Budapest VII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapest VII. kerülete
New York-palota
New York-palota
Budapest VII. kerülete címere
Budapest VII. kerülete címere
Budapest VII. kerülete zászlaja
Budapest VII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Erzsébetváros
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Erzsébetváros
[1]
Alapítás éve1873. november 17.
Irányítószám 1071–1078
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Niedermüller Péter (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)[2]
Országgyűlési képviselő Oláh Lajos (DK)
Népesség
Teljes népesség52 362 fő (2019. jan. 1.)[3] +/-
Rangsorban 16.
Népsűrűség25 541 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,09 km²
Elhelyezkedése
Budapest VII. kerülete (Budapest)
Budapest VII. kerülete
Budapest VII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 04′Koordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 04′
Budapest VII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VII. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest VII. kerülete Budapest legkisebb területű, egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Erzsébetváros.

Fekvése[szerkesztés]

A pesti oldal egyik belvárosi kerülete. Északnyugatról a Király utca, északkeletről a Dózsa György út, délkeletről a Rákóczi út, a Thököly út és a Verseny utca, délnyugatról pedig a Károly körút határolja.

Áthalad rajta a Nagykörút: a kerületen átvezető szakaszát Erzsébet körútnak hívják. Tömegközlekedéssel legkönnyebben a Nagykörúton közlekedő 4-es és 6-os villamosjáratokkal, valamint a kerület szélén futó M2-es metróval érhető el. A kerület határán található a Keleti pályaudvar, melynek területe már a VIII. kerület része.

Története[szerkesztés]

A török hódoltság utáni időkben a mai Kiskörút mentén húzódtak a városfalak, s a későbbi Teréz-, illetve Erzsébetváros helyén elszórt tanyák, szőlőskertek jöttek létre. A Felsőkülvárosnak nevezett területen 1734-ben 11, 1792-ben már 559 házat számláltak össze. A későbbi VII. kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák (Király utca, Dob utca) határozták meg. Az 1870-es években a Nagykörút kialakítása adott lendületet a terület fejlődésének.

A VII. kerület 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsőkülváros (akkor már egy évszázada Terézváros) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. A Király utcától északra továbbra is Terézváros néven a VI., attól délre Budapest VII. kerülete jött létre.

A kerületi polgári kör kérvényezte 1881 decemberében, hogy a néhány évvel korábban, Terézvárosból kivált VII. kerületet I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéről nevezhessék el Erzsébetvárosnak. A király 1882. január 17-én írta alá az engedélyt, 1882. február 7-én az új elnevezés beiktatásra került.[4]

A Nagykörút és a Dózsa György út közötti sakktábla szerkezetű utcarendszeren a 19. század végére gyors tempóban épültek fel a bérházak. Még napjainkban is a főváros legsűrűbben lakott területe. A pesti köznyelv emiatt a városrészt Csikágónak nevezi.[5]

Városrészei[szerkesztés]

A zsidónegyed[szerkesztés]

Az Erzsébetváros belső, a Belvároshoz közeli részét a 2000-es években elkezdték "zsidónegyedként" emlegetni. Ez részben azon alapul, hogy a 19. század óta itt voltak a budapesti zsidóság – nem csupán az ortodox – életének főbb központjai. Ők azonban a budapesti zsidóknak csak kis töredékét képezték, valójában a 20. század elejére Budapest lakosságának ötödét kitevő zsidók minden kerületben jelen voltak, amit a város minden részén megtalálható zsinagógák és izraelita temetők is bizonyítanak. Emellett ezen a területen (a Király utca, Nagyatádi Szabó, mai Kertész utca, a Dohány utca és a Károly körút között) jelölték ki 1944-ben az úgynevezett pesti nagygettót, ahol több tízezer zsidót zsúfoltak össze embertelen körülmények között, egyidejűleg kitelepítve onnan a nem zsidó lakosságot. Ekkor tehát valóban kizárólag zsidók éltek a területen. A gettó legnagyobb létszáma 70 ezer fő volt.

A hányatott sorsú városrész a rendszerváltásig elhanyagolt, folyamatosan leépülő környék volt. A tehetősebb családok, lakók hamar elköltöztek.

