain kormányfő Montoire-ban találkozik Hitlerrel, és megállapodást ír alá a politikai együttműködésről.
  • október 25. – Olaszország egy légihadteste is részt vesz London esti bombázásában, a német légierőnek nyújtott segítségül
  • október 28.Olaszország megtámadja Albániából Görögországot, egy átadott ultimátum lejárta után. Görögországban elrendelik az általános mozgósítást.
  • október 29. – A brit kormány döntést hoz: az angol légierő segítséget nyújt a megtámadott Görögországnak.

November[szerkesztés]

December[szerkesztés]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

Az év témái[szerkesztés]

1940 a tudományban[szerkesztés]

1940 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1940 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1940 a filmművészetben[szerkesztés]

1940 az irodalomban[szerkesztés]

1940 a zenében[szerkesztés]

1940 a sportban[szerkesztés]

1940 a jogalkotásban[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjak[szerkesztés]

  • 1940-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  2. Pesti Hírlap 1941 naptára / 112. oldal
  3. ^ a b c d (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  4. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  5. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 9. köt., FOK-GÉP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 309. p.
  6. ^ a b c d Miskolczy Ambrus: A vasgárda újra a hatalomhoz. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/4. szám, 928-939. oldal, ISSN 0017-6540
  7. Pesti Hírlap 1941. Évi naptára / 120 old.
  8. Németh István: „Fajhigiénia”. A Mein Kampfban… és a valóságban. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 65. oldal, ISSN 0865-6347
  9. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  10. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  11. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  12. ^ a b Lénárt T. András: Katalónia a 20. században. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 59. oldal, ISSN 0865-6347
  13. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  14. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.
  15. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  16. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  17. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 166. o.

Források[szerkesztés]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1940 témájú médiaállományokat.