Budapest kerületei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest kerületei Budapest főváros helyi önkormányzati és közigazgatási egységei.

Budapest districts map.svg

A kerületek főbb adatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A táblázat a fejléc megfelelő helyére kattintva átrendezhető

Kerület Népesség (2014. január 1.) Terület (km2) Népsűrűsége (fő/km2) Létrehozásának dátuma
x 0 0 0 x
Budapest I. kerülete 24 679 3,41 7 237 1873. november 17.
Budapest II. kerülete 89 339 36,34 2 458 1873. november 17.
Budapest III. kerülete 127 602 39,70 3 214 1873. november 17.
Budapest IV. kerülete 100 282 18,82 5 328 1950. január 1.
Budapest V. kerülete 26 048 2,59 10 057 1873. november 17.
Budapest VI. kerülete 38 286 2,38 16 087 1873. november 17.
Budapest VII. kerülete 55 121 2,09 26 374 1873. november 17.
Budapest VIII. kerülete 75 294 6,85 10 992 1873. november 17.
Budapest IX. kerülete 59 019 12,53 4 710 1873. november 17.
Budapest X. kerülete 78 986 32,49 2 431 1873. november 17.
Budapest XI. kerülete 147 275 33,49 4 398 1934. március 1.x
Budapest XII. kerülete 58 068 26,67 2 177 1940. július 1.x
Budapest XIII. kerülete 119 352 13,44 8 880 1938. június 15.x
Budapest XIV. kerülete 124 300 18,13 6 856 1935. június 15.x
Budapest XV. kerülete 80 287 26,94 2 980 1950. január 1.
Budapest XVI. kerülete 72 639 33,51 2 168 1950. január 1.
Budapest XVII. kerülete 87 356 54,82 1 594 1950. január 1.
Budapest XVIII. kerülete 101 317 38,60 2 625 1950. január 1.
Budapest XIX. kerülete 60 738 9,38 6 475 1950. január 1.
Budapest XX. kerülete 65 569 12,19 5 379 1950. január 1.
Budapest XXI. kerülete 76 503 25,75 2 971 1950. január 1.
Budapest XXII. kerülete 54 348 34,25 1 587 1950. január 1.
Budapest XXIII. kerülete 22 257 40,77 546 1994. december 11.
Összesen 1 744 665 525,14 3 322

x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.

A kerületek története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1873 és 1930 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre oszlott:

  • a Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda)
  • a Duna bal partján (Pest): IV. kerület (Belváros), V. kerület (Lipótváros), VI. kerület (Terézváros), VII. kerület (Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencváros) és X. kerület (Kőbánya)


1930 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.

A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen.

A XIII. és XIV. kerületet a balparti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését.

A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.

Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., az V., a VI. és a VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak kicsinek.

1950 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950. január 1-jével Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területéből hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.

Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi kilenc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):

  • IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.)
  • XV. kerület: Rákospalota m.v. és Pestújhely nagyközség (nk.)
  • XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől
  • XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk.
  • XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
  • XIX. kerület: Kispest m.v.
  • XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk.
  • XXI. kerület: Csepel m.v.
  • XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk.

A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest 23 kerületének 2007-ben még 198 városrésze volt. Azóta alakultak újabbak is (pl Palotanegyed), illetve a 2012. december 12-én kelt rendeletben a Fővárosi Közgyűlés részben újraszabályozta a városrészek nevét és területét, aminek folytán egyes városrészeket megszüntettek. A rendelet nyomán Budapestnek ma 203 városrésze van.

A legtöbb, szám szerint 33 városrésszel (amiből hármon másik kerülettel is osztozik) a II. kerület büszkélkedhet, míg a legkevesebb, egészen pontosan egyetlen városrészből a VI. kerület, azaz Terézváros áll.

A kerületek testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. kerület

II. kerület

III. kerület

IV. kerület

V. kerület

VII. kerület

VIII. kerület

IX. kerület

X. kerület

XI. kerület

XII. kerület

XIII. kerület

XIV. kerület

XV. kerület

XVI. kerület

XVII. kerület

XVIII. kerület

XIX. kerület

XX. kerület

XXI. kerület

XXII. kerület

XXIII. kerület

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]