Csukás István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csukás István
Csukás István.jpg
Születési név Csukás István Péter
Született 1936. április 2. (79 éves)
Kisújszállás
Nemzetisége magyar
Házastársa Porga Mária (1975–)
Foglalkozása író, költő
Díjak József Attila-díj (1977, 1987)
Ifjúsági Díj (1978, 1982)
A Művészeti Alap irodalmi díja (1984)
Andersen-díj (1985)
Déry Tibor-díj (1989, 1995)
MSZOSZ-díj (1990)
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja (1996)
Tekintet-díj (1997)
Kossuth-díj (1999)
Prima Primissima díj (2011)

Csukás István az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csukás István témájú médiaállományokat.

Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. –) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására,[forrás?] bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis –,[forrás?] a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.

Egészen más a zenei hallás és a verszenei hallás...

– mondta Lackfi Jánosnak a 75. születésnapjára készült szubjektív portréban, M. Nagy Richárd Csukás 75 című filmjében[1]

.

Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert.[2] Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték.[m 1][3][4] Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel[5] 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát.[6] 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel,[7] illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.[8]

Róla nevezték el[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elmondani adj erőt! (versek, 1962)
  • Előszó a szerelemhez (versek, 1965)
  • Egy szürke kiscsacsi (meseregény, 1967)
  • Koromcsillag (versek, 1968)
  • Mirr-Murr, a kandúr (meseregény, 1969)
  • Pintyőke cirkusz, világszám! (meseregény, 1971)
  • Keménykalap és krumpliorr (ifjúsági regény, 1973)
  • A téli tücsök meséi (meseregény, 1974)
  • Ima a vadevezősökért (versek, 1975)
  • Egy kiscsacsi története (1975)
  • Nyár a szigeten (ifjúsági regény, 1975)
  • Vakáció a halott utcában (ifjúsági regény, 1976)
  • A felidézett toronyszoba (válogatott versek, 1977)
  • Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? (meseregény, 1978)
  • Utazás a szempillám mögött (gyermekregény, 1978; színdarab, 1988)
  • Szegény Gombóc Artúr (meseregény, 1979)
  • A radírpók (gyermekregény, 1979)
  • Süsü, a sárkány (meseregény, 1980)
  • Festéktüsszentő Hapci Benő (meseregény, 1980)
  • Az üres papír elégiája (versek, 1980)
  • Hogyan lettem filmszínész? (meseregény, 1981)
  • A bátor Tintanyúl (meseregény, 1981)
  • Ágacska (színdarabok, 1981) Zeneszerző: Darvas Ferenc)
  • Madárvédő Golyókapkodó (meseregény, 1982)
  • Mintha átvágnánk Tahitin (versek, 1982)
  • Csicsóka és a moszkítók (ifjúsági regény, 1982)
  • Civakodó cipőikrek (meseregény, 1983)
  • Süsü újabb kalandjai (1983)
  • Gyalogcsillag (színdarab, 1983)
  • Oriza-Triznyák (meseregény, 1984)
  • Orr-beszámoló a Szépvölgyi út 67-től a Kolosy térig (versek, 1985)
  • Pom Pom főz (meseregény, 1985)
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgász (meseregény, 1985)
  • Az óriástüdejű levegőfújó (meseregény, 1985)
  • A legkisebb Ugrifüles (meseregény, 1985)
  • Mint az ejtőernyősök (összegyűjtött versek, 1986)
  • Űrhajó az Orrbolygóról (gyermekregény, 1986)
  • A mű-Süsü / A bűvös virág (meseregény, 1986)
  • Süsü csapdába esik / Süsü és a Sárkánylány (meseregény, 1987)
  • Lesből támadó ruhaszárítókötél (meseregény, 1987)
  • Kelekótya kandúrok (meseregény, 1987)
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgászverseny (meseregény, 1987)
  • Órarugógerincű Felpattanó (meseregény, 1987)
  • Hapci-rakéta a Hókuszpókusz-szigetekre (meseregény, 1987)
  • A magányos szamovár (meseregény, 1988)
  • Kutyánszky Kázmér a versíró kutya (színdarab, 1988)
  • Vakkancs szétnéz Budapesten (meseregény, 1989)
  • Metszet az Időből, Szárszó, nyár (versek, 1989)
  • Tappancs (meseregény, 1989)
  • Cillancs felfedezi a világot (meseregény, 1989)
  • Brum Brum Brúnó (meseregény, 1989)
  • A kelekótya kiskakas (meseregény, 1990)
  • Kalandozás Betűországban (meseregény, 1990)
  • Mesélj Münchhausen (színdarab, 1991)
  • Süsü, a sárkány (átdolgozott meseregény, 1993)
  • Bohóc az egész család (színdarab, 1994)
  • Étellift a pokolba (versek, 1995)
  • Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1996)
  • Költők éhkoppon (összegyűjtött prózai írások, 1996)
  • Sün Balázs (gyermekversek, 1997)
  • Az én játékoskönyvem (1998)
  • Sün és barátai (meseregény, 1998)
  • Mirr-Murr nyomoz Budapesten (meseregény, 1998)
  • Süsüke, a sárkánygyerek (meseregény, 1998)
  • Pom Pom összes meséi (meseregény, 1999)
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen (meseregény, 1999)
  • Süsüke újabb kalandjai (meseregény, 2000)
  • Csukás István nagy mesekönyve (2001)
  • A házőrző macska (2002)
  • Tükörbohócok (meseregény, 2002)
  • A versíró kutya (2003)
  • Töf-töf elefánt (meseregény, 2004)
  • Pom Pom újabb meséi (meseregény, 2005)
  • Mirr-Murr, Oriza Triznyák és a többiek (meseregény, 2006)
  • Aszpirin és Lucifer (meseregény, 2007)
  • Ló az iskolában (2007)
  • De szép az erdő (2007)
  • Vidám állatkert (2007)
  • Te mire gondolsz közben? (versek, 2008)
  • Ágacska (meseregény, 2008)
  • A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász kórházban (meseregény, 2009)
  • A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász nyáron (meseregény, 2010)
  • Mi az adu? (Prózai írások, Könyvmolyképző Kiadó, 2011)
  • Berosált a rezesbanda (ifjúsági regény, 2013)

