Budapest kerületei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Budapest kerületei Budapest főváros helyi önkormányzati és közigazgatási egységei. Magyarország fővárosa, Budapest jelenleg 23 kerületre oszlik, amelyek közül 20-nak saját (önkormányzat által megállapított) neve is van, amely a kerületben található jelentősebb városrész(ek) neve. A kerületeknek saját polgármesterük és képviselő-testületük van. Sorszámukat római számokkal jelölik.

A kerületek főbb adatai[szerkesztés]

A táblázat a fejléc megfelelő helyére kattintva átrendezhető.

Kerületszám Kerület neve Polgármester Jelölő szervezetek Népesség Terület (km²) Népsűrűsége (fő/km²) Létrehozásának dátuma
I. Budavár V. Naszályi Márta Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 25 172 3,41 7 381,82 1873. november 17.
II. Őrsi Gergely Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 89 452 36,34 2 461,53 1873. november 17.
III. Óbuda-Békásmegyer Kiss László Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 130 560 39,70 3 288,66 1873. november 17.
IV. Újpest Déri Tibor Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 100 071 18,82 5 317,27 1950. január 1.[m 1]
V. Belváros-Lipótváros Szentgyörgyvölgyi Péter Fidesz-KDNP 26 013 2,59 10 043,63 1873. november 17.
VI. Terézváros Soproni Tamás Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 38 541 2,38 16 193,7 1873. november 17.
VII. Erzsébetváros Niedermüller Péter Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 52 362 2,09 25 053,59 1873. november 17.
VIII. Józsefváros Pikó András Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 76 916 6,85 11 228,61 1873. november 17.
IX. Ferencváros Baranyi Krisztina Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 59 720 12,53 4 766,16 1873. november 17.
X. Kőbánya D. Kovács Róbert Antal Fidesz-KDNP 78 030 32,49 2 401,66 1873. november 17.
XI. Újbuda László Imre Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 148 517 33,49 4 434,67 1934. március 1.x
XII. Hegyvidék Pokorni Zoltán Fidesz-KDNP 57 566 26,67 2 158,46 1940. július 1.x
XIII. Tóth József Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 121 657 13,44 9 051,86 1938. június 15.x
XIV. Zugló Horváth Csaba Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 124 218 18,13 6 851,52 1935. június 15.x
XV. Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Németh Angéla Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 79 675 26,94 2 957,5 1950. január 1.
XVI. Kovács Péter Fidesz-KDNP 74 499 33,51 2 223,19 1950. január 1.
XVII. Rákosmente Horváth Tamás Fidesz-KDNP 87 673 54,82 1 599,29 1950. január 1.
XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Szaniszló Sándor Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 102 216 38,60 2 648,08 1950. január 1.
XIX. Kispest Gajda Péter Momentum-DK-MSZP-PM-LMP 59 648 9,38 6 359,06 1950. január 1.
XX. Pesterzsébet Szabados Ákos független 65 611 12,19 5 382,36 1950. január 1.
XXI. Csepel Borbély Lénárd FideszKDNP 76 092 25,75 2 955,03 1950. január 1.
XXII. Budafok-Tétény Karsay Ferenc FideszKDNP 55 112 34,25 1 609,11 1950. január 1.
XXIII. Soroksár Bese Ferenc független 22 965 40,77 563,28 1994. december 11.

x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.

A kerületek története[szerkesztés]

1873 és 1930 között[szerkesztés]

1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, a mai Budapest 1873 őszén jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik, ugyanis 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsától az ügyek intézését (ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármestert és a polgármestert pedig októberben megválasztották).

A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre oszlott:

  • a Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda)
  • a Duna bal partján (Pest): IV. kerület (Belváros), V. kerület (Lipótváros), VI. kerület (Terézváros), VII. kerület (Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencváros) és X. kerület (Kőbánya)

1930 után[szerkesztés]

1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.

A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen.

A XIII. és XIV. kerületet a balparti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését. Az újonnan alakított kerületek nevet is kaptak, amelyek azonban nem mentek át a köztudatba, a második világháború után nem használták őket (XI. Szentimreváros, XII. Mátyáskirályváros, XIII. Magdolnaváros, XIV. Rákosváros). Az addig Lipótvárosnak nevezett V. kerületet 1937-ben átnevezték Szentistvánvárosra, de az ottani lakosoknak nem tetszett a változás, a második világháború után ismét a Lipótváros nevet használták.

A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.

Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., az V., a VI. és a VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak kicsinek.

1950 után[szerkesztés]

1950. január 1-jén Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből (Pest megye majd csak február 1-jével alakul meg) hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.

Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi nyolc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):

  • IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.) és Rákospalota területéből Istvántelek
  • XV. kerület: Rákospalota m.v. (Istvántelek kivételével) és Pestújhely nagyközség (nk.)
  • XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől
  • XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk.
  • XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
  • XIX. kerület: Kispest m.v.
  • XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk.
  • XXI. kerület: Csepel m.v.
  • XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk.

A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.

Városrészek[szerkesztés]

Budapest zászlótérképe.png

Budapest 23 kerületének 2007-ben még 198 városrésze volt. Azóta alakultak újabbak is (pl Palotanegyed), illetve a 2012. december 12-én kelt rendeletben a Fővárosi Közgyűlés részben újraszabályozta a városrészek nevét és területét, aminek folytán egyes városrészeket megszüntettek. A rendelet nyomán Budapestnek ma 203 városrésze van.

A legtöbb, szám szerint 33 városrésszel (amiből hármon másik kerülettel is osztozik) a II. kerület büszkélkedhet, míg a legkevesebb, egészen pontosan egyetlen városrészből a VI. kerület áll, amelyet kizárólag Terézváros alkot.

Margitsziget városrész 2013. július 20. óta nem tartozik egy kerülethez sem. A Margit-sziget a főváros közvetlen igazgatása alá került.

A kerületek testvértelepülései[szerkesztés]

I. kerület

II. kerület

III. kerület

IV. kerület

V. kerület

VI. kerület

VIII. kerület

IX. kerület

X. kerület

XI. kerület

XII. kerület

XIII. kerület

XIV. kerület

XV. kerület

XVI. kerület

XVII. kerület

XVIII. kerület

XIX. kerület

XX. kerület

XXI. kerület

XXII. kerület

XXIII. kerület

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1950 előtt a pesti Belváros viselte a IV. kerületszámot.

További információk[szerkesztés]