Faludy György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Faludy György
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Született Leimdörfer György Bernát József
1910. szeptember 22.[1]
Budapest, Erzsébetváros
Elhunyt 2006. szeptember 1. (95 évesen)[2][3][1]
Budapest
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Házastársa Szegő Zsuzsanna
Kovács Fanni
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Faludy György témájú médiaállományokat.

Faludy György, szül. Leimdörfer György Bernát József,[5] angol nyelvterületen olykor George Faludy (Budapest, Erzsébetváros, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, író.

Élete[szerkesztés]

Bahget Iskander felvétele
Faludy György festett terrakotta mellszobra Debrecenben (Juha Richárd alkotása)

Budapesten született zsidó polgári családban. Édesapja Leimdörfer Jenő (más forrás szerint Leimdörfer Joachim (Chájim))[6] vegyész, édesanyja Biringer Erzsébet Katalin volt.[m 1] 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus Főgimnáziumban, ezután a bécsi (1928–30), a berlini (1930–31), a párizsi (1932) és a grazi (1932–33) egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelytől később megfosztották. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, mely jó időre meghatározta pályáját.

1938-ban elhagyta Magyarországot. Erre többek között az kényszerítette, hogy úgy érezte, hazájának az a legrosszabb, ha a háborút a hitleri Németország nyeri meg, így a németek oldalán semmiképp sem akart volna harcolni. Párizsig menekült, itt találkozott többek között Arthur Koestlerrel és az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Havas Endrével és Lorsy Ernővel együtt Franciaország német megszállása után Marokkóba menekült, majd áthajózott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Ezután három évig, 1942 és 1945 között az amerikai hadseregben szolgált tisztként, káplárként szerelt le. Eközben húgát, aki itthon maradt, a nyilasok meggyilkolták.

1946-ban tért haza, a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az Őszi harmat után című verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. A rasszizmust megvetette, az ő vezetésével döntötték le 1947. április 26-áról 27-ére virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kertbéli szobrát. A kommunista hatalom mégis kezdettől fogva ellenségesen viszonyult hozzá, további művei nem jelenhettek meg. 1949-ben (több más forrás szerint azonban nem 1949-ben, hanem 1950 közepén) hamis vádak alapján letartóztatták, s Gábori Györggyel és Egri Györggyel Kistarcsára internálták, majd a recski kényszermunkatáborba zárták. Az ÁVH börtöneiben, illetve a táborokban írt versei 1983-ban Münchenben jelenhettek meg először Börtönversek 1950–1953[7] címmel.

Az ​itt közölt verseket 1950 és 1953 közt csináltam az Andrássy út 60. pincéjében, Kistarcsán és az ÁVO recski büntetőtáborában. A „csináltam” igét azért használom, mert Rákosi börtöneiben csakúgy, mint Hitler megsemmisítő táboraiban, papír és írószer nem állt a rabok rendelkezésére. Így ezeket a verseket "fejben csináltam"…

Legfőbb gondom az volt, hogy verseimet emlékezetembe véssem; eladdig mindig szenvedélyemnek ismertem más verseinek megtanulását, de a magaméit figyelmen kívül hagytam. Ha az első négy sort elkészítettem, elmondtam magamnak nyolcszor-tízszer; a következő négy sorral ugyanezt tettem, aztán a nyolcat ismételtem ötször-hatszor, és így tovább, míg a napi, átlagos 40 sor penzummal elkészültem. Reggelenként felmondtam magamnak mindazt, amit addig írtam: száz sort, ötszázat, ezret… A fogdáról egész kötet költeménnyel – ezzel a kötettel – fejemben jöttem ki. Ezek után számos rabtársam tanulta meg azokat a verseket, melyeket jobbaknak, vagy a legjobbaknak tartottam. A megtanulás indoka nemcsak a kölcsönös, törhetetlen szeretet volt, melyet akkor és azóta egymás iránt érzünk és nemcsak a magyar nép sajátsága, a költészet iránti, merem remélni múlhatatlan lelkesedés. Sőt még nem is az, hogy ezekből a versekből – akármilyen is legyen irodalmi értékük – erőt tudtak meríteni. Hanem elsősorban az a tény, hogy költeményeimet meg kívánták menteni az utókor számára. Az akkori helyzetben, gyönge fizikumommal rendkívül valószínűtlennek tűnt, hogy túlélem Recsket. A túlélést, számos társammal együtt, nemcsak annak köszönhettem, hogy Sztálin későn ugyan, de a számunk legkedvezőbb pillanatban patkolt el, hanem elsősorban annak, hogy Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a büntetőtábort feloszlatta…

