Tolnai Ottó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tolnai Ottó
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Élete
Született 1940. július 5. (78 éves)
Magyarkanizsa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
Kitüntetései

Tolnai Ottó (Magyarkanizsa, 1940. július 5. –) Kossuth-díjas szerbiai magyar író, költő, műfordító. A vajdasági magyar irodalom sokoldalú és egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveit német, francia és szerb nyelvre fordították le.

Életútpályája[szerkesztés]

Tisza-parti városban, Magyarkanizsán született. 1955 és 1959 között a zentai magyar gimnázium tanulója volt. 1959 és 1962 között az Újvidéki Egyetemen, majd a Zágrábi Egyetemen tanult, magyar nyelv- és irodalom és filozófia szakokon.

1956-tól publikál, eleinte rövidprózával, majd 1960-tól versekkel is jelentkezett. 1961-től az újvidéki Ifjúság hetilap Symposion mellékletét szerkesztette Domonkos István, Fehér Kálmán, Koncz István társaságában[1], majd az ebből létrejövő, 1964-ben induló Új Symposion alapító munkatársa, 1969 és 1974 között főszerkesztője volt, ahonnan a jugoszláv cenzúra nyomására kellett távoznia. 1974 és 1994 között az Újvidéki Rádió magyar adásának szerkesztőjeként és képzőművészeti kritikusaként dolgozott. (Művészeti íróként azóta is számontartják.[2]) 1992-től 2004-ig az Új Symposion megszűnése után megalakult és Veszprémben megjelenő Ex Symposion főszerkesztője, azóta a szerkesztőség elnöke.

Fiatal éveitől kezdve Újvidéken élt, ahol barátaival, köztük Domonkos Istvánnal és Végel Lászlóval igen hamar a helyi irodalmi- és közélet fontos szereplőivé váltak. Első verseskötete 1963-ban, első regénye, a rovarház 1969-ben jelent meg. A kettő között 1967-ben a Híd-díj elnevezésű vajdasági irodalmi kitüntetéssel jutalmazták, amelyet tizenhárom év múltán újból megkapott. 1968-ban Domonkos Istvánnal közös könyve jelent meg a Symposion könyvek (az Új Symposion könyvmelléklet-sorozata) keretében, Valóban mi lesz velünk címmel. Bayer aspirin című monodrámáját Jancsó Miklós rendezésében Ladik Katalin adta elő az Újvidéki Színházban 1981-ben.

1966-tól 1990-ig a Jugoszláv Írószövetség tagja, a szervezet utolsó elnöke volt, annak megszűnése előtt. 1994-től a Szabadka melletti Palicson él. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. 2001-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választotta. 2004-ben egy évet DAAD-ösztöndíjjal Berlinben tartózkodott. 2005-ben Költő disznózsírból című könyvéért megkapta a Magyar Irodalmi Díjat. 2007-ben Kossuth-díjban részesült.

Érdekes vonulat munkásságában a fiktív lexikoncikkek írása (Új Tolnai világlexikona), ezekben „…olyan fogalmak magyarázatára törekszik, amelyek a Tolnai Világlexikonában nem szerepeltek, vagy meghatározásuk szerinte hiányos. Komoly stúdiumokat folytat ez ügyben a pufajkáról, a Lídia bélésről, Bláthy Ottóról, a tojásról vagy éppen az orchideáról.”[3]

Művei[szerkesztés]