Csendrendelet

2020 tavaszán a koronavírus járvány magyarországi begyűrűzésének hatására hirtelen hónapokra leállt a turizmus. A negyed korábban forgalmas utcái egyik-napról a másikra néptelenedtek el. Szinte az összes addig virágzó vendéglátóhely bezárt, a szektort komoly bevételkiesés sújtotta, kisebb vállalkozások mentek csődbe, alkalmazottak tucatjait bocsátották el.[6] A több lakossági demonstráció után 2018-ban megtartott sikertelen helyi népszavazást követően, a 2019-ben megválasztott új kerületi önkormányzat lépett az ügyben: 2020. június 25-én lépett hatályba a még a járvány kitörése előtti piaci környezetben, az érintettek bevonásával elkészített, drasztikus csendrendelet 60 napos türelmi idővel.[7] A megmaradt helyek tulajdonosai és üzemeltetői tiltakoznak a rossz időzítés és a szabályok szigorúsága ellen.[8] [9] Nyáron visszatért az élet a negyedbe, azonban erősen megcsappant forgalommal, zömmel magyar fiatalokkal. A külföldi turisták gyakorlatilag eltűntek. Niedermüller Péter polgármester kompromisszumokra próbál törekedni és a környék kulturális jellegének megőrzését támogatja.[10]

A Csikágó negyed[szerkesztés]

Külső-Erzsébetvárosban, vagyis a Damjanich utca – Aréna út (ma: Dózsa György út) – Csömöri út (ma: Thököly út) – Rottenbiller utca által bezárt területen kezdetben konyhakertek és káposztaföldek voltak. A Damjanich utca 29-es számú telken, talán elsőként, épült fel 1866-ban a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének több mint száz leány befogadására alkalmas árvaháza, amelyet 10 évvel később kibővítettek. Szintén még az 1860-as évek végén épült fel pár telekkel odébb, a mai Damjanich utca 19-es szám alá az akkor még a lóvasút kiszolgálására létesült remíz-együttes (irodák, istállók, kocsiszín, műhely). Ez a két korai épület mostanra eltűnt az utcából - a ma is látható új villamos remíz épülete 1897-re lett kész. Az első nagyobb szabású és ma is létező épületet 1876-77 között emelték errefelé. Ez az egykori Izraelita Siketnémák Budapesti Országos Intézetének kétemeletes, téglaburkolatos épülete volt a mai Bethlen téren. Az ezt követő fontosabb építkezés a Rottenbiller és a Bethlen utca között elhelyezkedő Állatorvostudományi Egyetem első hét épülete volt, amelyeket 1881-ben adtak át. Egy évvel később pedig már állt Káry Sámuel divatáru-kereskedőnek a klasszicista stílusú villája is a Dózsa György út 74 alatt. Az 1880-as évek közepén ezen az öt épületen kívül nem is igazán találunk még mást a térképen. Ezzel párhuzamosan részben már körvonalazódnak az utcahálózat első elemei is: feltűnik a Nefelejcs utca, igaz ez még csak a Damjanich utcától az István útig tartott. A Murányi utca is rövidebb volt, ez a Thököly út és az István út között húzódott. A többi, ma is létező utcát viszont még nem jelöli a korabeli térkép, mivel ezek csak néhány évvel később lettek meghúzva ill. tovább vezetve. A ma is létező utcahálózattal igazából majd csak az 1890-es években készült térképeken találkozhatunk először.