– Faludy György[7][8]

Szabadulása után fordításokkal kereste kenyerét, majd 1956-ban ismét elmenekült az országból.

Faludy György önéletrajzi regényében (Pokolbéli víg napjaim) az ávós őrnagy beszéde jellemzi az 1953. szeptemberi szabadon bocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek öntől azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdezősködőket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban.

Londonban települt le, ahol 1957-től az Irodalmi Újság szerkesztője volt. 1961–62-ben írta a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi visszaemlékezéseit, eredetileg angolul (My Happy Days in Hell, 1962). A könyv 1987-ben jelent meg először magyarul az AB Független Kiadónál – a kommunista cenzúrát megkerülve szamizdat kötetként. 1963 és 1967 között Firenzében és Máltán élt. 1967-ben költözött át Torontóba. Kanadában és az Egyesült Államokban különböző egyetemeken tartott előadást, miközben a Ötágú síp és a Magyarok Világlapja című lapok munkatársaként dolgozott. 1980-ban New Yorkban jelentek meg összegyűjtött versei. Közben Magyarországon betiltott költő volt, a könyvtárakban még a katalógusból is kiszedték azokat a cédulákat, amelyeken a neve szerepelt. Megjegyzendő azonban, hogy a pártállam idején kiadott A magyar irodalom története több helyen említi, sőt bővebben is tárgyalja és idéz tőle.[9]

1988-ban[10] hazatért, Budapesten telepedett le. A rendszerváltás után korábban szamizdatban terjedő műveit is ki lehetett adni. Új verskötetei és fordításai is megjelentek. Faludy 1994-ben a Kossuth-díjat is megkapta. 1998-ban alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának. Személyét többnyire érdeklődés övezte, bár 90 éves kora felett sem szűnt meg polgárpukkasztónak, meghökkentőnek lenni. Pokol tornácán című kötetének bemutatóját már nem érhette meg, a Kossuth-díjas költőt 2006. szeptember 1-jén otthonában érte a halál.

Tiszteletére 2006. október 3-án Torontóban a közvetlenül az egykori ottani otthona melletti parkot hivatalosan is George Faludy Place-re keresztelték át. Bár az elnevezési procedúra még életében elkezdődött, a névadási ünnepséget már nem érhette meg.

Magánélete[szerkesztés]

1953-ban feleségül vette Szegő Zsuzsanna újságírót, akivel már letartóztatása előtt kapcsolatban állt. Zsuzsa a Haladás c. lapnak írt cikkeket. Ennek az újságnak a szerkesztőségében találkoztak először. A házasságból egy gyerek született: András (Andrew Faludy, 1955–2010). A Haladás után írt a Világosságnak is, és később a Népszavánál kapott állást. 1963-ban felesége meghalt.

1966-ban Máltán ismerkedett meg a nála 28 évvel fiatalabb amerikai fiatalemberrel, Eric Johnsonnal, akivel ezután 36 éven keresztül éltek élettársi kapcsolatban.[11] Bár soha nem titkolta biszexualitását,[12] egy 2002-es tévés interjú, melyben erről vall, mégis csak halála után, 2006-ban került adásba.[13]

2002 júliusában vette feleségül Kovács Fannyt, aki 65 évvel volt fiatalabb nála. A párt a halál választotta el egymástól.