Portréja az 1988-as Szép versek antológiában
Kecskeméti Kálmán felvétele
  • Homorú versek; Forum, Novi Sad, 1963 (Symposion könyvek)
  • Sirálymellcsont; ill. Maurits Ferenc; Forum, Novi Sad, 1967 (Symposion könyvek)
  • Domonkos István–Tolnai Ottó: Valóban mi lesz velünk?; utószó Végel László, ill. Kapitány László; Forum, Novi Sad, 1968 (Symposion könyvek)
  • Rovarház; Forum, Novi Sad, 1968
  • Agyonvert csipke; ill. a szerző; Fórum, Újvidék, 1969 (Symposion könyvek)
  • Ördögfej. Regény; ill. Kapitány László; Forum, Újvidék, 1970
  • Gogol halála; ill. Maurits Ferenc; Forum, Újvidék, 1972 (Symposion könyvek)
  • Legyek, karfiol; ill. Maurits Ferenc; Forum, Újvidék, 1973 (Symposion könyvek)
  • Versek. Rekapituláció; Forum, Újvidék, 1975 (Symposion könyvek)
  • 1978 Sáfrány Imre (képzőművészeti monográfia)
  • Világpor. Versek; ill. Becskei Zoltán; Forum, Újvidék, 1980
  • Elefántpuszi. Versek koravén gyerekeknek; ill. Maurits Ferenc; Forum, Újvidék, 1982
  • Virág utca 3. Regény; Forum, Újvidék, 1983
  • Vidéki Orfeusz Válogatott versek; Magvető, Bp., 1983
  • Rokokokokó; Forum, Újvidék, 1986
  • Gyökérrágó. Versek; Forum, Újvidék, 1986
  • Prózák könyve; graf. Petar Čurčić; Forum, Újvidék, 1987
  • Cápácskám: apu! Gyermekvers felnőtteknek; rajz Bicskei Zoltán; Forum, Újvidék, 1989
  • Árvacsáth; Orpheusz Könyvek–Forum, Bp.–Újvidék, 1992
  • Wilhelm-dalok avagy A vidéki Orfeusz; Jelenkor, Pécs, 1992
  • Versek könyve; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1992
  • A meztelen bohóc. Képzőművészeti esszék; utószó: Thomka Beáta; Forum, Újvidék, 1992
  • 1994 Június (elbeszélések)
  • Kékítőgolyó. Új prózák könyve; Kortárs–Széphalom Könyvműhely, Bp., 1994
  • Végel(ő)adás; utószó Radnóti Zsuzsa; Neoprológus, Bp., 1996
  • Rothadt márvány. Jugoplasztika; Kijárat, Bp., 1997 (Teve könyvek)
  • Balkáni babér. Katalekták; Jelenkor, Pécs, 2001
  • Költő disznózsírból. Egy rádióinterjú regénye; kérdező Parti Nagy Lajos; Kalligram, Pozsony, 2004
  • Szög a nadírban. Kovács Antal naplója; fotó Nagy József, Vajda János; Alexandra, Pécs, 2005
  • Domokos IstvánFehér Kálmán–Tolnai Ottó: Dolerony; Forum, Újvidék, 2005
  • Ómama egy rotterdami gengszterfilmben. Regény versekből; zEtna, Zenta, 2006 (Vulkánfíber)
  • A tengerről verselve; Magyar Fordítóház, Balatonfüred, 2006 (Füredi fordítói füzetek)
  • Feljegyzések a vég tónusához. Esszék; Forum, Újvidék, 2007
  • A pompeji szerelmesek. Fejezetek az Infaustusból; Alexandra, Pécs, 2007 (Szignatúra könyvek)
  • Tolnai Ottó legszebb versei; vál., szerk., utószó Mikola Gyöngyi; AB-art, Bratislava Pozsony , 2007
  • Grenadírmars. Egy kis ízelt opus; zEtna, Zenta, 2008 (Vulkáni Helikon)
  • Tolnai Ottó–Szegő György: Valkó László; Balassi, Bp., 2009
  • A kisinyovi rózsa; Factory Creative Studio Kft., Szeged, 2010
  • Szeplőtelen kis gépek csöpp fejedelmi jelvények; bev., jegyz. Bányai János; Forum, Újvidék, 2010
  • Világítótorony eladó. Festettvíz-próza; zEtna-Basiliscus, Zenta, 2010 (Vulkáni Helikon)
  • A tengeri kagyló. Kisregély; Forum, Újvidék, 2011 (Híd könyvtár)
  • Kalapdoboz. Képzőművészeti írások; Forum, Újvidék, 2013
  • Utazni annyi, mint élni. Kis-ernyő / Putovati znači živeti.Kiš-obran; szerk. Boško Krstić, Tolnai Ottó; Szabadkai Városi Könyvtár, Szabadka, 2013
  • Gogol halála; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Bp., 2016
  • Világpor; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Bp., 2016
  • Nem könnyű. Versek, 2001-2017; Jelenkor, Bp., 2017
  • Szeméremékszerek. A két steril pohár; Jelenkor, Bp., 2018

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ladányi István: Az újvidéki Új Symposion folyóirat első szerkesztői nemzedékének policentrikus irodalom- és kultúrafelfogása, irodalmiszemle.sk
  2. [1] Tolnai Ottó életútjáról és képzőművészeti írásairól
  3. [2] Novák Anikó: A Tolnai-világ lexikona, Tisza-táj, 2010/7, 15–19. old.
  4. 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. március 17.)

Források[szerkesztés]

  • 1994 Thomka Beáta: Tolnai Ottó
  • 2004 Thomka Beáta szerk.: Tolnai-Symposion. Tolnai Ottó műveiről (válogatott kritikák)
  • Mikola Gyöngyi: A nagy konstelláció. Kommentárok Tolnai Ottó poétikájához; Alexandra, Pécs, 2005 (Szignatúra könyvek)
  • Kontextus. Összehasonlító irodalomtudományi tanulmányok; szerk. Csányi Erzsébet; Bölcsészettudományi Kar Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék, 2007 (Kontextus könyvek)
  • Csányi Erzsébet: Lírai szövegmezők. Vajdasági magyar versterek, kultúraközi kontextusok; Vojvodanska akademije nauka i umetnosti, Novi Sad, 2010 (Élő történelem sorozat)
  • Géczi János: A rózsa jegye alatt. Goethe, Vörösmarty, Kazinczy, Babits, Saint-Exupéry, Tolnai Ottó; Gondolat, Bp., 2016 (Universitas Pannonica)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]