A szabályos utcahálózatú, zömmel két-háromemeletes, körfolyosós bérkaszárnyákból álló lakónegyed alapvetően az 1880-as évek közepétől kezdve szűk 25 esztendő alatt született meg. Két ma is létező, Külső-Erzsébetváros kiépülésének klasszikus korszaka előtt, még az 1870-es első felében emelt egyemeletes lakóház a Damjanich utca 3 és 5. Ezt a két előfutárt leszámítva az első, összefüggő nagyobb tömbben épült lakó épületek a Nefelejcs utcában találhatóak. Az elsőként emelt ház itt 1886-ból származik - ez a ma 60-62-es számú telkeken álló óvoda földszintes épülete. Ezt követően az utca robbanásszerűen, lényegében röpke 10 év alatt teljesen ki is épült. Hasonlóan korai része Csikágónak a Keleti pályaudvar mentén, még az 1870-es években felhúzott és mára teljesen lebontott, megközelítőleg 100 szinte teljesen egyforma, zömmel egyemeletes épületből álló Százház utcai tömb, amely a korabeli lakásnyomor mintapéldájának számított. De lényegében az egész városrészre igaz, hogy alapvetően egyszerű homlokzatú és zömmel komfort nélküli, egy vagy két szoba-konyhás lakásokat tartalmazó bérházakat terveztek bele. Ennél nagyobb, fürdőszobával is bíró lakások többnyire csak mutatóban készültek a házakban a tehetősebb bérlők számára. A Csikágó lakásállományának legnagyobb hányada az 1890-es években keletkezett. Bár például a három utcára is néző Hernád-udvar (Hernád utca 38-40) csak 1913 és 1916 között, míg egy másik óriási épület, az egykori Rákosi-udvar 1929-től magasodik a Bethlen téren. A negyed tehát távolról sem csak az 1896 és 1898 közötti 2 évben épült fel, mint azt sajnos a legtöbb helyen olvashatjuk, tévesen! Ebből maximum az reális, hogy valószínűleg ez az időszak lehetett a legtermékenyebb ezen a környéken is, mint Budapest szerte mindenütt, az új építkezések tekintetében. Elég ha belegondolunk, hogy több száz hatalmas bérházat miként is húzhattak volna fel ilyen rövid idő alatt a 19. század végén, amikor egy átlagos pesti bérház egy évnél hamarabb nem igazán készült el!

A leggyakrabban azt olvasni, hogy a népszerű ragadványnév eredete a közbiztonság szinte teljes hiányára utal, eszerint Csikágó, amint kiépült, rögtön a nagyvárosi nyomor és bűnözés szinonimájává vált. A következő „megoldás” az amerikaias tempójúnak tetsző építés, mert a házak egymás utáni boszorkányos gyorsaságú „kinövése” a korábban üres területen az amerikai nagyváros építésére emlékeztette a lakosokat. Ezért már az építkezés során „Csikágónak” kezdték nevezni. Erre bizonyíték, hogy a Budapesti Társaskör egyik 1902-es gyűlésén elhangzott ez a kifejezés, amely a Pesti Hírlap október 2-i számában is olvasható volt: "...családostul együtt oly nagy számban jelentek meg, különösen az úgy nevezett chicagói negyedből...". Van egy ritkábban olvasható, a másodikra hajazó magyarázat is, miszerint az Amerikából visszatelepült magyarok nevezték el így a környéket, utcáinak szabályos, négyzetes elrendezése miatt, mely Chicago-ra emlékeztette őket.

„Mérnökök jelölték ki a káposztaföldek és kusza konyhakertek közt a majdani utcák nyomvonalát. A teremtés lázában épült az új negyed, olyan sebesen nőtt ki a földből, hogy messzi kerületekből is a csodájára jártak. Amint a kívülállók számára is derengeni kezdett az egymást derékszögben metsző utcák könnyedén átlátható világa, az és(z)szerűség és a korszerűség tiszta képlete, a negyed megkapta egyesek szerint gúny-, mások szerint becenevét. Csikágó. Mert a képeslapok Chicagót, a tengerentúli prérimetropoliszt hirdették a modern városiasság netovábbjának. Csikágó, mert egyedül Chicagóban harapódzik ilyen sebességgel a ráció rácsszerkezete, és zabálja fel a környező üres síkságot. A keresztelő idején a bűnről még szó sem esett. Az új pesti negyed mintha versenyt futott volna az ismeretlen amerikai nagybácsival; két év alatt lett a semmiből.” - Békés Pál: Csikágó, gangregény

Ligetváros[szerkesztés]

A Ligetváros Budapest VII. kerületének (Erzsébetváros) a Városliget vonzáskörzetébe tartozó területe. A Ligetváros elnevezést a kétezres évek eleje óta használják erre a részre. Elsősorban az ingatlanirodáktól és az új lakóparki befektetőktől származik ez az elnevezés. Céljuk az volt, hogy jelezzék ennek a területnek a nagyban különböző adottságait a Külső-Erzsébetváros rosszabb hírű utcáihoz képest. A Ligetvárost az István utca - Dózsa György út - Damjanich utca - Rottenbiller utca négyszög határolja. Legnevezetesebb utcája a patinás Damjanich utca, amely a terület bevásárlóutcája is egyben. Az elnevezés egyre inkább az ott lakók identitásává válik.