Művei[szerkesztés]

Faludy György emléktáblája egykori lakóhelyén, Budapesten a Szent István körút 2. szám alatt. Máger Ágnes alkotása

1937-ben jelentek meg Villon-átköltései a Magyar Hírlapban.[14] Ezek profán szövegeit egyesek visszatérésnek tekintették Villon stílusához, mások csak közönségesnek tartották például Szabó Lőrinc fordításaihoz képest. Mivel egyetlen kiadó sem merte vállalni a kiadást, saját költségén jelentette meg a kötetet, amely nem várt sikert aratott, és még további negyven (részben szamizdat) kiadást ért meg.

  • Heinrich Heine: Németország. Faludy György átköltésében. Kolozsvár, 1937, Korunk, 102 o.
  • François Villon balladái. Bp., 1937, Officina, 96 o., 34. kiadás: Bp., 1988, Magyar Világ, 94 o.
  • A pompeji strázsa. Versek. Bp., 1938, Officina
  • Dicsértessék. Középkori himnuszok. Műfordítások. Bp., 1938, Singer és Wolfner, 96 o.
  • Európai költők antológiája. Műfordítások. Bp., 1938, Cserépfalvi, 320 o.
  • A felszabadultak az elnyomottakért. Emlékalbum a spanyol földalatti mozgalom támogatására. Bp., 1946, Szociáldemokrata Párt, 32 o.
  • Európai költők antológiája; szerk. Faludy György; 2. átd., bőv. kiad.; Cserépfalvi, Bp., 1946
  • Őszi harmat után. Versek. Bp., 1947, Officina, 146 o.
  • Rabelais Pantagruelje. Műfordítás. Bp., 1948, Cserépfalvi, 304 o.; 2. kiadás: Szeged, 1989, József Attila Tudományegyetem, 458 o.; Második rész: Bp., 1993, Magyar Világ, 326 o.
  • J. P. Jacobsen: Niels Lyhne; ford. Faludy György; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955
  • Multatuli: Max Havelaar; ford. Faludy György, bev. Hegedüs Géza; Új Magyar, Bp., 1955
  • Louis Aragon: Úri negyed. Regény; ford. Nagy András, Fodor József, Faludy György, jegyz. Szekeres György; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956
  • Björnstjerne Björnson: A halászleány. Válogatott elbeszélések; ford. Kemény Ferenc, Ritoók Emma, Faludy György, utószó Kemény Ferenc; Új Magyar, Bp., 1956
  • Gáspár Endre: Válogatott műfordítások; vál., jegyz. Faludy György, bev. Kardos Tibor; Új Magyar, Bp., 1956
  • Henri Barbusse: A tűz. Egy raj naplója; ford. Faludy György, bev. Bölöni György; Új Magyar, Bp., 1956
  • Bertolt Brecht: A háromgarasos regény; ford. Faludy György; Európa, Bp., 1957
  • Tragödie eines Volkes. Ungarns Freiheitskampf durch die Jahrhundert. Tatár Máriával, (Faludy Zsuzsával) és Pálóczi Horváth Györggyel. Wien 1957, Europa Verlag, 116 o. + 37 t.
  • Emlékkönyv a rőt Bizáncról. Válogatott versek; Magyar Írók Szövetsége Külföldön, London, 1961 (Magyar Könyves Céh)
  • My Happy Days in Hell. [Önéletrajz.] Ford.: Kathleen Szász. London, 1962. Andre Deutsch, 470 o. (London 1963, 1987, New York, 1963, 1964, Toronto, 1985, Magyar: Bp. 1987, 1989, 1999)
  • [németül:] Heitere Tage in der Hölle. Ford.: Hans Wagenseil. München, 1964, Rütten und Loening Verlag
  • [dánul:] Myne lykkelige Dage i Helvede. Ford.: Lotte Eskelung, Koppenhága 1964. Forlaget Fremad, 392 o.
  • [franciául:] Les beaux jours de l’enfer. Ford.: Gara László. Paris 1965. John Didier, 376 o.
  • [magyarul:] Pokolbéli víg napjaim. Bp., 1987. AB Független (szamizdat), 544 o.; 2. kiadás: Bp., 1989, Magyar Világ
