Csukás István
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Élete
[szerkesztés]Apja nehéz sorsú kovácsmester volt. Szülővárosában járta ki az elemi iskolát. A háború után – egy zenetanár biztatására, édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűsnek készült.[1] Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen, hiszen noha felvételi nélkül felvették volna a Zeneakadémiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett,[3] majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsésztanulmányait sem fejezte be.
Egészen más a zenei hallás és a verszenei hallás…
.
Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert.[5] Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték.[m 1][6][7] Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Könyvkiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, amihez szinte előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel[8] 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, utána szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát.[9] 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyermekoperán dolgozott Nagy Imre szegedi zeneszerzővel,[10] illetve már harmadszorra szerepelt az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.[11]
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.[12]
Csukás István 83 éves korában hunyt el. Halála napjának estéjén a közmédia műsorváltozással tisztelgett az író előtt, hozzá köthető meséket, filmeket, portréműsorokat vetítettek.[13] 2020. március 7-én, szombaton a budapesti Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra.
Róla nevezték el
[szerkesztés]- Csukás István Nevelési és Oktatási Gyermekközpont, általános iskola Teskánd (2007-től)[14]
- Csukás Színház, Balatonszárszó (2011-től)[15]
- Csukás István-díj, Pesti Magyar Színház (2014-től) – meghívásos pályázat, amelynek Csukás István a kuratóriumi elnöke volt.[16]
- Csukás-módszer 2023-tól Ráckevéről – Dr. Czerny Róbert Károly környezet- és gyermekvédelmi oktatási módszere (Szabad Föld, 2023. július 28., 79. évf. 30. sz., 12. oldal – Borzák Tibor írása; Klubrádió – Rózsa Péter interjúja, 2023. augusztus 23.)[17][18]
- "Csukás István bolygója" homokanimáció (Cakó Ferenc munkája)[19]
- Csukás Meserádió
Művei
[szerkesztés]- Elmondani adj erőt! Versek; Szépirodalmi, Bp., 1962
- Előszó a szerelemhez. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1965
- Egy szürke kiscsacsi. Meseregény; Móra, Bp., 1967
- Erdőben jártam; vers Csukás István, rajz Csergezán Pál; Móra, Bp., 1968
- Koromcsillag; Szépirodalmi, Bp., 1968
- Mirr-Murr, a kandúr; Móra, Bp., 1969 (meseregény)
- Pintyőke cirkusz, világszám! (meseregény, 1971)
- Keménykalap és krumpliorr (ifjúsági regény, 1973)
- A téli tücsök meséi (meseregény, 1974)
- Ima a vadevezősökért (versek, 1975)
- Síppal, dobbal; szöveg Csukás István, rajz Réber László; Móra, Bp., 1974 (Bölcs bagoly)
- Egy kiscsacsi története. Mirr-Murr kalandjaiból; bábfigurák Foky Ottó; Móra, Bp., 1975
- Nyár a szigeten (ifjúsági regény, 1975)
- Vakáció a halott utcában (ifjúsági regény, 1976)
- Oriza-Triznyák. Mirr-Murr kalandjaiból; bábfotók Foky Ottó; Móra, Bp., 1977
- A felidézett toronyszoba (válogatott versek, 1977)
- Itt a kezem, nem disznóláb!; szöveg Csukás István, rajz Hegedűs István; Móra, Bp., 1977 (Bölcs bagoly)
- Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? (meseregény, 1978)
- Utazás a szempillám mögött; Móra, Bp., 1978 (gyermekregény, 1978; színdarab, 1987)
- Szegény Gombóc Artúr (1979)
- A radírpók (1979)
- Süsü, a sárkány (meseregény, 1980)
- Festéktüsszentő Hapci Benő (1980)
- Az üres papír elégiája (versek, 1980)
- Az én játékoskönyvem; Móra, Bp., 1980
- Hogyan lettem filmszínész? (meseregény, 1981)
- A bátor Tintanyúl (1981)
- Madárvédő Golyókapkodó (1982)
- Mintha átvágnánk Tahitin (versek, 1982)