Közigazgatás és politika[szerkesztés]

A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint, a helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása.[11] A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. A helyi önkormányzat felett a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet feladat és határkörébe. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei a polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző, bizottságok és a részönkormányzat.[12]

A helyi önkormányzat a törvények keretei között, saját felelősségére, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás az önkormányzat kötelessége, nagyságától, teherbíró képességétől függetlenül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a lakosok hozzájussanak a törvényben felsorolt szolgáltatásokhoz: településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítás), egészségügyi alapellátás, környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása), gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, lakásgazdálkodás, hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, polgári védelem, helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, sport, ifjúsági ügyek, település közbiztonságának biztosítása, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, és a víziközmű-szolgáltatás.[13]

2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 26-ról 18 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 17 képviselőből állt. A 17 képviselői helyből, 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum volt. 2019-ben a helyi választási iroda február 1-i határozata szerint 2019. január 1-én 49 666 fő lakott a kerületben, a népesség csökkenésének politikai jelentősége van. A választási iroda határozata szerint már csak 10 egyéni és 4 kompenzációs hely lesz.[14] A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.[15] A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg.[16] A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

Polgármesterek[szerkesztés]

Név Párt Terminus Megjegyzés
Faragó János SZDSZ 1990 – 1994 Az 1990-es önkormányzati választási eredménye:[17]
Bakonyi Karola MSZP 1994 – 1998 Az 1994-es önkormányzati választás eredménye:[18]
Szabó Zoltán MSZP-SZDSZ 1998 – 2002 Az 1998-as önkormányzati választás eredménye:[19]
Hunvald György MSZP-SZDSZ 2002 – 2010 A 2002-es önkormányzati választás eredménye:[20]
A 2006-os önkormányzati választás eredménye:[21]
2009. február 12-én előzetes letartoztatásba került, polgármesteri címéről nem mondott le.[22]
Vattamány Zsolt Fidesz-KDNP 2010 – 2019 A 2010-es önkormányzati választás eredménye:[23]
Vattamány András Zsolt A 2014-es önkormányzati választás eredménye:[24]
Niedermüller Péter Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 2019 – A 2019-es önkormányzati választás eredménye:[2]

Erzsébetváros polgármesterei a rendszerváltás óta következőképpen alakultak: 1990-ben Faragó János (SZDSZ) látta el a tisztséget, majd 1994-től az MSZP-s Bakonyi Karola. 1998-ban a MSZP-SZDSZ színeiben választották meg Szabó Zoltánt. 2002-ben a szintén MSZP-s Hunvald György lett a polgármester, aki 2006-ban megvédte pozícióját, 2009-ben viszont előzetes letartóztatásba került, polgármesteri címéről nem mondott le, a 2010-es választásig megbízott polgármester vezette Erzsébetvárost. 2010-ben a fideszes Vattamány Zsolt lett a polgármester, aki az első jobboldali kerületvezető volt a rendszerváltás óta. Őt 2014-ben újraválasztották, ám 2019-ben vereséget szenvedett a Demokratikus Koalíció alelnökétől, Niedermüller Pétertől.

A 2019-es önkormányzati választás eredménye[szerkesztés]

A képviselő-testület összetétele (2019 - )
    
15 képviselő az alábbiak szerint:
Jelölt neve     Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Niedermüller Péter Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 8279 47,9%
Vattamány Zsolt Fidesz-KDNP 7093 41,04%
Moldován László Független 1009 5,54%
Hunvald György FLE 902 5,22%
Összesen 17 5881 100%

1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 305[25]

Országgyűlési képviselő[szerkesztés]

Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza.[26] Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok területi-perszonális elv alapján egyéni választókerületekben, általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Minden egyéni választókerületben (EVK) egy országgyűlési képviselő választható. A főváros és a települések több választókerületre oszthatók, ha ezt a jogosultak száma indokolja, a kerülethatárokat nem kell figyelembe venni.[27]

A VII. kerület egy országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Budapesti 5. sz.-hoz.