  • Karoton. A Novel. Ford.: Flora Papastavrou. London, 1966, Eyre and Spottiswoode, 304 o.
  • [ugyanez:] City of Splintered Gods. New York, 1966, William Morrow, 304 o.
  • Erasmus of Rotterdam. Életrajz. Ford.: Eric Johnson. London, 1970, Eyre and Spottiswoode, 298 o.; New York 1971, 1974
  • [németül:] Erasmus von Rotterdam. Ford.: Walter Seib és Waltraut Engel. Frankfurt am Main, 1973, Societäts Verlag, 290 o.; 1981, uo.
  • Levelek az utókorhoz. [Versek.] Toronto, 1975, Institut Marsile Ficin, 206 o.
  • Ballada a senki fiáról. Villon-átköltés. Andruskó Károly 48 fametszetével. Újvidék, 1975, Udruzjene Kolekcionare Jugoslavije, 61 o.
  • East and West. Selected Poems. Ford.: John Robert Colombo. Toronto, 1978, Hounslow Press, 148 o.
  • Faludy György összegyűjtött versei. New York, 1980, Püski Sándor, 635 o.
  • George Faludy: Twelve sonnets; angolra ford. Robin Skelton; Pharos Press, Victoria, 1983
  • Börtönversek. 1949–1952. Az ávó pincéjében és Recsken. München, 1983, Recski Szövetség, [lapszámozás nélkül]. Ugyanez 1950–1953, Bp., 1989, Magyar Világ, 93 o.
  • George Faludy: Learn this poem of mine by heart. Poems and speech; szerk. John Robert Colombo, angolra ford. David Donell et al.; Hounslow Press, Toronto, 1983
  • Learn This Poem of Mine by Heart. Sixty Poems and One Speech by – –. Ford.: John Robert Colombo. Toronto, 1983, Hounslow Press, 128 o.
  • Twelve Sonnets. Ford.: Robin Skelton. Victoria, British Columbia, 1983, Pharos Press, 24 o.
  • Selected Poems of George Faludy. 1933-80; ford.: Robin Skelton. Toronto, 1985, McClelland and Stewart, 232 o. Ugyanez: Athens, Georgia, USA, 1985, University of Georgia Press, 232 o.
  • Ballad for Isabelle. Ford.: Robin Skelton. White Rock, British Columbia, 1985, White Rino Press
  • Jens Peter Jacobsen: Marie Grubbe; ford. G. Beke Margit, Faludy György, utószó Kúnos László; Európa, Bp., 1985 (A világirodalom klasszikusai)
  • Hullák, kamaszok, tücsökzene / Corpses, Brats and Cricket Music. Ford.: Robin Skelton. Vancouver 1987, Tanks, 67 [2] o.
  • Faludy György–Eric Johnson: Notes from the Rainforest. Esszék. Toronto, 1988, Hounslow Press, 128 o.
  • Test és lélek. A világlíra 1400 gyöngyszeme. Műfordítások. Szerk.: Fóti Edit. Ill.: Kass János. Bp., 1988, Magyar Világ, 760 o.
  • Börtönversek, 1950-53. Az ÁVO pincéjében és Recsken; ill. Kass János; Magyar Világ, Bp., 1989
  • Rabelais–Faludy: Pantagruel. Középkori francia vidámságok könyve, 1-2.; JATE, Szeged, 1989-1993
  • 200 szonett. Versek. Bp., 1990, Magyar Világ, 208 o.
  • Erotikus versek. A világlíra 50 gyöngyszeme. Szerk.: Fóti Edit. Ill.: Karakas András. Bp., 1990. Magyar Világ, 72 o.
  • Jegyzetek az esőerdőből. Bp., 1991, Magyar Világ Kiadó, 208 o.
  • Dobos az éjszakában. Válogatott versek. Szerk.: Fóti Edit. Bp., 1992, Magyar Világ, 320 o.
  • Csavargó énekek. Villon balladái és versei; ford. Faludy György et al.; Interpopulart, Szentendre, 1993 (Populart füzetek)
  • Jegyzetek a kor margójára. Publicisztika. Bp., 1994, Magyar Világ, 206 o.
  • 100 könnyű szonett. Bp., 1995, Magyar Világ [lapszám nélkül]
  • Versek. Összegyűjtött versek. Bp., 1995, Magyar Világ, 848 o., 2001, Magyar Világ Kiadó 943 o.
  • Vágyzuhatag. Amaru és Bhartrihari szanszkrit verseiből; vál., szerk., utószó Vekerdi József, ford. Faludy György et al.; Terebess, Bp., 1997
  • Vitorlán Kekovába. Versek. Bp., 1998, Magyar Világ, 80 o.
  • Marc ChagallJean de La Fontaine: Állatmesék; ford. Faludy György, Lóránt Zsuzsa; Glória, Bp., 1998
  • Perzsa költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 1999 (Faludy tárlata)
  • Japán költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2000 (Faludy tárlata)
  • Kínai költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2000 (Faludy tárlata)
  • Pokolbeli napjaim után; Magyar Világ, Bp., 2000 ISBN 9639075094
  • Pokolbeli víg napjaim. Visszaemlékezés
  • Latin költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2001 (Faludy tárlata)
  • Görög költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2001 (Faludy tárlata)
  • Limerickek; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2001 (Faludy tárlata)
  • Viharos évszázad; Forever, Bp., 2002
  • Petronius: Satyricon; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2002 (Faludy tárlata)
  • Középkori költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2002 (Faludy tárlata)
  • Európai gyöngyszemek. Faludy György műfordításai az 1930-as évekből; Magyar Világ, Bp., 2002
  • Reneszánsz költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2003 (Faludy tárlata)
  • A század vallomásai. Válogatott versek, 1933-2003; Villon, Bp., 2003
  • Barokk költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2004 (Faludy tárlata)
  • Dicsértessék. A katolikus líra remekei; Faludy György fordításában és átköltésében; Villon, Bp., 2004
  • Faludy in english; Fooliar Press, Toronto, 2005
  • Testek vonzásában. A világirodalom legszebb erotikus versei; Glória–Villon–MMK 2000, Bp., 2005
  • Szepes Mária–Faludy György: Gondolatok és portrék, Máraira hangolva; Urbis, Bp., 2006
  • Faludy György–Faludy Zsuzsa: A forradalom emlékezete; Alexandra, Pécs, 2006 ISBN 9633700337
  • A Pokol tornácán; Alexandra, Pécs, 2006 ISBN 9633699452
  • Válogatott versek; Alexandra, Pécs, 2006
  • Karoton; angolból ford. Szőcs Noémi Imola, átdolg. Orbán János Dénes; Alexandra, Pécs, 2006
  • Gerendás Péter: Faludy; Helikon, Bp., 2006 (Hangzó Helikon) + CD
  • Heinrich Heine Válogatott versek Faludy György fordításában és Németország Faludy György átköltésében. Egy kötetben. Alexandra Kiadó, 2006
  • Rotterdami Erasmus; angolból ford. Szőcs Noémi Imola; Alexandra, Pécs, 2006
  • Faludy György–Faludy Zsuzsa–Pálóczi Horváth György: Egy nép tragédiája. A magyar szabadságharc évszázadai. 1957, Bécs (Tragödie eines Volkes); németből ford. Jakab Katalin, Máthé Melinda; Alexandra, Pécs, 2007
  •  Jegyzetek az idő sodrában / Faludy György.Megjelenés: Pécs : Alexandra, 2007.
  • 37 vers / 37 poems; angolra ford. Peter Zollman; Maecenas, Bp., 2010
  • Elfeledett versek. Kötetbe nem sorolt és publikálatlan művek; vál., jegyz. Csiszár Gábor; Alexandra, Pécs, 2010
  • Versek, 1-2.; szerk. Csiszár Gábor; Alexandra, Pécs, 2016
  • Versek – Digitális Irodalmi Akadémia, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2011. – A hozzáférés ideje: 2012. augusztus 24.

Kitüntetései[szerkesztés]

Különcségei[szerkesztés]

Faludy György síremléke, Budapest, Fiumei úti temető
  • Sosem viselt zoknit, miután 1947-ben Albert Einstein felhívta figyelmét a bokafix érelszorító veszélyére.[15]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Faludy György születési anyakönyvi kivonatában az apa nevénél Leimdörfer Joákim, míg az anyáénál Biringer Erzsébet Katalin szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. http://travel2.nytimes.com/2006/09/04/world/europe/04faludy.html?scp=1&sq=faludy&st=cse
  3. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. a b LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  5. Állami születési anyakönyv, Bp. VII. kerület, 1910/2392. folyószám, Budapest Fővárosi Levéltár, A263. mikrofilmtekercs. Forrás: [1] és Csiszár Gábor doktori disszertációja, 12. oldal, ELTE BTK, 2008
  6. Faludy és zsidósága I. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  7. a b Faludy György Börtönversek 1950–53. dia.jadox.pim.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  8. Börtönversek ​1950-53. moly.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  9. Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945–1975 I–IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981–86. ISBN 963-05-3601-3, ISBN 963-05-4304-4, ISBN 963-05-4305-2, ISBN 963-05-2919-X
  10. 1988: Faludy György hazatér. Index.hu, 2008. szeptember 20. (Hozzáférés: 2018. június 1.)
  11. George Jonas. „Faludy és a szerelem”, terasz.hu 
  12. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim, Budapest, 1989, Magyar Világ Kiadó, 119. o.
  13. Faludy eltitkolt interjúja”, RTL Klub Online 
  14. A népek olvasótégelye blog: [2] (2010. február 1.)
  15. Szász Judit: Faludy György. lico-art.hu. (Hozzáférés: 2017. június 22.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Róla szóló és szakirodalom[szerkesztés]

  • Pomogáts Béla: Faludy György; Glória, Bp., 2000
  • Magyar Odysseus. Faludy élete képekben; bev. Pomogáts Béla, szerk. Bodnár János; Glória, Bp., 2000
  • Vincze Attila: Faludy világa. Faludy György és Vincze Attila beszélgetései alapján; Duna, Bp., 2006
  • Faludy György. Életút és válogatás. A 8. évfolyam számára; összeáll. Orbán János Dénes; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006
  • Faludy György. Életút és válogatás. A 12. évfolyam számára; összeáll. Orbán János Dénes; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006
  • Milánovics Danica: Faludy György utolsó éve. Egy jó barát visszaemlékezései a nagy költő életének utolsó évére és halálára, személyes emlékek, feljegyzések, találkozások, fényképek és videófelvételek alapján; Világóceán, Százhalombatta, 2007
  • Faludy-Kovács Fanny: Faludy fehéren-feketén. Beszélgetések Faludy Györggyel; Alexandra, Pécs, 2007
  • Faludy-Kovács Fanny: Pokolbeli víg óráink. Újabb beszélgetések Faludy Györggyel; Alexandra, Pécs, 2007
  • Kossuth Éva: A magyar nyelv használata Faludy György költészetében; HSAC, s.l., 2008 (Lectures and papers in Hungarian studies) + CD
  • "Szonettek". Tisztelgés Faludy György emléke előtt; szerk. Góg János; Raszter, Csongrád, 2010
  • Réfi János: Faludy mozaik; Raszter, Csongrád, 2010
  • Blénesi Éva: Olvass, bolyongj, szeress. A humanista Faludy önteremtése és világteremtése; Concord Media Jelen, Arad, 2011 (Irodalmi jelen könyvek)
  • Udvarhelyi András: "Ha szabad így mondanom". Faludy György szerelmei, barátai, szerepei; Raszter, Csongrád, 2016