- Csicsóka és a moszkítók (ifjúsági regény, 1982)
- A civakodó cipőikrek (1983)
- Süsü újabb kalandjai (1983)
- Gyalogcsillag (színdarab, 1983)
- Oriza-Triznyák (meseregény, 1984)
- A Legkisebb Ugrifüles a városban; Csukás István és Foky Ottó bábfilmje alapján készítette Cakó Ferenc; Pannónia Filmstúdió, Bp., 1985
- Orr-beszámoló a Szépvölgyi út 67-től a Kolosy térig (versek, 1985)
- Csukás István–Oroszlán László: Pom Pom főz. Szakácskönyv gyerekeknek; ill. Sajdik Ferenc; Pannónia Filmstúdió, Bp., 1985
- Sebaj Tóbiás történetek; Cakó Ferenc Pannónia Filmstúdióban készült gyurmafilmjei alapján; IPV, Bp., 1985–1988
- A Nagy Ho-ho-ho-horgász (meseregény, 1985)
- Óriástüdejű levegőfújó (1985)
- A legkisebb Ugrifüles (meseregény, 1985)
- Mint az ejtőernyősök (összegyűjtött versek, 1986)
- Űrhajó az Orrbolygóról (gyermekregény, 1986)
- A mű-Süsü / A bűvös virág (meseregény, 1986)
- Csukás István–Oroszlán László: Pom Pom meghív uzsonnára. Szakácskönyv gyerekeknek; ill. Sajdik Ferenc; Pannónia Filmstúdió, Bp., 1986
- Ugrifüles, az illemtanár; ill. Cakó Ferenc; Pannónia Filmstúdió, Bp., 1986
- Makk Marci; rajz. Foky Ottó; IPV, Bp., 1986
- Ágacska. Három színdarab / Gyalogcsillag / Utazás a szempillám mögött; Móra, Bp., 1987 (zeneszerző: Darvas Ferenc)
- Süsü csapdába esik / Süsü és a Sárkánylány (meseregény, 1987)
- A lesből támadó ruhaszárítókötél (1987)
- Kelekótya kandúrok (meseregény, 1987)
- A Nagy Ho-ho-ho-horgászverseny (meseregény, 1987)
- Órarugógerincű Felpattanó (1987)
- Hapci-rakéta a Hókuszpókusz-szigetekre (meseregény, 1987)
- Magányos szamovár (meseregény, 1988)
- Kutyánszky Kázmér a versíró kutya (színdarab, 1988)
- Csalikukac csavarog; szöveg Csukás István, rajz Sajdik Ferenc, Füzesi Zsuzsa; Pannónia Film Vállalat, Bp., 1988
- A nagy fofoforgószél; ill. Sajdik Ferenc; Polygon, Bp., 1988
- A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen; ill. Sajdik Ferenc; MTV–Officina Nova, Bp., 1989
- Vakkancs szétnéz Budapesten (meseregény, 1989)
- Metszet az Időből, Szárszó, nyár (versek, 1989)
- Tappancs játszani szeretne; ill. Nemo; Juventus, Ege, 1989
- Cillancs felfedezi a világot (meseregény, 1989)
- Brum Brum Brúnó (meseregény, 1989)
- A kelekótya kiskakas (meseregény, 1990)
- Kalandozás Betűországban (meseregény, 1990)
- Mesélj, Münchhausen (színdarab, 1991)
- Süsü, a sárkány; fotó Zich Zsolt; 3. átdolg. kiad.; Századvég, Bp., 1993
- Bohóc az egész család (színdarab, 1994)
- Étellift a pokolba (versek, 1995)
- Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1996)
- Költők éhkoppon (összegyűjtött prózai írások, 1996)
- Sün Balázs (gyermekversek, 1997)
- Süni és barátai; Gesta, Bp., 1997
- Az én játékoskönyvem; 2. átdolg. kiad.; Korona, Bp., 1998
- Mirr-Murr nyomoz Budapesten (meseregény, 1998)
- Süsüke, a sárkánygyerek (meseregény, 1998)
- A sörözés vége – próbaakasztás két év múlva; in: A Magyar Dráma Napja a József Attila Színházban, 1998. szeptember 21.; Filum, Bp., 1998
- Pom Pom összes meséi (meseregény, 1999)
- A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen (meseregény, 1999)
- Süsüke újabb kalandjai (meseregény, 2000)
- Csukás István nagy meséskönyve; rajz Füzesi Zsuzsa; Gesta, Bp., 2001
- A házőrző macska (2002)
- Tükörbohócok (meseregény, 2002)
- A versíró kutya (2003)
- Töf-töf elefánt (meseregény, 2004)
- Pom Pom meséi; ill. Sajdik Ferenc; 2. jav. kiad.; Gesta, Bp., 2004
- Pom Pom újabb meséi; ill. Sajdik Ferenc; Gesta, Bp., 2005
- Mirr-Murr, Oriza Triznyák és a többiek (meseregény, 2005)
- Aszpirin és Lucifer (meseregény, 2007)
- Ló az iskolában (2007)
- De szép az erdő (2007)
- Vidám állatkert (2007)
- Te mire gondolsz közben? Szerelmes versek; Gesta, Bp., 2008
- Ágacska; ill. Füzesi Zsuzsa; Gesta, Bp., 2008 (meseregény)
- A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász kórházban (meseregény, 2009)