Név Párt(ok) Terminus Választókerület Megjegyzés
Oláh Lajos MSZP-Együtt-DK-Párbeszéd-MLP 2014 – Budapesti 5. sz. A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[28]
Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[29]

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[30]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 44 068 —    
1880 60 200 3,12%
1890 78 400 2,64%
1900 141 700 5,92%
1910 152 454 0,73%
1920 140 246 −0,83%
1930 135 565 −0,34%
1941 145 604 0,65%
1949 115 495 −2,90%
1960 120 052 0,35%
1970 116 078 −0,34%
1980 92 350 −2,29%
1990 82 864 −1,08%
2001 64 137 −2,33%
2011 56 093 −1,34%
2019 52 362 −0,86%

Népcsoportok[szerkesztés]

Jelentős nemzetiségi csoportok[31]
Nemzetiség Népesség (2011)
 Németország 924
 Románia 428
 Szerbia 268
 Oroszország 228
 Szlovákia 134

2001-ben a város lakossága 64 137 fő volt, 58 718 fő (95,66%) magyar, 1 157 fő (1,89%) cigány, 540 fő (0,88%) német, 210 fő (0,34%) szerb, 113 fő (0,18%) román nemzetiségűnek vallotta magát.[32]

2011-ben a város lakossága 56 093 fő volt, 43 365 fő (87,30%) magyar, 1 140 fő (2,30%) cigány, 924 fő (1,86%) német, 428 fő (0,86%) román, 268 fő (0,54%) szerb nemzetiségűnek vallotta magát.[33]

Főbb látnivalók[szerkesztés]

A Fasori evangélikus templom
Dob utca

Főbb közterületek[szerkesztés]

(A csillaggal jelölt közterületek a kerület határán helyezkednek el.)

Utcák

Körutak

Terek

A kerület nevezetes alakjai[szerkesztés]

  • Alpár Ignác (1855–1928) építész, az Almássy tér 15. szám alatt élt (emléktábla)
  • Antal Imre (1935–2008) zongorista, műsorvezető, televíziós személyiség, humorista, a Damjanich utcában élt[35] (emléktába)
  • Baghy Gyula (1891–1967) eszperantista
  • Brandi Jenő (1913–1980) olimpiai bajnok vízilabdázó, a Klauzál tér 5. szám alatt lakott
  • Csaba László (1954-) közgazdász, akadémikus, egyetemi tanár
  • Darázs Árpád (1922–1986) karmester, karnagy, 1948–1956 között a Dózsa György út 68. szám alatt élt (emléktábla)
  • Eötvös Gábor (1921–2002) artistaművész, zenebohóc, a Damjanich utca 27. szám alatt élt (emléktábla)
  • Ferenczi Sándor (1873–1933) pszichoanalitikus (emléktábla)
  • Földi Pál író, honvéd ezredes
  • Gereben Ágnes (1947–2015) irodalomtörténész, műfordító, kritikus, egyetemi tanár (emléktábla)
  • Gyóni Géza (1884–1917) költő, 1908–1909 között a Damjanich utca 28a. szám alatt élt (emléktábla)
  • Jókai Mór (1825–1904) regényíró
  • Kállai Ferenc (1925–2010) színművész. 1937-ben költözött szüleivel Gyomáról, az Elemér (ma Marek József) utca 6.-ba. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett.
  • Karinthy Frigyes (1887–1938) író, költő, kritikus, a Damjanich utca 27. szám alatti házban született (emléktábla)
  • Kemény Henrik (1925–2011) bábművész, a vásári bábjáték nemzetközileg elismert, Kossuth-díjas mestere (emléktábla)
  • Kéthly Anna (1889–1976) szociáldemokrata politikus, a Damjanich utca 51. számú lakóházban élt (emléktábla)
  • Kibédi Ervin (1924–1997) színművész, a Damjanich utca 31/a. szám alatt lakott (emléktábla)
  • Korányi Frigyes (1828–1913) orvos
  • Liffa Aurél (1872–1956) geológus, mineralógus, 1928-tól haláláig a Damjanich utca 42. számú házban élt (emléktábla)
  • Péterfy Bori (1969) énekesnő, színésznő
  • Presser Gábor (1948) zeneszerző, zongorista, énekes
  • Rejtő Jenő (1905–1943) színmű- és kalandregényíró, a Rejtő Jenő utca 6. számú házban született (emléktábla)
  • Ruttkai Éva (1927–1986) színésznő (emléktábla)
  • Salamon Ferenc (1825–1892) történész, publicista, lakóháza a Damjanich utca 52. számú épület helyén állt (emléktábla)
  • Seress Rezső (1889–1968) zeneszerző (emléktábla)
  • Szakonyi Károly (1931) író, drámaíró
  • Szendrő József (1914–1971) színművész, a Damjanich utca 24. számú házban élt (emléktábla)
  • Vándor Sándor (1901–1945) zeneszerző, karmester, a Dózsa György út 68. szám alatt élt (emléktábla)
  • Vihar Béla (1908–1978) költő, a Damjanich utca 26/b. számú házban élt (emléktábla)
  • Xántus János (1825–1894) természettudós, etnológus, utazó, a Damjanich utca 44. számú házban élt (emléktábla)

Testvérvárosok[szerkesztés]

Kerületi média[szerkesztés]

Kerületi televíziók:

Kerületi újság:

  • "Erzsébetváros" (az önkormányzat lapja)

Képgaléria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. a b Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  4. Budapest VII. kerület - Erzsébetváros
  5. Csikágó: Nefelejcs! (Népszabadság, 2010.08.01)
  6. https://24.hu/kultura/2020/07/01/bulinegyed-csendrendelet-7-kerulet-niedermuller-peter-vendeglatohelyek/
  7. https://drive.google.com/file/d/1ZIyvEHsH2Ef7Oope92ZfMb9aVi8nSDNL/view?fbclid=IwAR3z8Q8Nrvqrr14h97s3vZf0QpgDbrZ3wiLYglln11ui_NeMq2OJ8x67Bss
  8. https://24.hu/kultura/2020/06/26/bulinegyed-7-kerulet-csendrendelet/
  9. https://index.hu/belfold/2020/07/06/gyaszmenettel_demonstralnak_a_bulinegyed_vendeglatosai_szerdan/
  10. https://www.youtube.com/watch?v=RXDP0BnXLr4
  11. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100189.tv
  12. Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  13. Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  14. https://index.hu/belfold/2019/03/20/csokkeno_lakossag_onkormanyzati_valasztas/
  15. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000050.tv
  16. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458
  17. Budapest VII. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  18. Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  19. Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  20. Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  21. Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  22. https://www.origo.hu/itthon/20090210-ingatlanugy-orizetbe-vettek-hunvald-gyorgy-erzsebetvarosi-polgarmestert.html
  23. Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  24. Budapest VII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  25. [1]
  26. Kovács László Imre: Az országos népszavazás intézménye az Alaptörvény előtt és után. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
  27. Nemzeti Jogszabálytár (magyar nyelven). njt.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) - 2011. évi CCIII. törvény 4. §
  28. https://static.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/M01/E05/evkjkv.html
  29. https://www.valasztas.hu/oevk-jegyzokonyv?p_p_id=ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=3&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vlId=244&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vltId=556&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_oevkKod=5
  30. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  31. Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  32. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  33. [2]
  34. A Rumbach Sebestyén utcai (és a másik két) zsinagóga[halott link] (Moksha)
  35. http://nol.hu/archivum/archiv-488577 Elhunyt Antal Imre, Népszabadság Online
  36. Testvérvárosok. erzsebetvaros.hu. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)

Források[szerkesztés]

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 393–396. o. ISBN 963-05-6410-6  
  • Budapest teljes utcanévlexikona Szerk. Ráday Mihály, Sprinter Kiadó, 2003.

További információk[szerkesztés]