Pestszenterzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pestszenterzsébet
Alapítás 1870. június 14.
Megszűnés 1950
Oka Budapesthez csatolták
Ország  Magyarország
Elhelyezkedése
Pestszenterzsébet (Budapest)
Pestszenterzsébet
Pestszenterzsébet
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 19° 07′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 19° 07′ 08″
Grassalkovich Antal (1694–1771)

Pestszenterzsébet egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, mely 1994-ig Soroksárral együtt alkotta, azóta pedig önállóan alkotja Budapest XX. kerületét.

Története[szerkesztés]

Gubacs nevét a magyarok betelepülésében részt vevő Huba vezérről kapta. A szeretet hangzó "cs" hozzáadásával, azaz szeretett Huba vezér a jelentése. Területe 1661-től a felsővattai Wattay Pál (Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja) család birtokába került.Mária Terézia uralkodása alatt 1731-ben Gubacsot a törvények kijátszásával a gödöllői uradalomhoz csatolták. Így a hű szolgálatokért a labanc Grassalkovich Antal tulajdonába került.

A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként. A hagyomány szerint Erzsébetfalva elnevezése a parcellázások előtti időkből származik és Szekrényessy Pálné szül. Dillinger Erzsébet (1809-1892) keresztnevére utal, lévén a Szekrényessy család már az 1830-as évektől jelentős gubacsi birtokokkal és elegáns kúriával rendelkezett e területen.[1]

1919-ben, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban[2] rendezett tanácsú várossá alakult. (Egyes források 1924. január 1-jét adják meg az átalakulás dátumaként, mivel ez volt az átszervezés előírt végső határnapja. Valójában több hónapos folyamatról volt szó, ami a belügyminiszter 1923. szeptemberi engedélyével kezdődött és a december 18-án tartott képviselő-testületi választással illetve az új testület december 20-án tartott alakuló ülésén megejtett tisztújítással zárult.[3]) Az új város elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-adik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950–1990 közötti időszakban a kerületre, illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1941-ben Hornok László kertészmérnök, a hazai gyógynövénytermesztés oktatásának kiemelkedő alakja.
  • Itt született 1948-ban Rimóczi Imre mikológus, egyetemi tanár.
  • Itt él Gosztola Orsolya országos bajnok evezős, a Csepel Evezős Klub igazolt versenyzője.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843 IV. kötet. Győr, 2007. ISBN 978-963-062395-7
  2. Pestszenterzsébet története a KSH helységnévtárában
  3. szerk.: Dr. Ladányi Miksa: Pestszenterzsébet, Kispest és környéke. Budapest: A magyar városok monográfiája kiadóhivatala, 82-84. o (1936) 

Források[szerkesztés]