- A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász nyáron (meseregény, 2010)
- Mi az adu? (Prózai írások, Könyvmolyképző Kiadó, 2011)
- Berosált a rezesbanda (ifjúsági regény, 2013)
- Csak a derű óráit számolom. Csukás István költővel beszélget Simon Erika; Kairosz, Bp., 2013 (Magyarnak lenni)
- Összegyűjtött versek; Könyvmolyképző, Szeged, 2015
- Évszakom a szerelem; Könyvmolyképző, Szeged, 2016 + CD
- Keménykalap és krumpliorr; ill. Hegedüs István; 8. jav. kiad.; Könyvmolyképző, Szeged, 2013 (Jonatán könyvmolyképző)
- A város meghódítása; Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, Bp., 2018 (Óbuda könyvek)
- Álmomban otthon jártam. Írások a szülőföldről; Önkormányzat, Kisújszállás, 2019
- Kalandra fel!; szöveg Csukás István és társai, ill. Szimonidesz Hajnalka; Könyvmolyképző, Szeged, 2019 (Olvasó szuperhős)
- Diótörőcske. Mesejáték; Móra, Bp., 2021
Filmjei
[szerkesztés]- Csicsóka és a moszkítók (1971) (író) (r.: Katkics Ilona)
- Kiscsacsi kalandjai (1972) (író)
- Mirr-Murr kandúr kalandjai (1973–1975) (író)
- A labda (1974) (forgatókönyvíró)
- Le a cipővel! (1975) (forgatókönyvíró)
- A legkisebb ugrifüles (1976–1977) (író)
- Süsü, a sárkány kalandjai (1976–1984) (író)
- Plutó és Puck (1978) (forgatókönyvíró)
- Keménykalap és krumpliorr (1978) (író)
- Pom Pom meséi (1978–1981) (író)
- Vakáció a halott utcában (1979) (író)
- A nagy ho-ho-horgász (1982–1988) (forgatókönyvíró)
- Sebaj Tóbiás (1983–1985) (forgatókönyvíró)
- Kutyánszky Kázmér, a versíró kutya (1987) (író)
- Csicsóka és a Moszkítók (1988) (író) (r.: Mamcserov Frigyes)
- Mese a motorunkról (1989) (író)
- Töf-töf elefánt (1991–1994) (forgatókönyvíró)
- Süni és barátai (1995)
- Filléres irodalom (1996) (operatőr)
- Süsüke, a sárkánygyerek (2001) (író, producer)
- Nem hunyhat ki a láng (2009) (szereplő)
- Berosált a rezesbanda (2012) (író)
Díjai
[szerkesztés]- Az év legjobb gyermekfilmje hollywoodi nagydíja (1977)
- József Attila-díj (1977, 1987)
- Állami Ifjúsági Díj (1978, 1982)[20]
- A Művészeti Alap irodalmi díja (1984)
- Andersen-díj (1984)[21]
- Az Év Könyve jutalom (1987, gyermek- és ifjúsági irodalom kategória a Keménykalap és krumpliorrért)
- Déry Tibor-díj (1989, 1995)
- MSZOSZ-díj (1990)
- SZOT-díj (1990)
- A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja (1996)
- Tekintet-díj (1997)
- Kossuth-díj (1999)
- Győri Könyvszalon alkotói díj (2005)[22]
- Kisújszállás díszpolgára (2006)[23]
- Budapest díszpolgára (2011)
- Prima Primissima díj (2011)
- Óbuda-Békásmegyer díszpolgára (2013)
- Magyar Írószövetség örökös tagja (2015)[24]
- Szép Ernő-különdíj (2015)
- A Magyar Érdemrend középkeresztje (2016)[25]
- Magyar Örökség díj (2016)[26]
- A Nemzet Művésze (2017)[27]
Emlékezete
[szerkesztés]- Balatonszárszó mellszobor[28]
- Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2022. április 2-án emléktáblát helyezett el díszpolgára egykori lakhelyén (Budapest, III. ker., Szépvölgyi út 67.).[29]
Megjegyzések
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c Csukás István. pim.hu. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Molnár Réka: Eltemették Csukás Istvánt. Index, 2020. március 7. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
- ↑ Születésnap: Csukás István. www.szeretlekmagyarorszag.hu (Hozzáférés: 2018. április 2.)
- ↑ Port.hu Csukás 75'. [2011. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 2.)
- ↑ Mátraházi Zsuzsa: A pajzán Emmy-díjas: Születésnapi beszélgetés Csukás Istvánnal (Interjú a gyermekkönyvhetet megnyitó Csukás Istvánnal), konyv7.hu/HVG 35. évfolyam 22. (1773.) szám - 2013
- ↑ a b Kiss András, Amikor még tényleg szólt a zene Archiválva 2014. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, metropol.hu - 2014. január 24.
- ↑ Harmincöt éves a FIKA Nyomtatás, Megjelent: Új Magyarország - 1995. április 22.