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az FMK kvázi jogutódja az 1998-ban megnyílt Trafó – Kortárs Művészetek Háza.[3]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Port.hu Csukás 75
  2. Mátraházi Zsuzsa: A pajzán Emmy-díjas: Születésnapi beszélgetés Csukás Istvánnal (Interjú a gyermekkönyvhetet megnyitó Csukás Istvánnal), konyv7.hu/HVG 35. évfolyam 22. (1773.) szám - 2013.
  3. ^ a b Kiss András, Amikor még tényleg szólt a zene, metropol.hu - 2014. január 24.
  4. Harmincöt éves a FIKA Nyomtatás, Megjelent: Új Magyarország - 1995. április 22.
  5. Zsurkán Mariann: Csukás István 70 éves: Nincs szebb, mint az élet, és nem is érdemes szebbet kitalálni, Hetek (X/17) - 2006. április 28.
  6. Szobrot kap Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri, INDEX/MTI - 2013. augusztus 14.
  7. Illés Attila: Csukás István: A gyermekek nyelve mindig a mese marad, szegedMa.hu - 2014. március 2.
  8. Kalas Györgyi: Négy magyar szerzőt is jelöltek egy rangos gyerekirodalmi díjra, index.hu - 2014. október 16.
  9. A „Csukás-suli” honlapja: Iskolánk bemutatása - OM 037598; Szervezeti és működési szabályzat 2013 - (hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  10. Fónai Imre: Csukás színház gyerekeknek Süsü premierrel; sonline.hu - 2011. június 27.
  11. magyarszinhaz.hu Őze Áron Csukás István-díjat alapít - 2014. augusztus
  12. Csukás István életrajza. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  13. kisalfold.hu V. Győri Könyvszalon - 2005. október 14.
  14. http://librarius.hu/2015/01/23/ok-lettek-magyar-iroszovetseg-orokos-tagjai/

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]