Faludy György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Faludy György
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Születési név Leimdörfer György Bernát József
Született 1910. szeptember 22.
Budapest, Erzsébetváros
Elhunyt 2006. szeptember 1. (95 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Szegő Zsuzsanna
Kovács Fanni
Foglalkozása költő, műfordító, író
Díjak Kossuth-díj (1994)

Faludy György az IMDb-n
Faludy György PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Faludy György témájú médiaállományokat.

Faludy György, szül. Leimdörfer György Bernát József,[1] angol nyelvterületen olykor George Faludy (Budapest, Erzsébetváros, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, író.

Élete[szerkesztés]

1990-ben a Parlamentben (vele szemben Kéri Kálmán vezérezredes)
Faludy György festett terrakotta mellszobra Debrecenben (Juha Richárd alkotása)

Budapesten született zsidó polgári családban. Édesapja Leimdörfer Jenő (más forrás szerint Leimdörfer Joachim (Chájim))[2] vegyész, édesanyja Biringer Erzsébet Katalin volt.[m 1] 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus Főgimnáziumban, ezután a bécsi (1928–30), a berlini (1930–31), a párizsi (1932) és a grazi (1932–33) egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelytől később megfosztották. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, mely jó időre meghatározta pályáját.

1938-ban elhagyta Magyarországot. Erre többek között az kényszerítette, hogy úgy érezte, hazájának az a legrosszabb, ha a háborút a hitleri Németország nyeri meg, így a németek oldalán semmiképp sem akart volna harcolni. Párizsig menekült, itt találkozott többek között Arthur Koestlerrel és az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Havas Endrével és Lorsy Ernővel együtt Franciaország német megszállása után Marokkóba menekült, majd áthajózott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Ezután három évig, 1942 és 1945 között az amerikai hadseregben szolgált tisztként, káplárként szerelt le. Eközben húgát, aki itthon maradt, a nyilasok meggyilkolták.

1946-ban tért haza, a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az Őszi harmat után című verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. A rasszizmust megvetette, az ő vezetésével döntötték le 1947. április 26-áról 27-ére virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kertbéli szobrát. A kommunista hatalom mégis kezdettől fogva ellenségesen viszonyult hozzá, további művei nem jelenhettek meg. 1949-ben (több más forrás szerint azonban nem 1949-ben, hanem 1950 közepén) hamis vádak alapján letartóztatták, s Gábori Györggyel és Egri Györggyel Kistarcsára internálták, majd a recski kényszermunkatáborba zárták. Az ÁVH börtöneiben, illetve a táborokban írt versei 1983-ban Münchenben jelenhettek meg Börtönversek 1950–1953[3] címmel.

Az ​itt közölt verseket 1950 és 1953 közt csináltam az Andrássy út 60. pincéjében, Kistarcsán és az ÁVO recski büntetőtáborában. A „csináltam” igét azért használom, mert Rákosi börtöneiben csakúgy, mint Hitler megsemmisítő táboraiban, papír és írószer nem állt a rabok rendelkezésére. Így ezeket a verseket "fejben csináltam"…

Legfőbb gondom az volt, hogy verseimet emlékezetembe véssem; eladdig mindig szenvedélyemnek ismertem más verseinek megtanulását, de a magaméit figyelmen kívül hagytam. Ha az első négy sort elkészítettem, elmondtam magamnak nyolcszor-tízszer; a következő négy sorral ugyanezt tettem, aztán a nyolcat ismételtem ötször-hatszor, és így tovább, míg a napi, átlagos 40 sor penzummal elkészültem. Reggelenként felmondtam magamnak mindazt, amit addig írtam: száz sort, ötszázat, ezret… A fogdáról egész kötet költeménnyel – ezzel a kötettel – fejemben jöttem ki. Ezek után számos rabtársam tanulta meg azokat a verseket, melyeket jobbaknak, vagy a legjobbaknak tartottam. A megtanulás indoka nemcsak a kölcsönös, törhetetlen szeretet volt, melyet akkor és azóta egymás iránt érzünk és nemcsak a magyar nép sajátsága, a költészet iránti, merem remélni múlhatatlan lelkesedés. Sőt még nem is az, hogy ezekből a versekből – akármilyen is legyen irodalmi értékük – erőt tudtak meríteni. Hanem elsősorban az a tény, hogy költeményeimet meg kívánták menteni az utókor számára. Az akkori helyzetben, gyönge fizikumommal rendkívül valószínűtlennek tűnt, hogy túlélem Recsket. A túlélést, számos társammal együtt, nemcsak annak köszönhettem, hogy Sztálin későn ugyan, de a számunk legkedvezőbb pillanatban patkolt el, hanem elsősorban annak, hogy Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a büntetőtábort feloszlatta…

– Faludy György[3][4]

Szabadulása után fordításokkal kereste kenyerét, majd 1956-ban ismét elmenekült az országból.

Faludy György önéletrajzi regényében az ávós őrnagy beszéde jellemzi az 1953. szeptemberi szabadon bocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek öntől azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdezősködőket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban.[5]

Londonban települt le, ahol 1957-től az Irodalmi Újság szerkesztője volt. 1961–62-ben írta a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi visszaemlékezéseit, eredetileg angolul (My Happy Days in Hell, 1962). A könyv 1987-ben jelent meg először Magyarországon az AB Független Kiadónál – a kommunista cenzúra által betiltott szamizdat kötetként. 1963 és 1967 között Firenzében és Máltán élt. 1967-ben költözött át Torontóba. Kanadában és az Egyesült Államokban különböző egyetemeken tartott előadást, miközben a Ötágú síp és a Magyarok Világlapja című lapok munkatársaként dolgozott. 1980-ban New Yorkban jelentek meg összegyűjtött versei. Közben Magyarországon betiltott költő volt, a könyvtárakban még a katalógusból is kiszedték azokat a cédulákat, amelyeken a neve szerepelt. Megjegyzendő azonban, hogy a pártállam idején kiadott A magyar irodalom története több helyen említi, sőt bővebben is tárgyalja és idéz tőle.[6]

1987-ben[7] hazatért, Budapesten telepedett le. A rendszerváltás után korábban szamizdatban terjedő műveit is ki lehetett adni. Új verskötetei és fordításai is megjelentek. Faludy 1994-ben a Kossuth-díjat is megkapta. 1998-ban alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának. Személyét többnyire érdeklődés övezte, bár 90 éves kora felett sem szűnt meg polgárpukkasztónak, meghökkentőnek lenni. Pokol tornácán című kötetének bemutatóját már nem érhette meg, a Kossuth-díjas költőt 2006. szeptember 1-jén otthonában érte a halál.

Tiszteletére 2006. október 3-án Torontóban a közvetlenül az egykori ottani otthona melletti parkot hivatalosan is George Faludy Place-re keresztelték át. Bár az elnevezési procedúra még életében elkezdődött, a névadási ünnepségre időközben bekövetkezett halála miatt már nem tudott elutazni.

Magánélete[szerkesztés]

1953-ban feleségül vette Szegő Zsuzsanna újságírót, akivel már letartóztatása előtt kapcsolatban állt. Zsuzsa a Haladás c. lapnak írt cikkeket. Ennek az újságnak a szerkesztőségében találkoztak először. A házasságból egy gyerek született: András (Andrew Faludy, 1955–2010). A Haladás után írt a Világosságnak is, és később a Népszavánál kapott állást. 1963-ban felesége meghalt.

1966-ban Máltán ismerkedett meg a nála 28 évvel fiatalabb amerikai fiatalemberrel, Eric Johnsonnal, akivel ezután 36 éven keresztül éltek élettársi kapcsolatban.[8] Bár soha nem titkolta biszexualitását,[9] egy 2002-es tévés interjú, melyben erről vall, mégis csak halála után, 2006-ban került adásba.[10]

2002 júliusában vette feleségül Kovács Fannyt, aki 65 évvel volt fiatalabb nála. A párt a halál választotta el egymástól, a költő kis híján 96 éves korában.

Művei[szerkesztés]

Faludy György emléktáblája egykori lakóhelyén, Budapesten a Szent István körút 2. szám alatt. Máger Ágnes alkotása

1937-ben jelentek meg Villon-átköltései a Magyar Hírlapban.[11] Ezek profán szövegeit egyesek visszatérésnek tekintették Villon stílusához, mások csak közönségesnek tartották például Szabó Lőrinc fordításaihoz képest. Mivel egyetlen kiadó sem merte vállalni a kiadást, saját költségén jelentette meg a kötetet, amely nem várt sikert aratott, és még további negyven (részben szamizdat) kiadást ért meg.

  • Heinrich Heine: Németország. Faludy György átköltésében. Kolozsvár, 1937, Korunk, 102 o.
  • François Villon balladái. Bp., 1937, Officina, 96 o., 34. kiadás: Bp., 1988, Magyar Világ, 94 o.
  • A pompeji strázsa. Versek. Bp., 1938, Officina
  • Dicsértessék. Középkori himnuszok. Műfordítások. Bp., 1938, Singer és Wolfner, 96 o.
  • Európai költők antológiája. Műfordítások. Bp., 1938, Cserépfalvi, 320 o.
  • A felszabadultak az elnyomottakért. Emlékalbum a spanyol földalatti mozgalom támogatására. Bp., 1946, Szociáldemokrata Párt, 32 o.
  • Európai költők antológiája; szerk. Faludy György; 2. átd., bőv. kiad.; Cserépfalvi, Bp., 1946
  • Őszi harmat után. Versek. Bp., 1947, Officina, 146 o.
  • Rabelais Pantagruelje. Műfordítás. Bp., 1948, Cserépfalvi, 304 o.; 2. kiadás: Szeged, 1989, József Attila Tudományegyetem, 458 o.; Második rész: Bp., 1993, Magyar Világ, 326 o.
  • J. P. Jacobsen: Niels Lyhne; ford. Faludy György; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955
  • Multatuli: Max Havelaar; ford. Faludy György, bev. Hegedüs Géza; Új Magyar, Bp., 1955
  • Louis Aragon: Úri negyed. Regény; ford. Nagy András, Fodor József, Faludy György, jegyz. Szekeres György; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956
  • Björnstjerne Björnson: A halászleány. Válogatott elbeszélések; ford. Kemény Ferenc, Ritoók Emma, Faludy György, utószó Kemény Ferenc; Új Magyar, Bp., 1956
  • Gáspár Endre: Válogatott műfordítások; vál., jegyz. Faludy György, bev. Kardos Tibor; Új Magyar, Bp., 1956
  • Henri Barbusse: A tűz. Egy raj naplója; ford. Faludy György, bev. Bölöni György; Új Magyar, Bp., 1956
  • Bertolt Brecht: A háromgarasos regény; ford. Faludy György; Európa, Bp., 1957
  • Tragödie eines Volkes. Ungarns Freiheitskampf durch die Jahrhundert. Tatár Máriával, (Faludy Zsuzsával) és Pálóczi Horváth Györggyel. Wien 1957, Europa Verlag, 116 o. + 37 t.
  • Emlékkönyv a rőt Bizáncról. Válogatott versek; Magyar Írók Szövetsége Külföldön, London, 1961 (Magyar Könyves Céh)
  • My Happy Days in Hell. [Önéletrajz.] Ford.: Kathleen Szász. London, 1962. Andre Deutsch, 470 o. (London 1963, 1987, New York, 1963, 1964, Toronto, 1985, Magyar: Bp. 1987, 1989, 1999)
  • [németül:] Heitere Tage in der Hölle. Ford.: Hans Wagenseil. München, 1964, Rütten und Loening Verlag
  • [dánul:] Myne lykkelige Dage i Helvede. Ford.: Lotte Eskelung, Koppenhága 1964. Forlaget Fremad, 392 o.
  • [franciául:] Les beaux jours de l’enfer. Ford.: Gara László. Paris 1965. John Didier, 376 o.
  • [magyarul:] Pokolbéli víg napjaim. Bp., 1987. AB Független (szamizdat), 544 o.; 2. kiadás: Bp., 1989, Magyar Világ
  • Karoton. A Novel. Ford.: Flora Papastavrou. London, 1966, Eyre and Spottiswoode, 304 o.
  • [ugyanez:] City of Splintered Gods. New York, 1966, William Morrow, 304 o.
  • Erasmus of Rotterdam. Életrajz. Ford.: Eric Johnson. London, 1970, Eyre and Spottiswoode, 298 o.; New York 1971, 1974
  • [németül:] Erasmus von Rotterdam. Ford.: Walter Seib és Waltraut Engel. Frankfurt am Main, 1973, Societäts Verlag, 290 o.; 1981, uo.
  • Levelek az utókorhoz. [Versek.] Toronto, 1975, Institut Marsile Ficin, 206 o.
  • Ballada a senki fiáról. Villon-átköltés. Andruskó Károly 48 fametszetével. Újvidék, 1975, Udruzjene Kolekcionare Jugoslavije, 61 o.
  • East and West. Selected Poems. Ford.: John Robert Colombo. Toronto, 1978, Hounslow Press, 148 o.
  • Faludy György összegyűjtött versei. New York, 1980, Püski Sándor, 635 o.
  • George Faludy: Twelve sonnets; angolra ford. Robin Skelton; Pharos Press, Victoria, 1983
  • Börtönversek. 1949–1952. Az ávó pincéjében és Recsken. München, 1983, Recski Szövetség, [lapszámozás nélkül]. Ugyanez 1950–1953, Bp., 1989, Magyar Világ, 93 o.
  • George Faludy: Learn this poem of mine by heart. Poems and speech; szerk. John Robert Colombo, angolra ford. David Donell et al.; Hounslow Press, Toronto, 1983
  • Learn This Poem of Mine by Heart. Sixty Poems and One Speech by – –. Ford.: John Robert Colombo. Toronto, 1983, Hounslow Press, 128 o.
  • Twelve Sonnets. Ford.: Robin Skelton. Victoria, British Columbia, 1983, Pharos Press, 24 o.
  • Selected Poems of George Faludy. 1933-80; ford.: Robin Skelton. Toronto, 1985, McClelland and Stewart, 232 o. Ugyanez: Athens, Georgia, USA, 1985, University of Georgia Press, 232 o.
  • Ballad for Isabelle. Ford.: Robin Skelton. White Rock, British Columbia, 1985, White Rino Press
  • Jens Peter Jacobsen: Marie Grubbe; ford. G. Beke Margit, Faludy György, utószó Kúnos László; Európa, Bp., 1985 (A világirodalom klasszikusai)
  • Hullák, kamaszok, tücsökzene / Corpses, Brats and Cricket Music. Ford.: Robin Skelton. Vancouver 1987, Tanks, 67 [2] o.
  • Faludy György–Eric Johnson: Notes from the Rainforest. Esszék. Toronto, 1988, Hounslow Press, 128 o.
  • Test és lélek. A világlíra 1400 gyöngyszeme. Műfordítások. Szerk.: Fóti Edit. Ill.: Kass János. Bp., 1988, Magyar Világ, 760 o.
  • Börtönversek, 1950-53. Az ÁVO pincéjében és Recsken; ill. Kass János; Magyar Világ, Bp., 1989
  • Rabelais–Faludy: Pantagruel. Középkori francia vidámságok könyve, 1-2.; JATE, Szeged, 1989-1993
  • 200 szonett. Versek. Bp., 1990, Magyar Világ, 208 o.
  • Erotikus versek. A világlíra 50 gyöngyszeme. Szerk.: Fóti Edit. Ill.: Karakas András. Bp., 1990. Magyar Világ, 72 o.
  • Jegyzetek az esőerdőből. Bp., 1991, Magyar Világ Kiadó, 208 o.
  • Dobos az éjszakában. Válogatott versek. Szerk.: Fóti Edit. Bp., 1992, Magyar Világ, 320 o.
  • Csavargó énekek. Villon balladái és versei; ford. Faludy György et al.; Interpopulart, Szentendre, 1993 (Populart füzetek)
  • Jegyzetek a kor margójára. Publicisztika. Bp., 1994, Magyar Világ, 206 o.
  • 100 könnyű szonett. Bp., 1995, Magyar Világ [lapszám nélkül]
  • Versek. Összegyűjtött versek. Bp., 1995, Magyar Világ, 848 o., 2001, Magyar Világ Kiadó 943 o.
  • Vágyzuhatag. Amaru és Bhartrihari szanszkrit verseiből; vál., szerk., utószó Vekerdi József, ford. Faludy György et al.; Terebess, Bp., 1997
  • Vitorlán Kekovába. Versek. Bp., 1998, Magyar Világ, 80 o.
  • Marc ChagallJean de La Fontaine: Állatmesék; ford. Faludy György, Lóránt Zsuzsa; Glória, Bp., 1998
  • Perzsa költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 1999 (Faludy tárlata)
  • Japán költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2000 (Faludy tárlata)
  • Kínai költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2000 (Faludy tárlata)
  • Pokolbeli napjaim után; Magyar Világ, Bp., 2000 ISBN 9639075094
  • Pokolbeli víg napjaim. Visszaemlékezés
  • Latin költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2001 (Faludy tárlata)
  • Görög költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2001 (Faludy tárlata)
  • Limerickek; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2001 (Faludy tárlata)
  • Viharos évszázad; Forever, Bp., 2002
  • Petronius: Satyricon; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2002 (Faludy tárlata)
  • Középkori költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2002 (Faludy tárlata)
  • Európai gyöngyszemek. Faludy György műfordításai az 1930-as évekből; Magyar Világ, Bp., 2002
  • Reneszánsz költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2003 (Faludy tárlata)
  • A század vallomásai. Válogatott versek, 1933-2003; Villon, Bp., 2003
  • Barokk költészet; ford. Faludy György; Glória, Bp., 2004 (Faludy tárlata)
  • Dicsértessék. A katolikus líra remekei; Faludy György fordításában és átköltésében; Villon, Bp., 2004
  • Faludy in english; Fooliar Press, Toronto, 2005
  • Testek vonzásában. A világirodalom legszebb erotikus versei; Glória–Villon–MMK 2000, Bp., 2005
  • Szepes Mária–Faludy György: Gondolatok és portrék, Máraira hangolva; Urbis, Bp., 2006
  • Faludy György–Faludy Zsuzsa: A forradalom emlékezete; Alexandra, Pécs, 2006 ISBN 9633700337
  • A Pokol tornácán; Alexandra, Pécs, 2006 ISBN 9633699452
  • Válogatott versek; Alexandra, Pécs, 2006
  • Karoton; angolból ford. Szőcs Noémi Imola, átdolg. Orbán János Dénes; Alexandra, Pécs, 2006
  • Gerendás Péter: Faludy; Helikon, Bp., 2006 (Hangzó Helikon) + CD
  • Heinrich Heine Válogatott versek Faludy György fordításában és Németország Faludy György átköltésében. Egy kötetben. Alexandra Kiadó, 2006
  • Rotterdami Erasmus; angolból ford. Szőcs Noémi Imola; Alexandra, Pécs, 2006
  • Faludy György–Faludy Zsuzsa–Pálóczi-Horváth György: Egy nép tragédiája. A magyar szabadságharc évszázadai. 1957, Bécs (Tragödie eines Volkes); németből ford. Jakab Katalin, Máthé Melinda; Alexandra, Pécs, 2007
  •  Jegyzetek az idő sodrában / Faludy György.Megjelenés: Pécs : Alexandra, 2007.
  • 37 vers / 37 poems; angolra ford. Peter Zollman; Maecenas, Bp., 2010
  • Elfeledett versek. Kötetbe nem sorolt és publikálatlan művek; vál., jegyz. Csiszár Gábor; Alexandra, Pécs, 2010
  • Versek, 1-2.; szerk. Csiszár Gábor; Alexandra, Pécs, 2016
  • Versek – Digitális Irodalmi Akadémia, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2011. – A hozzáférés ideje: 2012. augusztus 24.

Kitüntetései[szerkesztés]

Különcségei[szerkesztés]

Faludy György síremléke, Budapest, Fiumei úti temető
  • Sosem viselt zoknit, miután 1947-ben Albert Einstein felhívta figyelmét a bokafix érelszorító veszélyére.[12]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Faludy György születési anyakönyvi kivonatában az apa nevénél Leimdörfer Joákim, míg az anyáénál Biringer Erzsébet Katalin szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Állami születési anyakönyv, Bp. VII. kerület, 1910/2392. folyószám, Budapest Fővárosi Levéltár, A263. mikrofilmtekercs. Forrás: [1] és Csiszár Gábor doktori disszertációja, 12. oldal, ELTE BTK, 2008
  2. Faludy és zsidósága I. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  3. ^ a b Faludy György Börtönversek 1950–53. dia.jadox.pim.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  4. Börtönversek ​1950-53. moly.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  5. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim, Budapest, Magyar Világ Kiadó, 1989 ISBN 9637815007 önéletrajz
  6. Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945–1975 I–IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981–86. ISBN 9630536013, ISBN 9630543044, ISBN 9630543052, ISBN 963052919X
  7. [2]
  8. George Jonas. „Faludy és a szerelem”, terasz.hu 
  9. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. [Budapest], 1989, Magyar Világ Kiadó, 119. p.
  10. Faludy eltitkolt interjúja”, RTL Klub Online 
  11. A népek olvasótégelye blog: [3] (2010. február 1.)
  12. Szász Judit: Faludy György. lico-art.hu. (Hozzáférés: 2017. június 22.)

Források[szerkesztés]

  • Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. [Budapest], [1989], Magyar Világ Kiadó. ISBN 9637815007

További információk[szerkesztés]

Róla szóló és szakirodalom[szerkesztés]

  • Pomogáts Béla: Faludy György; Glória, Bp., 2000
  • Magyar Odysseus. Faludy élete képekben; bev. Pomogáts Béla, szerk. Bodnár János; Glória, Bp., 2000
  • Vincze Attila: Faludy világa. Faludy György és Vincze Attila beszélgetései alapján; Duna, Bp., 2006
  • Faludy György. Életút és válogatás. A 8. évfolyam számára; összeáll. Orbán János Dénes; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006
  • Faludy György. Életút és válogatás. A 12. évfolyam számára; összeáll. Orbán János Dénes; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006
  • Milánovics Danica: Faludy György utolsó éve. Egy jó barát visszaemlékezései a nagy költő életének utolsó évére és halálára, személyes emlékek, feljegyzések, találkozások, fényképek és videófelvételek alapján; Világóceán, Százhalombatta, 2007
  • Faludy-Kovács Fanny: Faludy fehéren-feketén. Beszélgetések Faludy Györggyel; Alexandra, Pécs, 2007
  • Faludy-Kovács Fanny: Pokolbeli víg óráink. Újabb beszélgetések Faludy Györggyel; Alexandra, Pécs, 2007
  • Kossuth Éva: A magyar nyelv használata Faludy György költészetében; HSAC, s.l., 2008 (Lectures and papers in Hungarian studies) + CD
  • "Szonettek". Tisztelgés Faludy György emléke előtt; szerk. Góg János; Raszter, Csongrád, 2010
  • Réfi János: Faludy mozaik; Raszter, Csongrád, 2010
  • Blénesi Éva: Olvass, bolyongj, szeress. A humanista Faludy önteremtése és világteremtése; Concord Media Jelen, Arad, 2011 (Irodalmi jelen könyvek)
  • Udvarhelyi András: "Ha szabad így mondanom". Faludy György szerelmei, barátai, szerepei; Raszter, Csongrád, 2016