- ↑ Zsurkán Mariann: Csukás István 70 éves: Nincs szebb, mint az élet, és nem is érdemes szebbet kitalálni, Hetek (X/17) - 2006. április 28.
- ↑ Szobrot kap Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri, INDEX/MTI - 2013. augusztus 14.
- ↑ Illés Attila: Csukás István: A gyermekek nyelve mindig a mese marad Archiválva 2014. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, szegedMa.hu - 2014. március 2.
- ↑ Kalas Györgyi: Négy magyar szerzőt is jelöltek egy rangos gyerekirodalmi díjra, index.hu - 2014. október 16.
- ↑ Díjak a Magyar Dráma Napján Archiválva 2015. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszava, 2015. szeptember 21.
- ↑ Műsorváltozás lesz a Duna TV-n és a Kossuth rádión. Origo, 2020. február 24. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ A „Csukás-suli” honlapja: Iskolánk bemutatása – OM 037598; Szervezeti és működési szabályzat 2013 – (hozzáférés: 2019. július 12.)
- ↑ Fónai Imre: Csukás színház gyerekeknek Süsü premierrel Archiválva 2014. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben; sonline.hu – 2011. június 27.
- ↑ magyarszinhaz.hu Őze Áron Csukás István-díjat alapít Archiválva 2014. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. augusztus
- ↑ Facebook. www.facebook.com. (Hozzáférés: 2023. augusztus 25.)
- ↑ Műsorok Archívum | Klubrádió. www.klubradio.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 25.)
- ↑ Csaba, Molnár: Hiánypótló szerepet tölthet be a „Csukás-módszer” (magyar nyelven). Magyar Hang, 2023. augusztus 20. (Hozzáférés: 2023. augusztus 25.)
- ↑ Csukás István életrajza. Petőfi Irodalmi Múzeum. [2012. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
- ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- ↑ kisalfold.hu V. Győri Könyvszalon Archiválva 2014. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2005. október 14.
- ↑ Kisújszállás.hu. www.kisujszallas.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ http://librarius.hu/2015/01/23/ok-lettek-magyar-iroszovetseg-orokos-tagjai/
- ↑ MTI: A Magyar Érdemrendek 2016. évi kitüntetettjei, kormany.hu - 2016. március 15.
- ↑ Eddigi díjazottak Archiválva 2021. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben magyarorokseg.hu (hozzáférés: 2017. május 7.)
- ↑ Kiss Anna, Csukás István és Dévényi Sándor lettek a Nemzet Művészei origo.hu - 2017. november 3.
- ↑ index.hu
- ↑ Meséiben él tovább Csukás István – Emléktáblát avattunk a tiszteletére egykori otthonánál. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2022. április 2. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- konyvmolykepzo.hu Csukás István önéletrajza
- Kolontár Krisztián: Csukás István: cenzúrázzák a meséket!, Blikk, sztárvilág – 2010. július 24.
- A Vámos-klub vendége volt: Csukás István, vamosmiklos.eu – 2006. január
További információk
[szerkesztés]- Csukás István profilja Archiválva 2008. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Csukás István a PORT.hu-n (magyarul)
- Csukás István az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Béládi Miklós, Rónay László: A magyar irodalom története 1945-1975 /II./1-2. KÖTET; A KÖLTÉSZET Életrajzi jegyzetek – 1981-1990 ISBN 963 05 2815 0
- Csukás István: A díj a gyerekirodalomra irányítja a figyelmet, szinhaz.hu/MTI – 2014. augusztus 28.
- Csukás István: Egymillió gyermeket neveltem fel – az Origo interjúja. 2010. november 29.
- Bense Róbert: Jó reggelt kívánok, Festéktüsszentő Hapci Benő! – Interjú Csukás Istvánnal Manoprogram.hu – 2012. január
- Az öröm ujjhegyén Csukás Istvánnal; interjú Marton Mária; Könyvmolyképző, Szeged, 2009
- Örökké él, amit láttam. Visszaemlékezések Csukás Istvánról; Önkormányzat, Kisújszállás, 2022 (Helytörténeti füzetek)
- 1936-ban született személyek
- 2020-ban elhunyt személyek
- Magyar írók
- Magyar költők
- Magyar ifjúsági szerzők
- Magyar forgatókönyvírók
- Digitális Irodalmi Akadémia-tagok
- József Attila-díjasok
- Kossuth-díjasok
- Budapest díszpolgárai
- Déry Tibor-díjasok
- Tekintet-díjasok
- Pro Literatura díjasok
- Prima Primissima díjasok
- SZOT-díjasok
- Győri Könyvszalon alkotói díjasok
- Kisújszállásiak
- Szép Ernő-díjasok
- Művészeti Alap Irodalmi Díjasok
- Magyar Örökség díjas személyek
- A Nemzet Művésze cím tulajdonosai
- A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek
- Balatonszárszóiak
- A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei